Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-11-09 / 43. szám

Thursday, Nov. 9. 1978. e________________ óhaza Fodor Erna : AHOL A PAPRIKA TEREM ígt Piroslikahatar, piroslanak a hazak feszerjei. Mint­ha mindent pirosló virágerdö őzonlene el. Hétezer hektárnyi, szedésre váró piros paprika van körülöt­tünk. Piroslik a határ, amerre a szem ellát. Lenyü­.. <f I« * f « gozo, gyönyörű látvány. Kalocsán vagyunk, amelynek körzeteben termesz­tik a hires magyar fűszer-paprika kétharmadat. Bacs—Kiskun megyeben, nem messze a Dunától, a Solti lapályon fekszik ez a kis remek, barokk épüle­tekkel gazdag, regi városka. Lakott település a hon­foglalás óta. I. István alapította érsekséget. Az ura­dalomból 1490-ben Zsigmond király városi rangra emelte. Főleg mezögazdasaggal foglalkoztak lakosai, de 1949 óta mar komoly gazdasági fejlődésen ment át. A 19.100 lelket számláló lakosságból 12 ezer foglalatoskodik a városkában és környékén, Kapi­tány István tanácselnök szerint. 1959 óta, amikor csupán 2000-en dolgoztak, jött létre a hatalmas fejlődés. Van hús-, sütő-, textil-ipara, világító teste­ket is gyártanak Porcelánkészitöi, a hires kalocsai minták kézi festésével, lassanként világhírre tesznek szert. Az évi termelés meghaladja a 3 milliárd forin­tot, de biztosra veszik, hogy 1980-ra elerik az 5 milliárdot. Kiiló'n meg kell emlékeznünk a kalocsai himzés-külonlegességról, amelynek csipkeszerü, cso­dálatos szépségű munkája máris világhírű. 1200 uj lakás épült és azt állítják, hogy az idén is elkészül ugyanannyi. Általános iskolájában 2 ezer a tanuló es azzal dicsekednek, hogy minden gyer­mek reszere van férőhely óvodájukban. 1000 nap­közis gyermekre vigyáznak az iskolában. A gyerme­kek több, mint fele megy középiskolába és sok az egyetemista is. A varos egyik föipara a kertészeti gazdálkodás, mely 2000 embert foglalkoztat, ezen belül legfontosabb a paprikatermesztés és a konzerv­gyár, ahol 68.700 tonna zöldségét dolgoznak fel. A készáru 25.000 tonnát tesz ki, ennek 53 %-a nyu­gati, 14 %-a szocialista országokba, 33 %-a hazai fogyasztókhoz megy. Paprikát 32 országba szállíta­nak. A termes 68 %-a tókés, 5 %-a szocialista or­szágban es 27 %-a itthon kerül fogyasztásra. Egyik legjobb vásárlójuk Nyugat—Németország, de Auszt­ria, a Benelux-országok, Svájc, Japán és az Egyesült Államok is vásárlóik köze tartoznak. Három nagy- gazdaság és 4000 kistermelő adja ezt a rengeteg paprikát, az utóbbiak szerződési alapon. A mun­ka legnagyobb részét gépek végzik. Gépek ültetik a palántákat, gépek takarítják be a termést, de igy is 1300 a dolgozók száma. Nemrégen mindezt kézi erővel csinálták, igaz, hogy nem is termeltek annyit, mint most. NÉPMŰVÉSZÉT, TÁNC... Molnár Gaborné, a népművészet mestere, kalau­zol bennünket a népművészét hazaba. Itt regi kalo­csai házat mutatnak be, gyönyörűen pingalt falak­kal, búbos kemencékkel, tiszta-szobaval, lakóhelyi­séggel. A folyósokon az asszonyok képeken pingál- ják a kalocsai színes, szép motívumokat, amelyekről a paprika nem maradhat el. Majd az udvaron gyer­mekcsoport jelenik meg a csodálatos kalocsai nép­viseletben, amelyből a hímzett papucs sem hiány­zik, sőt pártájuk is van; tanítójuk Tóth Ferenc vezeti őket. Énekkel kisért helyi táncokat mutatnak be. A csoportnak összesen 120 tagja van. 4 eves kortol 82 évesig táncolnak a csoportban, amely elismerést aratott úgyszólván Európa minden országában, ahol eddig megjelentek. Mi csak a 38 tagú gyermekcso­portban gyönyörködtünk. A PAPRIKA-MUZEUMBAN Itt megismerkedtünk