Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-08 / 10. szám
Thursday, March 8. 1979. AZ ESEMÉNYEK NYOMABAN PÁRHARCCSAD6AN-I'M A: KINA BELEPETT A "SZABAD VILÁGBA” Korábban az volt a szabad világ, ami kommunistaellenes volt, beleertve Salazar, Franco, Papadopulos, Maian, Vorster, Batista, Duvalier, Trujillo, Ibanez, Rhee, Ky, Thieu, Jimenez, Armas, Suharto, Mobutu allamait. Az utóbbi években a szabad világ keretei kitágulták. Most mar a szabad világhoz kell szamitani mindazokat a rendszereket, amelyek, ha tálán még kommunisták is, vagy legalább annak mondjak magukat, de szovjetellenesek. Éppen a minap derült ki, hogv a nemrég joggal a nácizmus utáni leggonoszabb (es sokkal bolondabb) nepirtó rezsim, a kambodzsai “vörös Kmer”, szintén a “szabad világ” integráns része lett, miután Pol Pót államvezeto a vörös Kina csatlósa volt. .... ( | Vörös Kina? En is a szokás rabja voltam, amikor e szavakat Írtam. Nincs már vörös Kina! Csangkai- sek Taivanja mar nem nemzeti Kina (ahogyan 25 évig nevezték) és Kina nem vörös; hogy micsoda, meg nem dőlt el, csak annvi bizonyos, hogy szabad, mert a Szovjetunió ádáz ellensége. Ezen nem változtat, hogy kínai ifjak ezrei úsznak át a cápa-dús tengerágon, hogy a szabad Hongkongba meneküljenek Ezen név ellen nem szól, hogy nepe egyetlen demokratikus megnyilatkozása a ( felül tűrt vagv onnét irányított) faliújság. Aki a szovjet ellensége, az szabad, aki ennek szövetségese, az is szabad, aki nevleg szövetségese, de renitens ellene, mint Romania, ez mar félig szabad. Aki pedig a szovjetnek szövetségese, barátja, mint Vietnam, az raborszag es ellenség. Miképen lett — “in no time” a szuperforradalmar, Sztálint mindvégig tisztelő Kinkből, illetve annak u.n. kommunista pártjából, melynek Mao vörös könyve volt a bibliája es amely a szovjetet áruló revizionistának gyalázta, önmagát a harmadik világ felszabadit ójanak dicsérve a kommunizmus, a felszabadító és függetlenségi küzdelmek legvadabb ellensége, Pinochet, Reza, Délafrika baratja.a detente ócsárlója és végül az USA kenyerestársa, ezt máskor kell magyarázni; ma az a téma, miért tamadtak meg Vietnámot. Itt a szabad világ politikájának legundoritobb megnyilvánulására kell térnem. Kérem az olvasókat, ne befolyásolja ókét ez az indulatkitóres, hanem emlékezzenek ra, mit olvastak nemrég minden uj- ságban, mit hallottak a rádióban es TV-ben. Azt, hogy Kambodzsa eszelősnek látszó vezetői (akik talán nem kerültek volna uralomra, ha az USA nem kergeti el az ország semleges kormányát, nem vonultatja be oda a maga es Délvietnam csapatait, amelyek ott rettenetes pusztítást és gyilkolást müveitek) a saját népük millióit öltek meg, tönkretettek gazdasági életet. Egyben pusztitó rajtaütéseket rendeztek Vietnám határos területeire. Mig végül Vietnam segítségével megszerveződött ellenük a sanyargatott nép ellenállása, egy ugrással elsöpörtek a népgyilkos rezsimet. Menekültek ezrei vallottak egyöntetűen, Thailandban is, milyen szörnyűségek elöl szöktek meg. De mivel Vietnám a szovjet szövetségese, Kambodzsa pedig Kina csatlósa, a Szabad Világ egyszerre véres könnyeket hullatott Pol Pót balsorsa miatt és diadallal fogadta ennek megbízásából 1 Sihanuk herceget, akit ez két évig zárva tartott, közben kiirtván családját, hogy ö az ENSZ-ben országa szabadságát — ez esetben Pol Pót további uralmat — védje. Mivel azonban a vörös Kmer népirtásának másképpen nem lehetett ve'getvetni, a Nyugat eszerint jobb szerette volna a mészárlás folytatását, semmint Vietnám áldozatos sikerét, amiért a világtól hálát érdemel, de bosszút kell állni rajta, mert kivédte es leverte az USA — most már általa is elismerten — indokolatlan és jogtalan támadását. Mint- ha a Szovjetuniót azért gvalázták volna, mert beavatkozott Németország belügyeibe, bevonulván Berlinbe es mintha jobb szerették volna, ha Hitler marad uralmon. Nem, ellenkezőleg: Vietnám mentö-háboruját Hitler Lengyelország elleni támadásához mondták hasonlónak. Es most, amikor Kina a 30 eves háborúban vérzett és pusztított Vietnamot megtámadta, ezt Carter egy mondatban bírálta (nem ítélte el) a Pol Pót