Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-24 / 21. szám

14 Thursday, May 24. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Veszettség A központi idegrendszer heveny fertőző be- tegsége. Az embert a veszett állat hara­pással fertőzi meg. Kórokozója vírus, amely a beteg nyálmirigyeiben, nyálában és az agyve­lejében található. A betegség ősidők óta ismert. Az emberi fertőzés forrása a veszett kutya, macska és róka. A beteg állat lázas, izgatott, nyugtalan, vagy félrevonuló, emberkerülő, ide­ges, ingerlékeny, harap és ok nélkül támad. Mindent megrág, megharap, mert érzékcsalódá­sai vannak. Ugatása rekedtté, hangtalanná vá­lik. Lassan bénulás áll be. Száját nem tudja zárni, csorog a nyála. Végül elpusztul. A harapással szerzett betegséget, illetve ví­rusát nagyfokú változatosság jellemzi. A leg­több kórokozó az agyban található. Ezek a be­tegségek vadállatok és domesztikált állatok kö­zött fordulnak elő. A kettő közt a kóbor kutyák és a macskák a közvetítők. Európában a farkas kiirtása óta a róka terjeszti leginkább őket. A kóbor kutyák irtásával a házi kutyákra való átterjedés megakadályozható. Közép- és Dél-Amerikában a vérszívó dene­vér, Palesztinában a sakál, Dél-Afrikában a mon- guz a baj fő terjesztője. Főképp a szarvasmar­ha-állományt veszélyezteti. Ha a harapás ide­jén kevés vírus van a nyálban, és a nyálat a vastag ruha fölfogja, ha a seb kicsi es forró szappanos vízzel közvetlenül a harapás után kimosták, az ember nem mindig betegszik meg. Ha a szétcsurgó nyál az egész állaton elkenő- dik, a karmolás is fertőző. Vadállatok marcan­goló harapása veszélyesebb. A fertőzés után az első tünetek megjelené­séig tart a lappangási idő; ezt inkubációnak ne­vezzük. A veszettség a legnagyobb inkubációs ingadozást mutató betegség: 10 naptól 60 na­pig, sőt egy évig is eltarthat. Tünetek: álmatlanság, nagyfokú nyugtalan­ság vesz erőt a betegen. Állandó mozgásba és izgalomba kerül. A nyelés kibírhatatlan fájdal­mat és fojtogató görcsöt vált ki. A vizespohár szájhoz való emelésére vagy csupán megpillan­tására is bekövetkezik a görcs. A beteg ez ellen, nehogy megismétlődjék, küzd, s ez borzasztó látvány. A legkisebb inger (fény, hang, érintés, szellő) súlyos görcsöket válthat ki. A kezdődő bénulások miatt a beteg a száját nem tudja csukva . tartani. Folyik a nyála, kezével hado­nászik, szétkeni a nyálat, környezetét beszeny- nyezi. Kibírhatatlan szomjúságot érez, remeg a vízért, de képtelen inni. Kb. két-három nap­pal az izgalmi stádium kitörése után súlyos bé­nulások lépnek fel. A beteg láza — az illető nyugtalansága miatt — nem mérhető. A halál a légzőszervek bénulása következtében áll be. A halál elkerülhetetlen. Az állatot, ha megvan, életben tartjuk, és szakértővel megfigyeltetjük, mert rajta előbb fog kitörni a veszettség, mivel régebb óta fer­tőzött. Ha 10—15 nap alatt nem tör ki rajta a veszettség, az ember nem fertőződhetett meg. Ha az állat bármi módon elpusztult, a fejét kell beküldeni kivizsgálásra. A veszettség nem gyógyítható betegség. A megelőző kezelés két részből áll: 1) A harapás helyének alapos kitisztítása. Ez a legfontosabb, és minden harapás után azonnal elvégezzük. A sebet először forró 20 százalékos szappanos vízzel alaposan mossuk ki, és ezután valamilyen fertőtlenítő szerrel tisztítsuk ki. Ha a harapás kicsi volt, és vastag ruha volt a testrészen, a megbetegedés veszélye nagyon csekély. 