Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-11 / 2. szám
Thursday, Jan. 11. 1979. io ---------------------------AMERIKAI MAGYAR SZÓ w t “En az emberek szivet akartam megdobbantani. De mindig a gyomrukat találtam el”. (Upton Sinclair) Nemreg lett volna százéves, ha tiz esztendővel ezelőtt meg nem hal. Kilenc évtized nagy idő természetesen az emberiség és az irodalom-muveszet mai történetében, s Upton Sinclair ezt ki is használta. Több mint száz kötet maradt fenn irodalmi-publicisztikai munkásságából — 89 könyv es 29 szindarab —, mintha csak Babitsot akarta volna igazolni, aki szerint a tehetség egyben termekenyseget is jelent. Ennek persze az ellenkezője is bizonyítható (Rimbaud például már 19 eves korában abbahagyta), ezert ne vitassuk. Mindenesetre, ha Sinclair valamennyi kiadott müvét egymás föle raknánk, alaposan meghaladna a testmagasságát. Néhány újság ezt az összehasonlítást el is vegezte, képpel illusztrálva, közvetlenül a halála előtt. Nincs művészét kepzelet, es nincs irodalom tényék nélkül, talán igy határozhatnánk meg Upton Sinclair egész életművét. Ezzel az önkényes megállapítással nem alkotásainak irodalmi értékét akarjuk meghatározni, inkább arra utalunk, hogy a kevesek köze tartozott, sőt tálán o volt az egyetlen, aki egesz munkássága folyamán az Egyesült Államok újkori történetének az utoeren tartotta a kezet.És ezt nem annyira magas életkora tette lehetóve, hanem elsődlegesen politikai érdeklődése, szociális lelkiismerete, es ama felismerés, hogy mindig az elnyomottak, a kizsákmányolták es azok erdekeben emelje fel a szavat — a maga irói eszközeivel —, akiket a vágóhídra küldenek. Ez sem jelképes megallapitas, mert első nagy regényének színhelye eppen az allatmeszarlas fovarosa, Chicago volt, ahol ugyanúgy vittek nyaktiló ala a barmokat, mikent az emberi sorsokat is e kimelet- lensegjellemezte. E könyvet meg 1906-ban irta, eredetileg “The Jungle” (A dzsungel) a cime, azonnal 17 nyelvre fordították le, köztük magyarul is megjelent, több kiadásban, más-más címmel. (“A posvany”, “A mocsár” stb.) Lenyeges kiegészítésűi szolgálhat azonban e termékeny iró életművéhez egy olyan szempont, ami hosszú idők óta vitára adhat okot — adott is — a világirodalomban és történelemben, Mégpedig az, hogy milyen befolyása van az írónak a társadalomra, és általában a történelem alakulásara. Egyénileg tálán nem sok, Heinrich Mann szerint az irok sohasem változtatták meg a világot. Lényegeben nem is ez a feladatuk, noha eme törekvésben mindig elöl járták, gyakran megelőzvén a politikusokat es az üzletek irányítóit. Upton Sinclair munkásságában eppen az a meghökkentő, hogy a már említett, első figyelemre méltó könyvevei, a chicagói “dzsungellel” valósággal megrendítette az akkor oly fontos amerikai hűsipar-gazdasagi életét. Könyve nyomán, amely realista regény volt, visszaesett a húsfogyasztás az Egyesült Államokban. Chicagóban tönkrementek a húskonzervgyarak. Európában betiltották az amerikai húsbehozatalt. A kongresz- szus kénytelen-kelletlenül törvényt hozott az egesz- segugyi intezkedesek betartásaira. Es mindez egy könyv miatt történt. Amit Upton Sinclair irt, egészen fiatal korában. Születesenek 100. évfordulóján a szocialista sajtó agy emlékezett meg róla, hogy nem rendelkezett elméleti képzettséggel, túlságosan egyszerűnek Ítélte meg a bonyolult világot, de a fenyegető’ háború elkerülését e's a társadalmi igazságosság megteremtését egyedül a szocializmusban látta. Ez a megállapítás helyénvaló, mert Sinclair sohasem volt marxista, s lényégé ben mindössze arra törekedett, hogy az Egyesült Államok társadalmat megújítsa. ERDÉLYI JÓZSEF Ibolyalevél Kitelt a tél, árad az ér; f „ t t bomlo rügyet ringaz a szel. Sejhaj! ibolyalevél, — bizsereg ilyenkor a szivbeli ver. Bokrosodik az ibolya, festeni kezd a bimbója. Sejhaj! ibolyalevél, bizsereg ilyenkor a szivbeli vér. Csordul mar