Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-11 / 2. szám

Thursday, Jan. 11. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZÓ AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Published weekly, exóept 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban es Kanadában egy évre 15.- dollár felévre 8.'— dollár Minden más külföldi országba egy ev$-e 18 dollár félévre 9.50 dollár- —————— r ' ~i CLEVELAND AZ ELSŐ, DE NEM AZ UTOLSÓ 1978 egyik legjelentősebb esemenye minden két­ségén felül az ország 16, legnagyobb városának, Clevelandnak a csődbe menetele volt. A város pénzhiány következtében képtelen volt kielégíteni a bankok által folyósított kölcsönöket, amikor azok esedékessé váltak. Cleveland banka­rai követték new yorki “testvéreik" példáját s meg­tagadták a hitel lejáratának meghosszabbítását. Ez azt a tévhitet keltette, hogy a bankárok egyedül fe­lelősek a város csődbe menéséért. Cleveland és minden más nagyvaros legnagyobb pénzügyi problémáját az okozza, hogy közoktatási ' és népjóléti költségeik csaknem teljes terhet egyedül nekik kell viselniük. Az elmúlt evekben munkalehe­tőséget jelentő üzemek és nagy vállalatok szazai köl­töztek el a nyugati és déli államokba, ugyanakkor képzettség nélküli volt farmmunkások százezrei özönlöttek a deli államokból az északi nagyvárosok­ba es ezzel egyidejűleg adót fizető kozeposztalybe- liek tízezrei hagyták el a varosokat a kertvárosok kedvéért. Mindennek a mozgásnak, szerkezeti változásnak a következtében a nagyvárosok, különösen az északi iparvárosok adóbevétele csökkent, viszont szociális, népjóléti kiadásaik nagymértekben növekedtek. A szövetségi kormány, ahelyett, hogy a pénzügyi vál­sággal küzdő városok segítségére sietett volna, annak éppen ellenkezőjét tette. A Carter-kvrmany 1980- as koltsegveteseben az elmúlt eveknel is lényege­sen kisebb összeget kivan az ország nagyvarosai ré­szére biztosítani. Elkerülhetetlen az északi es keleti vidékeken fek­vő nagyvárosok pénzügyi valsaga, csődje, mindaddig, amig a szövetségi kormány nem hajlandó a közokta­tási és népjóléti költségeknek legalább egy részét fedezni - a szövetségi adobol, melynek fizetéséből a városok lakói bőven kiveszik a részükét. A haladó mozgalom egyik fontos feladata volna nepmozgqlmat létrehozni, amely kényszerítene a szö­vetségi kormányt e kötelezettségének teljesítésére. Ez a cél még szelesebb retegeket tudna mozgósítani, mint a “Califotnia-i 13-as javaslat", azzal a kulonb- seggel, hogy ez a követelés az amerikai varosok es ezzel az egész amerikai nép érdekeit képviselné. TERJESSZE LAPUNKAT! “ CRIMINE AB UNO DISCE OMNES” ”£CY BŰNBŐL ISMERD MEC MINDET” Irta: Peregrinus v. Több, mint két ev óta nem Írtam itt. Kévés ilyen evei voltak a történelemnek, amikor annyi válság rázta meg a világot, annyi remény meghiúsult, annyi hazug propaganda lelepleződött. A tájéko­zottak korábban felismertek a sok nepcsalast, de a közvélemény többségé a “communications media” (sajtó, TV, radio stb.) hatasa alatt el. Es a tudósok, Írók többségének nem érdeke leleplezni a hazugsá­gokat. Az u.n. “szabad világ” rendszerét szolgáljak, őszinteség exisztenciájukat veszélyezteti. Egyes nagy- hirúek néha vállaljak a kockázatot, de a politikai­gazdasági hatalom, az “establishment” nem igen ad ra modot, legjobb esetben elhallgatja okét. Itt vagyunk a legcsalárdabb jelszónál, a sajtó­szabadságnál, az információs media szabadsagánál: kozölhetö-e minden igazság,nyilvánosanhirdethető-e minden elv, meggyőződés? New York itt nemrég uj tapasztalatokat szerzett. Egy milliárdos no vi­szonylag haladó napilapját több tízmillióért eladta egy ausztrál disznokereskedonek, ez reakciós “sár­ga” újságot csinált belőle. New Yorknak régebben 12, külonbozo világnézetű napilapja volt, ma három van, mind a három reakciós. Ezektől balra csak a Daily World van, mely 12-16 kis oldalon jelenik meg, alacsony példány számban. Az USA sok váro­sában csak egy napilap van, rendszerint ennek a tu­lajdona a helyi rádió is. Es ha haladó, sőt baloldali eszméket hangoztatna a lap, nem kapna hirdetést, holott a sajtó ebből él. Ez nem sajtószabadsag. Azt mondjak, az USA sajtója követelte az indo­kínai háború befejezései, majd Nixon távozását. De ez a sajtó (és rádió, TV stb.) évekig uszított a ha­bomra, támogatta Nixont, csak mikor e politika csődje nyilvánvaló lett s a hatalmasok