Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-17 / 20. szám
Thursday, May 17. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZÓ TÖRvénves gyilkosságok AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 Published weekly, exóept 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. > 130 East ! 6th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under ., the Act of March 21, 1879, at the P.O. of I New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült-államokban e's Kanadában egy évre 15.- dollár félévre 8,'— dollár , Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York,NY 10003 Az infláció legfontosabb tényezője Áprilisban, az év negyedik hónapjában az ország nagyvállalatai közzéteszik az év első negyedének üzleti rnerleget. A General Electric Vállalat profitja 22 %-al emelkedett a múlt év első negyedéhez viszonyítva. A Westinghouse vallalat profitja 26 %-os emelkedést mutat. A Control Data Corp. profitja 60 %-al emelkedett. IBM — International Business Machines — vállalat “csak” 13 százalékos profitemelkedésről számol be es igy meg kell elégednie 666.8 millió dolláros tiszta haszonnal. Az Armco vállalat ezzel szemben kénytelen volt bevallani, hogy ez év első három hónapi profitja 100 %-kal magasabb, mint az előző ev három hónapjában. S igy folytathatnánk ezt a végtelenségig. Ezek a szamok tiszta képét rjyujtanak arról, hogy a monopolisták hallatlan profitja az egyik legfontosabb tényezője az inflációnak. Nem osztja azonban ezt a véleményt Alfred Kahn, Carter elnök inflációellenes “harc”-ának vezetője, aki nyilatkozatában hangoztatta, hogy a nagyvállalatok mindegyike betartja a kormány által megállapított irányelveket (guidelines) es sem o, sem a Council on Wage and Price Stability nem tudott egyetlen olyan nagyvállalatot sem találni, amely megsértette volna az irányelveket. Szerinte az olaj, acél, autó, vegyi és a többi monopolvállalatok kritikán felül allnak. E vállalatok mindegyike, a példátlanul hatalmas profit ellenere, hazafias magatartást mutat. De, miután a háziasszonyok milliói egyre nagyobb felháborodást mutatnak az állandóan emelkedő árak miatt, Alfred Kahn, az infláció ellenes harc kimagasló lovagja, felfedezte, hogy a “tőzegáfonya (Cranberry) monopólium tálán biínös az árkorlátozási irányelv megsértésében és ígérte, hogy intézkedni fog ez ügyben. Szinte hihetetlen es nevetséges Kahn ur e magatartása. Akik nem hiszik, hogy ez megtörtént, olvassak el a Wall Street Journal 1979. április 13-i számának 2. oldalán megjelent cikket. HALÁL A SAH-RA! TEHERÁN, A forradalmi bíróság halálra Ítélte a sah-t és családját. A bíróság előre is felmentést ad bárkinek, aki az Ítéletet végrehajtja. Ugyancsak halálra ítélték a volt washingtoni iráni nagykövetet és a sah három miniszterelnökét, akik kiszöktek az országból. A forradalmi ítélkezések veszélyéről Írtam múltkor, hozzátéve, hogy elnyomástól, üldözéstől felszabadult nemzetek forradalmi lázukban sokszor kegyetlen megtorlást alkalmaznak es akik ellene tiltakoznak, erre nincs mindig erkölcsi joguk, mert a bukott rendszerek bűnei ellen nem tiltakoztak. De rövid cikkekben nem lehet mindig a kérdéseket minden oldalról megvilágítani. Hogy e fontos témánál az egyoldalúságot elkerüljem, itt a másik oldalról szólok hozzá, kifejtve hogy a törvényes, alkotmányos bíráskodás se mindig igazságos es humánus... igen sokszor nem az. Az olvasok tudjak, osztálybi- róságnak, még ha bírái egyénileg feddhetetlenek is, az osztályuralmat fenntartó törvényekhez kell tartaniuk magukat. Még kevésbé biztosítják az igazságos bíráskodást az abszolút, feudális, diktatórikus rendszerek, bár az alkotmány s a törvények kötik a bírákat. Megjegyzendő, hogy például Horthy—Magyar- országon a polgári törvényszékek ellen viszonylag kevés volt a panasz, annál több a büntetőbíróságok ellen, kivált politikai, legfőképpen főbenjáró perekben. Kegyetlen törvényeket alkalmaztak, reakciós jogászokat neveztek ki birákka, vérszomjas ügyészek képviselték a vadat, nem volt esküdtszék és ha szükségesnek látták, életbe léptették az ilyen perekben a katonai, illetve rÖgtönitélő bíráskodást. Naponta olvasható az USA bíráskodásáról, hogy egymáshoz hasonló bűntényekre a tagállamokban a legkülönbözőbb büntetéseket róják ki, az Ítéletek nem határozottak (pld. 1-től 10 évig terjedhetnek), az esküdtszékekbe, még színesek pereiben is, csak fehéreket hívnak be, a gazdag vádlottakat óvadékért ítéletig szabadlábra helyezik, a feketéket szigorúbban büntetik, stb. De ez ügyekkel alaposan foglalkozik a sajtó es a politika, én itt szembeállítom a forradalmi ítélkezést, amit ma Iránban látunk s ami ellen oly hangos (és nem jogtalan) a tiltakozás a SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 1002« — TELEFON: (212) 535-6490 — MŰSZAKI CIKKEK ÉPÍTŐANYAG ismét .kapható az IRKÁNÁL GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ UTAZÁSI IRODA IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE világ'sajtóban, a szolid, alkotmányos, jogrendben elő rendszerek ítéleteivel. Itt is elhatárolom a tárgyalást a halálbüntetésre. Mert bármilyen megpróbáltatás, ha valakit ártatlanul vagy túlzott szigorral hosszú börtönre Ítélnek, van remeny, mint a tiz wilmingtoninak, a szabadulásra, mig Saccót és Vanzettit, Rosenbergéket nem lehet életre kelteni. Ez egyik fő motívuma a halálbüntetés elleni küzdelemnek; annál sajnálatosabb, hogy az USA több tagállama újra életbeléptetné azt. Hogy ez mire vezethetne, látszik abból, hogy az ország börtöneiben 500 elitéit várja remegve a zöld fényt, amely őket a vesztőhelyre vezetné. S hogy ennek mi a politikai-tarsadalmi hattere, ahhoz eleg tudni, hogy a siralomházakban messze túlnyomóan feketek es majdnem kizárólag szegény emberek ülnek. Az USA-ban meg nem dolt el a küzdelem, mig pld. Franciaországban újra meg újra felüti fejét a végzetes gyanú, hogy egyeseket a közelmúltban ártatlanul végeztek ki. Ezek szórványos esetek, amiknek ellentéte, hogy Nyugat-Németországban 35 évvel a nácizmus bukasa után folynak a népirtás perei es eppen most mentettek fel négy vádlottat, akikre rábizonyították, hogy bűnrészesek sok tízezer ember meggyilkolásában s a “véres Brigittát” a nácipart már jelölte is a közelgő képviselőválasztásra; a semleges Ausztriában pedig az esküdtszékek sorra mentettek fel a tömeggyilkosokat. Az u.n. szabadvilág több országában az alkotmány, a törvények alapjan működó képzett bírák által vezetett törvényszékek sokszorta több embert végeztek ki aírtatlanul, mint amennyinek az iráni forradalmi törvényszék Ítéletei alapján való kivégzésé ellen a nyugati világ (nem jogtalanul) tiltakozik. Ártatlanok? Délafrikában évente 150-160 embert (köztük 1978-ban egy fehéret) végeznek ki; nem állítható, hogy ezek mind büntetlenek. Bűnösek-e mindazok, akik emberi jogaiktól megfosztva, végső kétsegbeesésben es szükségben bűnt követnek el, vagy éppen, akiket — Délafrikában, Namíbiában, Rhodesiában, Argentínában, Uruguayban, Chilében, Brazíliában, Paraguay ban — mint szabadság- harcosokat ítélnek el, nem beszélve az ezrekről, akik a nicaraguai, guatemalai rendőrök, gárdisták kézén szenvednek (kin) halált? Még a jobboldali polgári újságok is szinte naponta közölnek ilyen híreket, többnyire 4-5 sorban, hogy több hasáb maradjon a cseh disszidenseknel eszközölt házkutatásokra, vagy arra, hogy egy szovjet polgárt nem engedtek Izraelbe. Nincs segítség, amig az emberek többségének egyik szeme mellől nem lehet levenni a szemellenzőt, hogy mindenfélé tisztán lássa a fehéret és a feketét; addig marad minden a regiben. Mas sajtó, más iskola, más társadalom kell, hogy ne maradjon! NŐ a forrongás Rhodesiában SALISBURY, A két gerilla-mozgalom, amely eddig külön-külon harcolt a rhodésiai fehér kormány es a szolgálatába szegődött feketek ellen, egyesült. Szaporodnak az összecsapások a gerillák es a kormany- csapatok kozott. A múlt heten 45-en estek el a harcokban.
