Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-10 / 19. szám
Thursday, May 10. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO SALT II. A korlatozatlan fegyverkezési hajsza csak tovább hevítene az imperialista tábor ábrándjait; ebben a táborban látjuk Henry Jackson szenátort és Zbigniew Brzesinski nemzetbiztonsági tanácsadót, akik vissza akarják nyerni az USA nukleáris fel- söbbségét. Ezzel akarják a Szovjetuniót félelemben tartani és igy lehetove tenni, hogy közbeléphessenek országokban, mint Etiópia, Angola, Iran stb., ahol a népi erők felszabaditották magukat az imperialisták által fenntartott zsarnoki uralom alól. Világos, hogy veszedelmes az imperialista erők ilyen erősítése, mert azok cselekedetei a világot nagyon kÖny- nyen egy nukleáris háborúba sodorhatják. Teljesen hamis az az állítás, hogy a SALT II. karositaná az USA biztonságát. Sót, ellenkezőleg, megerősítené azt. Egy USA védelmi szakember kimutatta, hogy a háború óta az USA 25 fontos fegyver-rendszert fejlesztett ki, mig a Szovjetunió ugyanazon idő alatt csak kettőt. Es mit eredményezett mindez? Nem több, hanem kevesebb biztonságot, a háborús veszély erősödését. A Pentagon és a fegyveripari monopóliumok es támogatóik igyekezeteik igazolásara újabb és újabb hamis ürügyeket hoztak elő, először a bombázó szakadék (“bomber gap”), majd a rakéta szakadék, és igy tovább, melyek egymásután, rövidesen, alaptalannak, valótlannak bizonyultak, de megadták a lehetőséget újabb es borzalmasabb fegyverek kifejlesztésére, miközben ezekkel aláássak országunk gazdaságát. így nem lehet több biztonsagot szerezni, csak a háborús veszélyt növelni. Az igazi biztonság a béke, csak béke az igazi biztonság. Elengedhetetlenül szükséges véget vetni a fegyverkezési hajszának. Minél nagyobb lépéseket teszünk ebben az irányban, annál jobb. De súlyos hiba lenne a “mindent—vagy— semmit” követelés. Egy kis lépés is hasznos. Vannak, akik ezt sem látják. Mit ért, kérdik, az 1972-es SALT I.,hiszen a fegyverhajsza folyik tovább? Igaz, de, például, megtiltotta az “anti-ballistic missile’’-rendszere két, és ugyanakkor megtakarított sok tiz-milliárd dollárt is. Es a SALT II.-n túl, haladhatunk további korlátozások felé. Az atomfegyver hajsza megszüntetesehez feltétlenül szükséges a nukleáris egyensúly, a hadászati egyenlőség. Az USA-nak véget kell vetnie a nuklea. r '"öbbség utáni törekvésének. Meg kell szabadulnia attól az „iéstől, hogy első számú hatalom- na kell lennie. Az Usn amely egyre törekszik e ore, hogy katonai elsőbbséget nyerjen, ezt tette kezdettől fogva a háború után, és ezt teszi ma is, a cirkáló rakétákkal, a neutron-bombával, a Trident atom-tengeralattjáróval. A SALT II. életbevágóan onto^, es azontúl az újabb nukleáris fegyverek betiltása; A SALT II. szorosan kapcsolódik a nukleáris fegyverhajsza megszüntetéséhez és az élet vagy halál közötti választássá válhat. V. 0. NEM HALLGATCTT HETVEN EVE, 1909. MA TUS 5-én SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS déke és bátorítása. Csak ez a költői nyelv maradt, hogy hűséget és szeretetet kifejezze. S ebben a meg- ilázott és halálra Ítélt utolsó időben is b adott ajándékot nemzetének: költészetének legmegrenditöbb terseit, azt a betetőzést, amiről Quasimodo irta, hogy József Attila verseivel együtt a modem világira legjelentősebb alkotasa. A magyar szerelmi költészet legszebb nehány verse közé tartozik a “Levél a hitveshez”. A magyar hazafias költészet sokkal szegényebb lenne a “Nem tudhatom...” nemes, igaz pátoszu sorai nélkül. A magyar antifasiszta költészet legszebb sorai közétartoznak a “Hetedik ecloga” zord, keserves időket megjelenítő kepei: I Huszonegy hónappal azután, hogy megölték, kiástak a tömegsírt, amelyben teste pihent. Hatvannál többen feküdtek ott a Győrhöz közeli, a Rábca bal partján fekvő Abda község határában 1944 novemberének első napjai óta. Amikor a holtakat I kihantolták, tábori lapokat, néhány irast találtak I a ruhák zsebeiben. Az egyik megölt fiatal férfi viharkabátjának zsebében egy kockás lapokból álló olcso notesz volt; rajta a cirillbetus “Avala” szó. A notesz Szerbiában használatos zsebkőnyvecske vplt, élsö lapjain magyar, szerb-horvát, német, francia és angol nyelven ez állt: “Ez a jegyzókönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére: Budapest...” Ortutay