megelégelték, fordultak meg egyes újságok. Ma pedig a sajtó újra kezdi az uszítást Vietnam — és Kuba, Angola — ellen, minden állam ellen, ahol baloldali fordulat volt. Ugyanekkor a másik oldalról megindult a náci-kér­dés felgöngyölítése, Hitlerék tisztázására, apológiá­jára. “Crimine ab unó disce omnes” (latin: egy bűn­ből ismerd meg mindet). Most amul a világ, hogy Kina 40 even at istenitett vezérét lomtarba tették. Csak kis maoista csoportok nem vettek meg róla tudomást, hiszen őket azért tűrik, néhol támogat­ják, hogy baloldali lepelben az igazi baloldalt tá­madják. MINDEN 3 MÁSODPERCBEN EGY BŰNCSELEKMENY Az FBII tudósítása szerint az US-ben minden 31 másodpercben elkövetnek egy erőszakos bűncselek­ményt és minden 3 másodpercben egvet a tulajdon­jog ellen. Az “1977 FBI Crime Index” szerint minden 27 percre esik egy gyilkosság, minden 8 percre egy nemi erőszak, minden 78 másodpercre egy rablas és min­den percre egv tettleges bantalmazas. Tulajdonjog elleni bűncselekményeknél minden 33 másodperc­re egy autólopás, minden 10 mp-re egv betores és minden 5 mp-re egy lopás. • TARRYTOWN, N.Y. 20.000 hordó olajat szállító ff f • hajóból 18.300 gallon a Hudson folyóba omlott a Tappan Zee hídnál baleset következtében. Mao hazajara is áll ez. Évtizedekig kevesen vol­tak Nyugaton, akik elismerték a népi Kina politi­kai és egy kevés gazdasági eredményeit, annál töb­ben gyalázták rendszerét, a szabadság elnyomását, ellenfelei kíméletlen üldözését, állítólagos aggresszi- vitásat, forradalmi frazeológiáját. Egészen addig, mig Kina véglegesen a Szovjetunió ellen fordult. Ekkor a kritika elhalkult, sót elhallgatott. Az újsá­gok fulmináns vezércikkeket Írtak, ha a cseh rendőr­ség egy disszidensi-t előállított, de mikor Indonéziá­ban egy millió u.n. “kommunistát” megöltek, cik­keik nem titkoltak örömüket. A “szabad sajtó” lényégét megvilágítja Kambodzsa esete. Bizonyított­nak latszik, hogy a nácizmus óta itt folyt a legna­gyobb népirtás. Amióta azonban e kormány, Kina támogatásával Vietnamot támadja, kevésbé bírálják, hiszen mint Vietnam ellensége, az USSR-nek is ellensege s a Nyugatnak ez a legfontosabb. A megtevesztés, felrevezetés egy főeszköze a sze­lektív felháborodás, egyoldalú részvét. Nemrég őr­jöngött a nyugati sajtó két szovjet dísszidens elitélé­se miatt, kikről Nyugaton is elismerték, hogy kém- gyanusak. Neves személyek bizottságokat szervez­tek védelmükre, az US elnöke diplomáciai retorziót alkalmazott a Szovjetunió ellen, az “emberi jogok vedelmere”. Ugyanekkor a nagyhatalmak védencei, csatlósai, Del-Afrika, Zaire, Rhodésia, Zambia, Chile, Nicaragua, Iran stb. ezreket kínoztak és gyilkoltak meg. Ez.ek ellen csak gyér es halk tiltakozás, annál több szimpátia-nyilatkozat hangzott el. Ez nem csupán politika. A szüntelen agymosás sok agyvelöt úgy ellágyitott, hogy ezek autonóm felhaborodasra vagy részvétre nem kepesek. Napon­ta hallják, olvassak, kit kell gyűlölni és kit sajnálni; destruktívnak, kommunistának tartják az olyanokat, akik például a Soweto-i (Delafrika) legyilkolt ifja­kat, a megkínzott chilei rabokat sajnálni merészelik. A komputerek, ordinátorok. hírközlő rakéták, villa­mos adatgyűjtők mind teljesebben irányítják és el­lenőrzik a “szabad világ” tudását, felfogását, erköl­csi érzékét... erősebben, mint ahogy azt Orwell irta az “1984”-ben. Mindez eszköz a hatalmasok politi- kai-gazdasági-kulturális céljainak megvalósitasara. Milyen jelszavakat kalapáltak a múltban és töltenek ma az agyakba, milyen szlóganokat, tévhiteket, tév­eszméket hirdettek a közelmúltban es terjesztenek ma, ezeket — mint a bevezetőben említettem — kő­vetkező cikkem fogja felsorolni. A CUKORFOGYASZTASROL Az 1977-ben elfogyasztott finomított cukor 27 százalékát italok formájában, főleg u.n. üdítőitalok formájában fogyasztottuk a Mezógazdasagi Minisz­r . tenum szerint. A fennmaradt 73 %igy oszlott meg: 25 % csoma­golt cukor 17 % süteményekben, s reggeli eledelben. 19 % készételekben, 8 % befőttekben es lekvárok­ban, 6 % tejtermékekben, 6 % más ételekben, 3 % éttermekben es 1 % intézményekben került felhasz­nálásra. ^ ATLANTIC CITY, N.J. Resorts International állí­tólag kapcsolatban all a szervezett búncsoportokkal és ezért kérelmét állandó kaszinó-engedélyre meg kell tagadni, a New Jersey-i vádügyesz szerint. 4 __

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom