Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-04 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR SZŐ i hursday, Jan. 4. 197*. Ml OKOZZA 1978 DRÁMAI MOZZANATA CLEVELAND VÁLSÁGÁT Cleveland varosa pénz­ügyi kátyúban van. Nehézségeik lényege­ben azonosak az USA majdnem minden varo­sának bajaival. Kucinich polgármes­ternek három ellenfele van. Ezek nevükön ne­vezve: a clevelandi ban­kok, a Városi Tanacs, illetve annak elnöke, George L. Forbes es a Cleveland Electric Illu­minating Co. (CEI). Kucinichet, két évvel ezelőtt, nagy meglepe­tésként, megválasztot­tak polgármesternek, haladónak nevezhető l programja alapjan. A Demokrata Part gépe­zete nem vállalta jelo­DEIV.xJ J. KUCINICH s leset “rendhagyó”álláspontjai miatt, ezért mint fue ■ getlen ment a választás ele, igy. alig talált támogató kát a fennálló politikai-hatalmi rétegekben. Első ellenfele Forbes tanácselnök, konzervatív, rendszer- hu politikus, aki üzleti ösztönzésként adókedvezmé­nyeket kivan nyújtani a vállalatoknak, es pártolja a Városi Villany Vallalat (Municipal Light Co.) el­adását a CEI-nak, annak ellenere hogy az olcsóbban szolgáltatja a villanyt 46.000 fogyasztónak. Cleve­land, mint minden nagy varos, fizeteskeptelenseg előtt all, ezt Kucinich a városi adó 50 %-os feleme- lesevel kivanja elkerülni, ami főleg a vagyonosokat es a vállalatokat erintene, de ezt Forbes vezetesevel, a városi tanacs nem szavazta meg. A bankok ilyen körülmények kozott megtagadtak a varosnak nyúj­tandó kölcsönöket, vagyis, végső soron, a bankokon múlik Cleveland bajainak megoldása. Tehat ok pa­rancsoljak a nótát a cigánynak, csakúgy mint New Yorkban. Kucinich sohasem titkolta, hogy nem baratja az üzleti és bankérdekeltségeknek. A Cleveland Trust Co. felajánlott $ 50 milliós kölcsönt a varosnak, ha eladja a villanyvallalatot, de Kucinich erre nem haj­landó, kitart választási kampányigérete mellett, hogy nem adja el, mert az az egyetlen.mod a CEI dijainak kordában tartásara. Kucinich az ajánlatot tisztesség­telennek nevezte, öt nem lehet megvásárolni. A CEI 11 igazgatósági tagja, tagja a 6 bank közül 4 igazga­tóságának, és 3, igazgatósági tagja a Cleveland Trust Co. igazgatosaganak. Kucinich kijelentette, hogy a Cleveland Trust nem fogja megzsarolni a várost, es felhívta a lakosságot, vegyek ki betétjeiket a bank­ból, tiltakozásuk jeléül. A városi adónak 1 %-ról iVi %-ra való felemelése elég jövedelmet biztosítana a városnak, hogy az kievickéljen a bajból. Érdemes megjegyezni, hogy Forbes védőügyvédje megveszte-- getési vád ügyében, tagja annak az ügyvédi irodának, amely ügyesze a CEI vállalatnak. Politikusok, ban­kok es közszolgáltatási vállalatok osszeszürik a levet a lakosság érdekeit vedó polgármester ellen! V.O. New York város lakossága kétszer annyi adót fizet villany-es gazszámláin, mint az átlagos amerikai más államokban. Minden dollárból 25 cent állami és vá­rosi adókra megy. A “MÁSODIK OSZLOP’ (Folytatás az L oldalról) Sajnos, állapítják meg ezek a tanácsadók, egyetlen más közép-keleti állam sem rendelkezik akkora la­kossággal e's gazdagsággal, amellyel Irán eddigi sze­repét helvettesiteni tudnak. A hadügyminisztérium szakértői szerint ennek következtében rendkívül megnőtt Izrael stratégiai fontossága, miután igen erős, jól kiképzett hadsereggel rendelkezik. A had­ügyminisztérium ebből azt a kővetkeztetest vonja le, hogy nem volna szabad Izraelre nyomást gyako­rolni az Egyiptommal kötendő békeszerzódes ügye­ben. A Fehér Ház-i tanácsadók véleménye némileg el­lentétes ezzel. Szerintük pontosan amiatt kell min­dent elkövetni az Izrael és Egyiptom közötti beke- szerzodes tető ala hozatalára, hogy azután E KÉT ORSZÁG,KATONAI ES POLITIKAI SZÖVETSÉG­RE LÉPVE, HELYETTESÍTHESSE