a fából a lé, mikor szivet vágnak bele. Sejhaj! ibolyalevel,— bizsereg ilyenkor a szivbeli ver. Ki vágott kést a szivembe, hogy könny gyűl a két szemembe?! Sejhaj! ibolyalevél, — bizsereg ilyenkor a szivbeli ver. Tavaszi szél utat szárászt, minden állat társat választ. Sejhaj! ibolyalevél, — bizsereg ilyenkor a szivbeli vér. De én szegény ember vagyok, szerelem híján hervadok; sejhaj! ibolyalevél — i bizsereg ilyenkor a szivbeli ver. | EDES | ANYANYELVŰNK A magyar családnevekben az i záró hangot két Írásjeggyel, az i-vel vagy az ipszilonnal jelölhetjük. Ezert hangzik fel gyakran hivatalos helyen is ez a kérdés: milyen betű van a neve végén? Az y írásjegy amolyan “régies bemként” a hagyományos, vagy helyesebben a hagyományőrző Írásmódot tükrözi. Azok tehát, akik még ma is y-nal írjak családi nevüket, a hagyományt követik. Az is igaz, hogy az i-vel vagy y-nal való ketfele írásmódhoz sok nyelven túli összefüggés is társult. Hogy mire gondolunk,arról legszemléltetöbben ezek a versbeli részletek árulkodnak: “Nemesember volt az ács, Pataky / magát legalább annak adta ki. / nem láttama nemesi levelét, / de ipszilonnal irta a nevét. / s az ipszilonhoz úgy ragaszkodott” (Erdélyi József: Ipszilon). Kitűnik ebből az idézetből az is, hogy valóban volt olyan felfogas, amely szerint a nevek vegén írott ipszilon nemesi származást is igazol. A népi mivoltröl cs származásról pedig az i betű bizonykodott. Ilyen nyelven túli összefüggésekre irányítja figyelmünket ez a néhány mondat is: Nemesek voltak az Avassyak, / Avassynak írtak a nevüket, / Avasinak helyesen, Írom en; / név, nemesi vagy nem nemesi: / Ebben a versben en parancsolok, /"s hiba lenne, ha Avassynak Írnám / az Avasi nevet” (Erdélyi: Cimer.) ' Hogy egy-egy családnév leirasaban milyen sok sajátosan személyes jellegű es ugyanakkor társadalmi vonatkozású probléma is megbújik, arra ismét egy költőt hívunk tanuul: “Nevem mögött e két ess-ipszilont / oroztam en: apám eldobta régen... / meg sárkányt eregettem, mikor bősz tanárom / megcsufolt erte — s esküvel fogadtam: / viselem mig a körmöt lábam ujjan, / mig harapásra egyetlen fogam van!” (Andrássy Lajos: Nevem vege'n). Hogy egyesek az elökeloskodes, a hazafiaskodas, sőt szerény családi múltjuk megtagadása jegy eben élnek az y-nal, arról Gellert Oszkár maró gúnnyal megirt költeménye is tanúskodik: “Azért tolte ki bosszúját rajtad és rajtam. / aki Villont is a kedvere hamisította hajdan, / gyökeres magyarságát igazolja bizonnyal, / hogy a becses vezetéknevét / nem i-vel írja, mint kétszáz évvel előtte / az az ohazai,elődje, /hanemypszilonnal” (Gellert:Egy dedikaciopiagyarazata.) *Bakos József JÖNNEK RAIKOEK! Az amerikai es kanadai magyarságnak, valamint az egész amerikai zenekedvelő közönségnek ismét alkalma lesz a magyar zene felülmúlhatatlan művészi együttese előadásában gyönyörködni. Hangverseny- kőrútra érkezik ide januárban a Rajkó Együttes. A Rajkó Együttes fellépései január 20. és február 25. között: Long Beach, Boston, Philadelphia, New York, East Brunswick, Washington, Hartford, Columbus. Muncie, Cleveland, Milwaukee, Munster, Chicago, Seattle, Yakima, San Francisco, San Jose, Oakland, Los Angeles, Torrance Jf-nuar 6 es február 17. között Kanada következő varosaiban vendeg- szerepel: Hamilton, Toronto, Ottawa, Montreal, Calgary, Edmonton, Vancouver. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT Van-e befolyása az írónak a társadalomra? £ SOBEL £ : OVERSEAS : £ corp £ : IKKA ORSZÁGOS • £ FŐÜGYNÖKSÉG £ 1 210 EAST MHt STREET, NEW YORK, N. Y. 100» T f — TELEFON: (212) 5354490 — • o • : ÖRÖKLAKÁS «. l • ÉPÍTŐANYAG • ® ismét kapható az KKÁNÁL S • GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES # • küldeme'Nyek . • • BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT • 9 FORDULJON IRODÁNKHOZ 9 2 UTAZÁSI «00* 2 2 BUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE 2
