Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-19 / 16. szám
Thursday, April 19. 1979. A DETROITI VESZEDELEM 1966 október 5-en, szerdán délután csengett a Detroit közelében lévő Monroe megye seriffjének, Charles Harringtonnak irodai telefonja. Egy ember, aki nem akarta megnevezni magat, jelentette, hogy a Detroit Edison Vállalatnak a varoska közelében lévő Enrico Fermi nevű atomtelepen baj van. Többet nem tud egyelőre mondani, de meghagyta. Harringtonnak, hogy a telefonhivást ne jegyezze be a seriffhivatal naplójába. Néhány perccel később Lansing, Michiganban az állami rendőrség főnöke hasonló felhivást kapott a Detroit Edisontól, szintén ismeretlen egyéntől, melyben tudatta, hogy baj van az atomtelepen, de szintén megkérte,ne hirdessenek vészállapotot, mert az általános pánikot keltene Detroit- ban. Az atomtelepen valóban súlyos baleset történt, az uraniumrudak leolvadása megkezdődött. Miután azonban a baleset időpontjában az erőmű éppen csak megindult, az olvadást meg tudtak állitani. Ha ez nem történt volna meg, akkor az atomenergia bizottság előzetes jelentése, az úgynevezett SHAD 740 (Rasmussen Report) szerint minimálisan 3.400 ember vesztette volna életét, 43.000 ember kapott volna életveszély es kisugárzást az első órákban. Az anyagi károk meghaladtak volna a hét ezer millió dollárt. Erről az esetről 4 évvel ezelőtt könyv jelent meg “WE ALMOST LOST DETROIT” címmel, írója John G. Fuller. A könyvhöz irt előszavában Carl J. Hocevar, a Union of Concerned Scientists tagja, aki eveken át dolgozott atomenergia-felszerelést gyártó cegeknel, ezeket irta: “Úgynevezett ‘könnyű vízzel’ működtetett reaktorokban nem történhet olyan robbanás, mint egy ‘breeder’ reaktorban. De ha egy ilyen reaktorban valamilyen okból megszűnik a hütőviz körforgása, atomrúdleolvadás következhet be”., A Harrisburg, Pennsylvania melletti “Three Mile Island” erőműben szinten vízzel hűtött reaktor tört le. Ott is megkezdődött a leolvadás. Szerencsére ott is megállt, vagy megállították es nem következett be az uránium kitörésé a reaktorból, a radioaktiv anyagoknak a légkörbe vetitese. Sem a detroiti, sem a Three Mile Island-i baleset nem volt elszigetelt fejlemény. 1964-ben csaknem hasonló eset fordult elő Alabamaban, a Brown Ferry atomenergia-telepen. Ezeken kivűl több száz kisebb-nagyobb defektus a telepek tucatjaiban. Mindegyikük katasztrófával végződhetett volna. Mik a tanulságok a fentiekből? McKinley Olson, az atomenergiáról szóló “Elfogadhatatlan Kockázat” c. mu Írója a kővetkezőkben foglalja ezeket össze: (Nation, 1979. április). “Az amerikai társadalom számban kicsiny, de pénzben, befolyásban mérhetetlenül hatalmas csoportja belevonszolta az Egyesült Államok népét olyan ipari technológiába, amely, ellentétben minden más technológiával, egyszerűen nem túr tévedést, ahol a tévedés kóvetkezmenyeit nem lehet korlátok közé szorítani! “A pénz hatalmasai, akik létrehozták azi energiaipart, tudják ezt, es tudatosan kitették es-kiteszik Amerika népét a katasztrófaklehetósegene^ amelyek mindegyikében emberek százezrei, sőt milliói pusztulhatnak el. “Fizetett magasrangu kiszolgálóik révén azt a tudatot terjesztették a nagyközönségben, hogy ilyen balesetek nem történhetnek, vagy ha történhetnek is, akkor valószínűségük oly csekély, hogy talán egy millió év telik el, mig bekövetkezhet. Tehát nem kell aggódnunk. “Az energiaproblema más módón való megoldását szorgalmazhattak volna, mert vannak megoldások, melyek nem jamak ilyen óriási kockázattal, mint például energiamegtakaritás, hatékonyság fokozása, a nap es szél által támasztott energia, a föld belseje hőségének, az árapály-energiának felhasználasa, stb. Ha az atomenergia- termeles létesítésébe fektetett dollár-billióknak csak kis hányadát használták volna fel ily célokra, megoldottak volna az energiakérdest, mentesítették volna varosainkat, földjeinket az atomenergia veszélyétől. De ehelyett a kormány, az ö utasításukra, atomenergiába ölt