Gyula írja a később hasonmásként kiadott kis füzet bevezetőjében: “Szinte nyomdakész “tukör”-be fogja verseit, mindegyiket gondosan írja, szépen olvasható gyöngybetuivel, s nem hagy el egyetlenegy Írásjelet sem, minden betűre, minden jelre ügyel. Pontos és tiszta, mint mindenben — ezekben a lerongyolt, vérző napokban is”. Az első vers alatt ez a keltezés all: “Lager Heidenau, Zagubica fölött a hegyekben, 1944”. A költő ekkor már majd két honapja volt külföldre hurcolt munkaszolgálatos, a Bor környéki tabor lakója, foglya. “Oly korban éltem en e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetek, az élő irigy lé a ferges siri holtat, mig habzott asztalán a sűrű méregoldat. Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal újra - mert méltó átkot itt úgysem mondhatna m; a rettentő szavak tudósa, Esaias”. De a költő nem hallgatott. Abban az olcsó szerbiai noteszban olyan tanítást adott, túl a csodalatos nagy versed során, aminöt csak a nagy költő adhat nemzetének Abil'an a mar idézett bevezetőben teszi fel a kérdést a diákkon’ ^barát, Ortutav Gyula: mire tanít a kis fűzet? Es i^y te,!*1 meg “AhaZa mérmes szeretetére. Mikor már mindenbo1 kitagadva a hivatalos haza, mikor prt dá"ak d°bta oda, akkor is magához ölelte a haza, a. " °,U °n Verhetetlennek tűnő képeit éberen és álom. “ - hiszen a fogolytáborral együtt hazaindult Ő is a. ej ben kísérteti repülésben Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok, Szerbia vak tetejéről buvó otthoni tájra... Ez a haza vonzotta, s persze a “régi szelíd esték”, a Fanni a “rőt sövény előtt” - a haza minden fájdalommal, minden kegyetlen és szép ajándékával együtt. A haza, mert végül csak ez maradt: a magyar nyelv, Arany Janos, a költők nyelve — végső mene“Ekezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva, úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy elek, vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron; zseblámpát,könyvet,mindent elvettek a Láger őrei s posta.se jön, kód száll le csupán barákunkra. Rémhírek és férgek közt él itt francia, lengyel, hangos olasz, szakadar szerb, méla zsidó a hegyekben, szétdarabolt lázas test s mégis egy eletet él itt, — johirt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot, s várja a véget, s sűrű homályba bukót, a csodákat”. Ebben a hangulatban, ott a szerb hegyekben emlékezik vissza (a “A la recherche...’’-ben) arra az időre, amikor “éltek a holtak s otthon voltak a foglyok, az eltűnt (drága barátok, verseket Írtak a rég eleset- tekj (szivükön Ukrajna, Hispánia, Flandria földje”. Radnótinak, a magyar szocialista realista költészet egyik igazi nagyjának szivére az abdai tömegsírban, 1944 novemberében magyar föld borult. |N£WYORKI MAGYAR HENTES j JOS. IERTL PORK STORE i INO. V i *508 Second Ave.* New York, NY. 10021 «78. és 79. utcék között-----Telefon: RH: 4-8292 FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK AZ ACELSZTRAJK TANULSÁGAI (folytatás a 4. oldalról) res erők véres támadást intéztek a sztrájkolók ellen. Sokan megsebesültek, több, mint 50 sztrájkolót letartóztattak. A munkások harcos magatartása meghátrálásra késztette az üzem vezetőit és a sztrájkolok s’ visszatértek eredeti munkájukba. A kérdés, hogy a sztrájk elveszett-e, vagy csak ideiglenes meghátrálásra kényszerültek a munkások ? Ez attól függ, hogy az acélmunkások vezetői milyen lépeseket tesznek ebben az uj helyzetben. Egy bizonyos: a Tenneco konglomerátumot csupán az AFL-CIO-hoz tartozó i minden szervezet tagságának mobilizációjával lehet a törvény betartására kényszeríteni. Ezt kellett vojna tenni a sztrájk kezdete előtt. Most az uj helyzetben, nehezebb kö- . rülmények között kell ezt megténni, de az ország szervezett munkásainak aktiv támogatása nélkül lehetetlen a Newport News Hajógyár munkásainak megalapozni a szakszervezetet az üzemben es ugyanolyan bért és munkakörulmenyeket elnyerni, mint o >lyet a szervezett acelmunkások elveznek, amt -élmunkások vezetőinek kell ezt a harcot Az ül '"k, egyrészt azért, mert a deli államok sikerre vinniu nkas millióinak szakszervezetbe tőszervezetlen műi. másrészt azért, mert a deli al- morülese függ ettől, nek, melyek számos iparban lamokban felállított üzen veszélyeztetik az észanyilt üzemekként működnek, . ’ekeit, ki államokban dolgozók elemi éru. .5