a 800-fajta paprikával, amit manapság ismernek és azzal, hogy miképpen indult útjára Törökországból 300 évvel ezelőtt, a hódolt­ság alatt, a paprika elterjedese. Arról is kaptunk Végvári István igazgatótól útba­igazítást, hogy miként nemesítették Szegeden és Kalocsán a hires fűszerpaprikát. Sorban fellelhetők a dokumentumok a paprika termesztéséről es elké­szítéséről. Sót Szentgyörgyi Albert kepe is megta­lálható, mint a paprikában dűsan található C vita­min felfedezője, aki 1937-ben tudvalevőleg ezért nyerte el aNobel-dijat.De ott volt Obermayer Ernő és Horváth Ferenc paprikanemesitók neve is. Az őrlő malomban ember alig látható. Hatalmas mozgó elevátorok viszik fel a paprikát a mosoda zuhanya alá, onnan magátol megy tovább a szárító­ba, és csak azután kerül az őrlő malomhoz, néhány nap eltelte után. A paprikát természetesen osztá­lyozzák, illetve minősitik. A minősítők által leplom­bált zsákokban indíthatják útnak a rendelőkhöz. A minősítést a magyar állam szavatolja. A kereske­delem részere csomagolt árukat szintén gépsorok csomagoljak és kötik le. Végvári igazgató leveleket olvasott fel, többek között levelet a McCormick cégtói, melyben dicsérőleg nyilatkoztak a magyar paprika minőségéről és kilátásba helyezik a rendeles növelését. A múlt évben 1400 tonna paprikát küld­tek az USA-ba. jócskán rendelnek magyar paprikát Kaliforniából is. KRÜDVSZCBOR Nyíregyházán, a Krúdy Gyula Gimnáziumban az író születésének 100. évfordulója alkalmából avatják (el Borbás Tibor szobrászművész alkotását, Krúdy Gyula bronz mellszobrát. A képen: A művész munka közben Száz éve született a Szindbád írója KRÚDY GYULA “... Az almok: vercseppek. Annyi álmunk van, ahány csepp vériink...” — Aki ezeket a sorokat irta — ébren álmodott. Szindbádról, a vörös postakocsi­ról, az Aranykéz utcai szép napokról, a podolini kisértetröl, Rezeda Kazmerról, megrokkant dere­kú öreg kúriákról, egy letűnt, soha vissza nem térő világról. E maga alkotta álomvilág hőse: Krúdy Gyula. Alakját már életében legendák övezték. Szép, romantikus, am “csinált” legendák. Hiszen, ha minden igaz lett volna, ami róla keringett — bohem- sagaról, hatalmas etvágvárol, kielégíthetetlen szom­júságáról, hajnalokba nyúló darádéiról —, mikent lehetett volna az egyik legtermékenyebb magyar iró? Négy évtized alatt 87 regényt, 2385 elbeszelest, 30 színdarabot es 1782 cikket, publicisztikát irt. Müveit 13 nyelvre fordítottak le, a többi között eszperantóra, hollandra, idora es portugálra. Leg­népszerűbb regenyei máig tucatnvi kiadásban láttak napvilágot. “A vörös postakocsi” például 18 alka­lommal. Születésének századik évfordulójára a magyar posta emlékbélyeget adott ki. Bárdosi Németh János KRÚDY GYULÁNAK Gyula bátyám a szivarod mögött láttam a páva-farku ördögöt­• f I Épp este volt es folyt az oktatás zeneit a szél és susogott a sás. Olyan az élet,mint a füst, enyész legszebb öröm a néma szenvedés. Kilépsz magadból és a képzelet( kék hintójan szállsz lét,nem-let felett. Egy korty ital,egy álom ^öbbet ad, mint kövér erszény,lapos gondolat. Asszony,ábránd,dal,mind csakarra jó hogy Indiába vigyen a hajó, így szólt a démon,hold lengett a fán a kép örökre szivembe talál. A szép páva-fark eltűnt,mind a köd, csupán sötétlö árnya röpködött, mint kék tavon az elhúzó madár zengett az ég és azt zengette,kár. ( I Kar ifDusag,dal,szerelem,borok, ha egyszer úgyis messze szállótok. Csupán az emlek,az szépit tovább, te hulló csillag, csalárd ifjúság. r Újítsa meg előfizetését!

Next

/
Oldalképek
Tartalom