elleni támadással. Persze Kina az ismert trűkkhöz folyamodva, Vietnám állítólagos határsér- tesei ellen tiltakozik, mintha ép ésszel el lehetne hinni, hogy a hihetetlen újjáépítési nehézségekkel küzdő Vietnámnak nincs más baja, mint hogy a ki-1 nai nagyhatalmat kihívja és támadja! (Hitler is csak ‘Visszaütött”, amikor Lengyelországot megtámadta, Magyarország pedig azért támadta meg 1941-ben a szovjetet, mert az “Kassat bombázta”.) Ugyanekkor azonban az is érthetetlen, hogyan áldozhat Kina milliardokat erre, a nepek megvetését kihívó tama- dasra. Csak a szovjetellenes uszítás folyománya-e az, vagy pedig az USA kegyének megnyerését szolgálja-e, nemsokára kitűnik. Addig is csak felhívom az olvasókat, kritikával olvassák és hallgassák a hadijelentéseket, mert az “üzleti” sajtó első programpontja a Szovjetunió es szövetségeseinek gyengítése. ■rt: Ünnepük Moszadeget TEHERAN, Első ízben Moszadeg, volt miniszterelnök 12 évvel ezelőtti halala óta országos emlek'űn- nepélyeken emlékszik meg az ország a kiváló anti- imperialista elhuny tárói. Moszadeg volt az, aki államosította az olajipart, hogy Irán népének nagyobb részesedése legyen annak hasznából. Riza sah annakidején elhagyta az országot, hogy néhány nappal később visszatérjen. A CIA óriási összegek költésével elegendő tömeget tudott összetoborozni tüntetésre Moszadeg ellen es a sah mellett. A jelenlegi kormány tagjainak többségé annakidején Moszadeg kabinetjében szolgait. Feszült légkor, válságos hangulat jellemzi hetek óta N’Djamenanak, a Csádi Köztársaság fővárosának az életét. A néhány hónapja francia közreműködéssel létrehozott egyezség rövidéletíinek bizonyult, az államfő és miniszterelnöke kölcsönös leszámolásra készül. Annakidején kisebb világszenzációt is keltett, hogy Felix Malloum csádi elnök francia buzdításra kormányfőként vette maga mellé Hissen Habre volt tubu lázadóvezért, Claustre asszonynak, a francia geologusnönek a fogvatartójat Habre a túszért busás váltságdíjat, sót fegyvereket is követelt, miközben sakkban tartotta a párizsi hatalmi erdekeket szolgáló Malloum- rendszert. Ez a kalandor “forradalmár” nem eppen szalonképes eszközökkel élt. Zsebrevagta a francia megbizott által oda vitt pénzt, majd fölsrofolta a követeléseit, újabb igenyekkel állt elő, Madame Claustre-t nem engedte ki az őrizetből. Az embereivel meggyilkoltatta a hivatalos párizsi parlamentereket, sőt kiegeszitette a tusz*készletet: az asszony mellé, más sivatagi őrhelyen foglyulejtette a férjét, Monsieur Claustre-t is. A házaspár végül is úgy szabadult meg a hosszú rabságból, hogy a FROLINAT- nak, az igazi csádi fölszabaditási frontnak a szervezett szárnya kiragadta fogvatartóinak a karmaiból a két embert, s líbiai közvetítéssel visszaadta okét a szülőhazájuknak. Csád Eszak-Afrika egyik feszültséggóca. Hiábavalónak bizonyult minden kísérlet a FROLINAT fegyveres harcának a fékezésére. Az ország nagyrésze a front ellenőrzése alatt all. A párizsi Afrika-politiká- nak,amely az utóbbi hónapokban csillapult es a kiengeszteled jeleit mutatja, aligha volna érdeke rr r újabb tűzfészkét teremtenie. Annál is kevésbé, hogy ez nem elszigetelt csadi ügy,*Libia a közvetlen szomszédsága miatt nagyonis érintett az ügyben, Inkább az föltételezhető, hogy különös tekintettel a sokfélé ágazó belső meghasonlásra, az ellentétek csillapítására törekednek. V. T. DZSAKARTA, Indonézia. Ezerre becsülik a Java sziget középső részén a Dieng-hegységbeli Sinila vulkán áldozatainak számat. A kitörés óta 200 holti testet talaltak meg, s gyakorlatilag megsemmisült egy falu a vulkán két krátere között fekvő területen. Mivel a vulkáni tevékenység meg folytatódik — 17 ezer embert menekítettek ki a térségből. 2 _ P PÜSQ-CÖinN 1 ! HUM6AIUUIB00KS. | tfCplDStlDA V I 1S90 Stated AtalfoNStkM) A * Nmt York,'N. Y. 10388 — (212) 879-0889 V | Sokezer magyar könyv, igaág, hanglemeze*. A I hangszalag. FORINT CSEKK, IKKA, Comtu- I ♦ ' rist , Tuzex be fizetőhely. Látogatta meg boltunkat New Yorkban a- I magyar negyed közepén. Postán is szállítunk * A ‘a világ minden’tájára. A Uj magyar katalógust díjmentesen küldünk.