bele megszámlálhatatlan billiókat és kifejlesztett egy technológiát, amely százezer évre átokkal sújtotta az országot”. Mi a kiút? Lezárni az atomtelepeket, elsősorban a Babcock & Wilcox felszereléssel dolgozókat. Kivizsgálni a letörés okait, államosítani az atomenergia és minden más energiatermelő ipart. A háborús kiadások kóltsegveteseben van elég pénz az átszervezés költségeinek fedezésere. MIKRONÉZIA ’* Az utolsó gyám;ági terület I Olvasóink irjók || CLEVELAND, 0. Köszönöm levelüket, melyben felhívták figyelmemet a lap lejáratára. Én székely vagyok, s a székely vér minden kicsi cseppje drága gyöngyöt ér. Székelyudvarhelyen születtem, magyar nótát dalolt a dajka felettem. Magyarul tanított imádkozni anyám és szeretni téged, edes magyar hazám. A William Penn — Rákóczi 62. fiókosztálya- nak voltam a titkár-pénztamoka 35 évig, ajándékba egy szép gyűrűt kaptam, amit életem végéig fogok viselni. Üdvözlöm önöket drága jo feleségemmel együtt. Elizabeth es Denes Szász • EDGERTON, Wis. Itt küldök 10.- dollárt a lap fenntartására. Örülök annak, hogy Peregrinus ismét ir, cikkei hiányoztak. Jó erőt, egészséget. ^ Alex Long FLORIDA, Küldöm előfizetésemet. Leginkább férjem emlékére fizettem elő az újságot, mert nagyon rossz a szemem. De próbálóm olvasni, mert nagyon jó cikkek vannak benne. Nagyító üveget használok es azzal róvidebb, hosszabb ideig tudom olvasni a lapot. ^ Jolán Blasko CANTON, O. Itt küldök $ 20.-t a lap támogatására. Sajnos uj olvasót nem tudok szerezni, de szeretettel olvastam Szabó János levelét a lapban, melyben példát mutat az olvasóknak. Minden jót kívánok neki és további jó munkát. Helen Kaincz Mikronézia óriási L alakú terűlet, amelynek hosz- szu szára Japántól majdnem Ausztráliáig teljed a Csendes-óceánon. Ez az utolsó ENSZ-gyámsági terület, amelyet 1947 óta az Egyesült Államok igazgat. A Csendes-óceáni szigetvilág névén is ismert terület 2141 szigetből áll, nagy része korállszirt vagy vulkanikus eredetű. Összterülete alig 1800 négyzet- kilométer,de ezek a szigetek hatalmas tengeri területen vannak elszórva. A 130 ezer főnyi lakosság alig száz — főként déli — szigeten él. Hadászati fontosságuk a második világháború idején a japan-ame- rikai hadműveletek során vált nyilvánvalóvá, s közülük nem egy heves harcok színhelye volt. Stratégiai fontosságuknál fogva megtartásukhoz az Egyesült Államok ma is ragaszkodik. A Marshall-szigetcsoporthoz tartozó Bikini- és Eniwetok-szigeteket nukleáris kísérleti robbantásokra használtak. USA gyámsági tevékenységét Yutaka Gibbons, a Palau-szigetek egyik vezetője nemrég igy jellemezte: “Úgy érezzük, az Egyesült Államok nem teljesítette az ENSZ által rárótt kötelezettséget, hogy a szigeteket a gazdasági es társadalmi fejlődés, valamint a függetlenség felé vezesse. A hosszú, elvesztegetett evekért az Egyesült Államokat tesszük felelőssé”. Az Egészségügyi Világszervezet jelentese szerint Mikronézia orvoshiányban szenved, s hiányoznak az egészségügyi berendezések. Mas jelentések szerint az amerikaiak nem építettek utakat, hírközlő hálózat nincs, az elektromos-energia-ellatás megbízhatatlan. jóllehet az évi csapadékmennyiség eleri a 3800 millimétert, víztároló és vízvezeték hiányában a vizet meg adagoljak. Az amerikai kormány arra törekszik, hogy Mikronézia egy részét formálisán is magához csatolja, a megmaradó részt több régióra bontsa, es azok felett is megőrizze befolyását. A 14.000 lakosú Mariana- szigeteket 1978-ban az Egyesült Államok “önkormányzattal bir'o” részének nyilvánították. DÜHÖNG A RHODESIÁI DEMOKRÁCIA SALISBURY. A rhodésiai kormány választásokat fog tartani annak bizonyítására, hogy az ország három milliónyi fekete lakossága demokratikus jogokat élvez a 100.000 főnyi fehér lakosság által uralt országban. V;A demokrácia bizonyítására Ian Smith miniszterelnök terrortámadást intézett a szomszédos Zambia állam fővárosa ellen, gerillákat kutatva. A terroristák 100 zambiai polgárt megöltek, 200-at megsebesítettek. 2__