Irán katonai erejet, es ugyanakkor bástya lenne a Szovjetunióval szemben. További “második oszlopok” utáni kutatásában a Carter kormány nem hagyja figyelmen kívül Pa­kisztánt es Indiát sem. Mind a kettőnek nagyobb biztonsági szerepet szeretnének biztosítani. Ennek első es igen fontos részé volna a hadifelszerelesek küldésének novelese a két országba. De a Pentagon-vezetók, nemi balsejtelmekkel el­telve, amidőn arra gondolnak, hogy mi történt a Dél-Vietnamnak küldött ot billió dollárnyi es az Iranba küldött tíz billió dollárnyi modern amerikai katonai felszereléssel, kezdenek arra a következte- tesre jutni, hogv ezek a “második oszlopok” eppen olyan törékenynek bizonyulhatnak, mint az eddig sziklaszilardnak veit “első oszlop” Iránban. Nincs más hátra, ezen urak szerint, mint az, hogy az ameri­kai hadsereg nagyobb szerepet játsszon e térségben Ez a hadiflotta elküldését es katonai akcióra kész szárazföldi es legi erők keszenletbe helyezését köve­teli meg. (D.) 2_______________________________ NEW YORK “AVAT ES MULAT” Január I-re virradóra másodszor is kormányzóvá avatták Carey-t, aki felavatási beszedőben magabiz­tosan hangoztatta: “Példáért, vezetésért tekintsetek New York fele”. Jo, hogy januar 1-én és nem az előző napon avat­ták Mr. Carey-t, mert ha az előző napon tekintett volna Amerika New York felé, akkor többek között azt is láthatta volna, hogy mikent raboltak ki 150 Újévet ünneplő polgárt a Times Square-n. ' .... / MOZGOLÓDNAK A TOROK FASISZTÁK Kelet-Törökországban ostromállapotot rendelt el a kormány. Fasiszta elemek ki akarták használni az iráni események következtében beállt nyugtalan­ságot a kormány megbuktatására es egy USA-val rokonszenvező kormány létesítésére. JÓVÁHAGYTAK AZ 1979-ES TERVET (Folytatás az 1-oldalrol) gyermekorvosi körzet, napi 650 uj szakorvosi óra szolgaija. Mintegy 4200 bölcsődei hely létesül. Közel 19 ezer uj ovodai hely es mintegy 900 általános is­kolai osztályterem épül. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára tizenhatezer háromszáz uj első eves hallgató vehető fel. A szociális otthoni helyek szama szerényen gyarapodik. ' A lengyel Karol Woytila lett az első nem-olasz papa négy e's fél évszázad óta. SZTRÁJKHULLÁMOK VÁRHATOK 1979-BEN Több^mint egy millió szervezett amerikai munkás szerződése jár le 1979-ben. Az 560.000 tagot szám­láló Teherautó' Sofőrök szakszervezeten kivul a va­súti dolgozók, olaj- és papíripari munkások szakszer­vezetei készülnek béremelést követelni es ha kell, sztrájkba lepni. Egyikük sem fogadja el Carter elriók javaslatát a béremeléseknek — az elörevárható ár­emelkedés szintje alatti — 7 %-os korlátozásáról. » BALESET-VEDELEM Bírálói lefegyverzésere, a Carter kormány újabb előírásokkal enyhíti az Occupational Safety and Health Administration (OSHA) szabályzatait, ame­lyek egyszerűsítik (?) a munkások tűz elleni vedel- menek szabályait. Ez az “egyszerűsítés” odáig megy, hogy sok helyen a munkaadó nem lesz köteles tüzoito felszerelést tartani a munkahelyen. Carter, bejelentő nyilatkozatában, igy szólt az uj intézke­désről: “ez a rendelet győzelem az infláció elleni küzdelemben, győzelem a munkások biztonságáért, győzelem takarékos, hatékony és egyszerű kormány­zatért”. (N.Y.T. 12/21/78) Az uj rendelet megszűn­tet a munkaadókra kötelező 2400 tűzbiztonsági sza­bályt. Az eddigi 400 oldalra terjedő kőtelező szabá­lyokat ezután 10 oldal fogja pótolni. A munkaadók választásuk szerint alkalmazhatják majd sajat beren­dezéseiket munkásaik vedelmere. MADRID. A spanyol politikai pártok választásokra készülnek, miután A. Suarez miniszterelnök felosz­latta a Parlamentet. A szocialisták győzelmet jósol­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom