Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-19 / 16. szám
Thursday, April 19. 1979. 12 AMERIKAI MAGYAR SZO Mit üzennek a csillagok?- Semmi különöset Henri d’Effiat XIV. Lajos egyik kegvence volt. Morinus, a hires asztrológus kiolvasta a horoszkópjából, hogy három éven belül szegvenletes módon végzi életét. A fiatal fóur kinevette a mágust, es mindenkinek elmesélte ezt a badarságot. Három év múltán csakugyan összeesküvési ügybe keveredett és lefejeztek. A horoszkop-hivók szívesen idézik a történetét. A lélektani magyarázat: d’Effiat vagy mégis hitt a jóslatban, s életét a vegzetes útra terelte; vagy mások irányították úgy a sorsat, hogy beteljesedjek a jövendölés. Lehetséges meg a két tényező együttes hatása, továbbá a véletlen. A PLUTO NEM SZÁMIT Ptolemaiosz (i.e.II.sz.) világképé: a Földet a levegő óceánja és egy hatalmas tüzgyürü veszi kórul, majd következnek sorrendben a Hold, Merkur, Vénusz, Nap, Jupiter, “szférái”. És persze a Fold a szilárd középpont, körülötte forog, érte van az egesz univerzum. Másfél évezreden at a ptolemaioszi, tévés világelkepzeles szolgait a csillagjóslás alapjául. A XVI. században a tudomány a helyere, vagyis a mi égi környezetünk középpontjába tette a Napot. Felfedezték az Uránuszt, a Neptunuszt es a Plútót, számos holddal es kisbolygóval együtt. Feltételezik, hogy a Plútón túl is találnak még bolygokat. Egy magyar asztrológiai könyvben olvassuk (1941): “A Pluto, ez a nemrégiben felfedezett bolygó meg túl fiatal ahhoz, hogy az asztrológiai megfigyelések alaposak lehessenek vele kapcsolatban”. No de? A Pluto és társai akkor is léteztek, amikor még nem ismerték ókét. A számításokból kimaradtak, tehat logikus, hogy minden korábban készült horoszkóp hamis. A NAP, AZ IGEN Ha központi égitestünket 1.4 méter átmérőjű gömbre kicsinyítjük le, akkor a Föld cseresznye, a Plútó borsó nagyságú. A Nap térfogata egyenlő 1.3 millió földtérfogattal. A Pluto tőlünk kereken 6 milliard kilométerre kering. A csillagképek (Kos, Bika, Ikrek stb.) távolságából a Nap halványan fénylő pont, s a bolygók elvesznek a kozmikus sötétségben. Nekünk a Nap egy óriási hőerőmű, es még mi minden! Fenntartja, részben szülte is az élővilágot. Foltjai, kitöréséi, mágneses háborgásai formálják időjárásunkat, hatnak idegeinkre is. A Nap úgy beárnyékolja a bolygonkat, mint erdei fa az aljnöf venyzetet. A napimádókat, napistenhivoket megérthetjük, minthogy szüksegszeruen hijaval voltak (vannak) az alapvető’ tudományos ismereteknek. Közelsége miatt a mi másik uralkodó égitestünk a Hold. Gravitációs ereje megmozgatja a tengereket, és holdtöltekor borzolodnak az érzékenyebb ideg- rendszerek. VIRÁGZOTT ÉS VIRÁGZIK Az ókorban szinte egyetemesen uralkodott, és a középkori Európában sok egyetemen tanszékét kapott az asztrológia. Hittek benne olyan kiváló természetkutatók, mint Cardanus és Paracelsus. Az orvosok általában hittek abban, hogy “az érvágas akkor használ a legjobban, ha a Hold a Rak jegyeben all, de ha a Szaturnusz is belép a Rákba, tilos minden orvosi ténykedés”. Nem hitt a csillagjóslásban Kepler, noha maga is készített horoszkópokat. Megélhetési kényszerből. Madách hitelesen mondatja vele a leha,költekező Müller Borbálának: “Elárulom tudásomat miattad...” Az egész életre szóló horoszkóp alapja az a tévhit, hogy a születés pillanatában rögzített csillagállás meghatározza az ember jellemét, sorsat, jövőjét. Ezzel szemben tudjuk, hogy életünket a velünk született adottságok es a külső, környezeti, társadalmi, történelmi tényezők együttesen alakítják. Az egyeb tekintetben is kevésbé komoly magazinok heti horoszkópokat nyújtanak olvasóiknak. Mármost tegyük fel, hogy egy országban él tizmillio “oroszlán”. Elképzelhető-e, hogy a következő heten valamennyiükkel csak nagyjából is ugyanazok az események történnék? Marad az általánosság, a közhely. Néhány ilyen mondat az Elle-böl: “Uj ismeret ségek, erdekes találkozások. Egyenetlenség a családban, őrizze meg nyugalmat. Több lazitásra van szüksége. Mielőtt uj dolgokba kezd, rendezze a folyamatban lévőket. Ne hagyja magát befolyásolni egy kényes ügyben, döntsön egymaga”. Hát,aki ehhez igazodik, legalább nagy baj nem érheti. Egyes rádióállomások újabban a reggeli hírek után napi horoszkópot sugároznak. Ugv hírlik, ezek jám bor, hasznos tanácsok: legyen óvatos a közlekedésben, vigyázzon, nehogy ellopjak a pénzét es igy tovább. Az olvasók tömegei a horoszkópnál kezdik a lapot, a hallgatók izgatottan figyelik a rádiót. Ma is virágzik, ami regen, nagyon régen virágozni kezdett. A GYÖKEREK Babona? Hiszékenység? Igen, és csodavárás, a megújuló csalódások ellenére. Ami bevágott, bevésődik az emlékezetbe, a mellékfogások feledésbe merülnek. Egyik íogvökér ősi örökségünk: az ember azt hiszi, minden égi es földi jelenség reá vonatkozik, kapcsolatban van személyével es vágyaival. Szórakozás is, játék a valószínűvel és a véletlennel. Az asztrológia, amennyiben nem legbólkapott szélhámosság, áltudomány. Régen azonban sok jó megfigyeléssel, méréssel egyengette az asztronómia a tudományos csillagaszat útját. Személyes sors, jövő különösségét nem üzenhetik a csillagok. De a porszemnyi Földön a miniporszem ember mindinkább megismeri a univerzumot. Ez igazan különös, sót: csodálatos. Gy. I. Páratlan méretű munka elkészítésére vállalkozott a Szovjet Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete: az elkövetkezendő evekben elkészítik a világ nyelveinek teljes enciklopédiáját. Elképzelésük az, hogy a világ valamennyi ismert élő és holt nyelvének adatait, leírását összegyűjtik. A tervek szerint a hatalmas munka 15 kötetben kerül kiadásra. HUMOR Egyik no vigasztalja a másikát. — Majd elmúlik, az idő a legjobb orvosság minden bajra. — Tévedsz, az én bajomat az idő sem gyógyítja meg. — Mi bajod van tulajdonkeppen? — öregszem. Kudlacsek a múzeumban levert egy vázát, amely darabokra tört. — 0,micsoda kar! — tördelte a kezét a teremór. Ez egy tizenhatodik századbeli vaza. — Akkor Szerencsem van. Mar azt hittem, új volt. A barátnők gyermekeik pályaválasztásáról beszélgetnek. — A fiamból tanart akarok csinálni — mondja az egyik. — Van hozza tehetsege? — kérdi a másik — Azt nem mondhatnám, de borzasztóan szereti a hosszú szünidőket. Pistike boldogan újságolja a mamajanak. — Mama, azt tanultuk ma az iskolában, hogy minden harmadik gyermek, aki a világra jön,kinai. — Es most minek örülsz úgy? — Annak, hogy a mi családunkban csak két gyerek van. Elsősegélynyújtásról magyaráz az előadó: — Ha megfagyott embert találunk, azt meleg helyre visszük, ruházatától megfosztjuk, és tagjait addig dörzsöljük hóval, amig csak újra életre nem kel. — Szent Isten! — kiált fel az egyik figyelmes hallgató — Es mit csinálnak vele nyáron, mikor nincs hó? • — Latom erősen kopaszodsz. Mondd, teszel valamit az ellen? — Igen. Válók. • — A konnyüatletika a sport királynője. — Igen. A futball viszont a pénzügyminisztere. — Four, kaphatnék egy odaegett szeletet? — Természetesen, de miért legyen égett? — Tudja, már régóta utón vagyok és honvágyam van. — Fiacskám, el ne feledd, hogy reggel valami nagyon kellemetlen dolgot akarok mondani neked. Most nem mondom meg, mert akkor egész éjjel nem aludnál. * — Anyu, elvigyem ezt a levelet a postá-a? — Ugyan,kisfiam, olyan cudar idő van, hogy a kutyámat sem engedném ki az utcára. Nem mész sehova, majd az apad elviszi... TERJESSZE LAPUNKAT
