Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-09-07 / 34. szám

Thursday, Sep 7. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO 5 . Túlzsúfolt Japán A japánok nem bírjak óriás városaik szorítását. Egyre többen menekülnek el a nagyvárosból, egesz regi életükből, álnévén eltűnnek vagy kivándorol­nak. Egy japán turistanot, a japan televízió 40 év kö­rüli volt szerkesztőnőjét az uj-zélandi rendőrség egy majdnem lakatlan, uttalan kis sziget egyik barlang­jában találta meg. Az asszony turistavizuma már fél éve lejárt, de ő nem akarta otthagyni az őserdőt, Az uj-zélandi hatóságok kiutasították a civilizá­ciótól menekülő turistát. Am egyre több japan férfi és nő hazáján belül próbál megszökni a civilizáció szorításából, a világ legnagyobb városi agglomera- cioinak névtelen hangyaéletében eltűnnek, és uj emberként, másvalahol uj életet kezdenek. A japán rendőrség csupán az elmúlt evben 94.821 eltűnt személy után kutatott. Az eltűntek közül majdnem 50.000 volt a nő. A tokiói rendőrség külön ügyosztálya központi komputer segítségével kutat az eltűntek után. A pálvaudvarokon és repülőtereken a polgári ruhás rendörök állandóan árgus szemmel figyelik, nem tünik-e fel szökevénynek látszó személy. A keresett személyek fényképe minden japan örszobán megtalálható. A televizió is bekapcsoló­dik az eltűnt családapák, anyák és iskolás gyerme­kek keresésébe. A ketségbeesett csaladok naponta átlag 55 keresesi kéréssel fordulnak a televízió kü­lönleges kereső műsorához. Az eltűntek között fel­tűnően sok a családanya. A Sunday Mainichi cimü japán hetilap ebben látja ennek okát: “A szorgalmas japán családfő az alvás idején kívül naponta csak három órát tölt otthon, ez pedig elmegy az evéssel, fürdéssel es te­levíziózással. Az asszony elhagyottnak érzi magat, és ezért próbál uj életet kezdeni”. A munkahelyi stressz, az anyagi nehézségek es újabban a munkanélküliség is sokakat késztet szö­késre régi életükből. Hiszen már elmúlt az az idő, amikor a japán becsuletkodex a ketsegbeesett hely­zetekben az öngyilkosságot jelölte meg egyetlen kiutnak. A japán hetilap szerint a családokból való szöké­sek szama a nagyvárosi ember elmaganyosodasanak újabb bizonyítéka. Japánban viszonylag könnyű uj bőrbe bújni: be­jelentési kötelezettség van ugyan, de személyi iga­zolványa nincs az állampolgárnak. Az eltűntek többsége valahol másutt uj névén, jo egészségben éldegél. De riasztóan nagy azoknak a száma is, akiknek szókese a halaiba vezet. A rendőr­ség jelenleg 26.000 azonositatlan holttestet tart nyilván. Aki uj névvel sem talalja helyet a túlzsúfolt Ja­pánban, külföldre vágyik. Az utóbbi években 50 százalékkal nőtt a tokiói hatóságokhoz beadott ki­vándorlási kérelmek szama. Egy legutóbbi korkér­dés olyan eredményt adott, amely korábban elkép­zelhetetlen lett volna: a japan fiatalok egyharmada könnyén el tudná képzelni, hogy kivándoroljon es más országban töltse eletet. NEW YORK, N.Y. A sztrájkoló nyomdai gépészek szószólója, William Kennedy azzal vádolja a varos három napilapjának tulajdonosait, hogy le akarjak törni a szakszervezeteket és nyílt üzemben szerve­zetlen alkalmazóiakkal, óhajtják kiadni újságjaikat. SZÍRIA ÉS IZRAEL Tovább folyik a harc a sziriai bekefenntarto csa­patok és az Izrael áltál támogatott reakciós keresz­tény katonai egységek kozott. Egyes jelentések arról számolnak be, hogy Ezer Weizman, Izrael hadügyminisztere és Camille Chamoun, Libanon volt elnöke, a keresztény egysegek egyik vezetője között titkos egyezmény jött letre, mely kilátásba helyez­te Izrael nyílt katonai beavatkozását a libanoni keresztények oldalán. A harcok jelenleg Beirut fővárostol északra fekvő térségben folynak a sziriai csapatok és a keresz­tény osztagok között. SOBEL OVERSEAS CORP IKRA ORSZÁGOS FŐÜ6YNÖKSÉ6 iio EAST MHt STREET, NEW YORK. N, Y. 1002« — TELEFON: (212) 535-6490 — iri.-v o v.,'v ÖRÖKLAKÁS és ÉPÍTŐANYAG ismét kapható az IKKÁNÁL ! GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ ima/MMM nősz Himu.es képviselete Ha Alaszka polgárai elérik céljukat, akkor Willow falu rénszarvasvadászai hamarosan uj szomszédokat kapnak. Az 1976-ban megtartott népszavazáson az állam lakói úgy döntöttek, hogy Juneau-bol átteszik az állam székhelyét a mai Willow falu közelébe, egy 15Ő négyzetkilométeres területre. Egy San Francis­coi epiteszceg nyerte el a pályázatot, hogy 1992-ig uj, 30.000 embernek szállást adó fővárost építsen. A kormányhivatalok már három év múlva költözni akarnak. Jay S. Hammond kormányzó: “Ha kell, hat egy sátorba költözöm”. Az állami hivataloknak azonban minden bizony­nyal kényelmesebb lesz az elhelyezésük. A San Francisco-i cég olyan várost tervez, amely teljes összhangban van a természeti környezettel. A magas épületeket mellőzik, a törvényhozás épülete is csak háromemeletes lesz,hogy ne fogja el a rálátást Eszak- Amerika legmagasabb hegycsúcsára, a több mint hatezer méteres Mt. McKinley-re. A közúti forgalmat kirekesztik a városközpont­ból, es tbmegközlekedesi eszközökkel oldják meg a lakosság szállítását. Az otthonok 70 százalékától 300 méteren belül lesz a buszmegálló. A legtöbb alkalmazott, mire autója motorját felmelegithetné, autóbusszal már bent is lesz a hivatalában. A sétálóutcák úgy készülnek, hogy a téli napsütés maximálisan biztosítható legyen. Az üzletek es a hivatalok kozott fedett árkádok lesznek, hogy meg­védjék a sétálókat a síim havazástól. A legtöbb épületet színesre festik, hogy a fagyos színtelen tájnak élénk kontrasztot adjanak. Marton Hoppen- feld építesz, aki mar Marylandben tervezett egy Columbia nevű uj várost, kijelentette, hogy a “fő­város tekintettel lesz Alaszka hagyományaira, mo­dern stilusu ronkfaépitészettel épül majd meg”. A jelenlegi főváros, a 17 ezer lakosú Juneau lakó­it bosszantja az elköltözés, városuk további fejlődé­sét féltik. Alaszka többi polgára azonban őrül, hi- * szén Juneau két időzóna távolságra van a 16800 lakosú Anchorage-tói és az 53000 lakosú Fairbanks- től, az állam két legnagyobb városától. A vizesesek övezte Juneau ráadásul országúton nem is közelít­hető meg, a légiforgalom pedig a gyakori felhőzet miatt meglehetősen rendszertelen. A költözés fölött érzett Öröm mégsem osztatlan. Sokan kifogásolják a magas költségeket (kb. 2.5 milliárd dollár), s aggodnak, hogy nem lesznek ké­pesek finanszírozni a vállalkozást, mivel 1978-ban az előirányzottnál százmillió dollárral kevesebb olaj­bevétel várható. A Willow-i telektulajdonosok bol­dogsága viszont felhőtlen: egy acre föld a faluban négy éve még csak 700 dollárba került, ma viszont tízezer dollárt er.

Next

/
Oldalképek
Tartalom