2) A védőoltás nem mindig hatásos, ritkán kellemetlen reakciók is lehetnek. Csak akkor alkalmazzuk, ha veszett vagy olyan állat ha­rapott, amely nem található meg, hogy vizsgá­latra küldjük. Megelőzés: a kóbor kutyákat irtani kell, a díszkutyákat be kell oltatni, gyanús esetekben az állatorvosnak jelenteni kell. A vadászegye­sület pedig a rókák irtásával segíti elő a veszett­ség terjedésének megakadályozását. Dr. VERÉB Mária a fertőző betegségek szakorvosa SÁRGALÁZ A sárgaláz a trópusi és szubtrópusi vidékek heveny vírusos fertőző betegsége. Lappangási ideje 3—9 nap. Hirtelen kezdődik, magas láz­zal jár, a beteg nagyon nyugtalan, fáj a feje, kimerült, fájdalmat érez egész testében, idege­síti a fény, hányingere van, hány, kipirult az arca, vörös a szeme, lepedékes a nyelve, gyor­sabb az érverése. Ez az állapot három-négy na­pig tart, majd a láz csökken, de nemsokára is­mét emelkedik. A beteg állapota súlyos, sárga­ság lép fel nála, zavar jelentkezik veseműkö­désében, húgyvérűség és agyvelőgyulladás áll be. A betegség tíz napig tart, ekkor hirtelen csökken a láz. Szerencsére könnyebb lefolyá­sú is lehet. A fertőzés forrása az ember. A klasszikus sárgaláz a városok betegsége. Egy szúnyogfaj­ta, az Aedes aegypti terjeszti, amely ezeken a vidékeken él. A beteg mindaddig fertőzőképes, amíg a kórokozó a vérében van, vagyis a lap­pangási idő végétől a betegség első három nap­jáig. Ahhoz tehát, hogy a baj fellépjen, három tényező szükséges: beteg — szúnyog — leendő beteg. A sárgaláz ellen is úgy védekezhetünk legjobban, ha irtjuk a szúnyogokat. Van a betegségnek egy másik fajtája is. Ez az őserdőkben, a vadászoknál, a favágóknál és más hasonló foglalkozásúaknál jelentkezik. Többnyire azonban a majmok és más vadálla­tok betegszenek meg, az emberek ritkábban. Ezt is a szúnyogok terjesztik, de nehéz ellenük védekezni, mert az őserdőkben nem lehet ir­tani őket. A sárgaláz fertőző betegség és sok áldoza­tot követel .A szúnyogok irtásával, a mocsarak lecsapolásával védekezhetünk ellene. Ha jelent­kezik, a beteget el kell különíteni. Karantén­ba zárják azokat is, akik a fertőzött területen jártak. Tíz napig maradnak itt, s ez alatt az idő alatt védőoltást kapnak. Kötelező a védőoltás azok számára, akik olyan vidékre utaznak, ahol jelentkezik ez a betegség. Jó védettséget nyújt, de négyévenként meg kell újítani. Dr. Koleta USUMOVIC fertőző betegségek spec. HUMOR — Mondd, Rózsi, ha egy no sok szép szóval, jelző­vel becéz egy férfit, ez ugyebár azt jelenti, hogy tel­jesen hülyének nézi az illetőt? — Igen kincsem tündéri virágszálam.... — Gizi, te mit adsz a férjednek, ha nem izük neki az ebéd? — A kalapját és a kabátját... • — Vettem egy papagájt. — Beszél? — Azt nem tudom. Teri még nem hagyta szóhoz jutni. Két barát azon vitatkozik, hogy kik a tüzesebbek: a szóke nók vagy a feketek. — Azt hiszem teljesen mindegy — szól közbe egy harmadik férfi. — Miért? — Mert Éva, az én feleségem fekete, és éppen olyan­nak találom, mint tavaly, amikor barna volt. • A vasúti fülkében megkérdi az egyik utas: — Nem zavarja önt, ha dohányzóm? — Semmiképpen sem, ha önt sem zavarja, ha rósz- szül leszek a füsttől. • A feleség igy szól a férjéhez. — Te Aladár nagyon érdekes cikket olvastam ma a férfiakról. A szerző azt allitja, hogy nósüles után a férfiak sokkal okosabbak lesznek. — Igen — feleli Aladár — de akkor már túl késő... ♦ A férj igy meditál újságolvasás közben:— A felesé­gem körülbelül nyolcvan kilos. Ez a fogyókúra, amit itt hirdetnek garantálja, hogy a paciens egyszeri ke­zelés alatt nyolc kilót fogy. Ha a feleségem tíz évig eljár oda, teljesen elfogy, és nem kell válnom. • Kovács ebédel egy vendéglőben. A vendéglős ku­tyája mindjárt az ebéd elején odatelepszik mellé, és le nem veszi a tányérjáról a szemét. Kovács odahív­ja a pincért: — Mondja miért bámul ez a dög folyton a tányé­romra? — Azért kerem — magyarázza a pincér — mert eb­ből a tányérból kap mindennap enni. PETŐ Ft összes költeményei Az 1219 oldal tartalmú remekmű ara $ 5.­RENDELJE MEG SAJAT RESZERE Gyönyörű Ajándék! Az öt dollárban benne van a csomagolási és szállítási díj is. Megrendelhető': Az AMERIKAI MAGYAR SZÓ K1ADÓH1V ATALABAN 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003

Next

/
Oldalképek
Tartalom