Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-09-07 / 34. szám
Thursday, Sep. 7. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 VISSZAEMLÉKEZÉS ELŐRELÁTÁS Egy nyolctagú képviselői bizottság Vietnámból visszatérve javasolja, Hogy az USA vegye fel a diplomáciai kapcsolatot Vietnammal. Ez a javaslat visszahozza emlékezetünkbe azt az ajánlatot, amit az OSS — Office of Strategic Services —, a CIA elődje tett 1945-ben: ismerjük el Ho Chi Minh-t, mint Vietnam törvényes elnökét es vegyük fel kormányával a diplomáciái kapcsolatot. . Ezt a javaslatot az USA külügyminisztérium. Kelet-Azsia-i osztálya jóváhagyta, de a kormány elvetette, s ehelyett támogatást nyújtott a franciaknak, akik vissza akartak állítani gyarmati hatalmukat. 1949-ben az USA külügyminisztérium szakértői javasoltak Chou En-lai, Kina miniszterelnökének tamogatasat. E javaslatukat azzal magyarázták, hogy a Vörös Hadsereg döntő csapást mért Chinag Kai-shek csapataira és győzelmük elkerülhetetlen. A kormány ezt a javaslatot is elvetette, folytatta Chiang Kai-shek támogatását és több, mint két évtizeden át megszűnt a két ország közti diplomáciai kapcsolat. Az ezt követő esemenyek már ismertek. A franciak vereségét követően, amerikai csapatok próbálták Ho Chi Minh-t es kormányát megdönteni. Az USA kormányának e döntésé eredményezte 1950-ben a koreai háborút is, ami a Christian Science Monitor riportere Joseph C. Harsch szerint, “Az Egyesült Államok legnagyobb külföldi vereségével végződött”. A vietnami háború pedig, amely az Egyesült Államok leghosszabban tartó küzdelme volt, szintén teljes kudarccal fejeződött be. Mind 1945-ben, mind 1949-ben azzal a magyarázattal utasította vissza a kormány saját külügyi szakértőinek javaslatát, hogy azoknak elfogadása elősegítené az egységes kommunizmus terjeszkedését. Reméljük, hogy ezúttal a Carter kormány nem követi elődeinek oly költséges, tragikus baklövéséit, elismeri a vietnámi kormányt, felveszi vele a diplomáciái kapcsolatot, betartja a kormány áltál tett ígéreteket és több millió dollár azonnali kártérítést nyújt a lerombolt ország felépítésének előmozdítására. Rehabilitálás USA módra ■OUDimy VII“™ iTWJGGtí m HUnWBH] THIRD WO tU» Pf wait Tüntetők a Bedford Hills-i börtön előtt. A bűnözőket minden fejlett országban rövidebb, vagy hosszabb börtönbüntetésre ítélik, azzal az állítólagos céllal, hogy a börtönben rehabilitálják őket és a büntetés letöltése után, mint ujjákepzett' egyenek mehetnek ki az életbe. Sajnálatos tény azonban az, hogy az ország börtöneiben nem nevelik át a foglyokat. Drákói szigorral próbálják őket kordában tartani, ami természetesen csak csökönyös ellenállást és elkeseredést vált ki. Ez a helyzet a Westchester megyei Bedford Hills-i börtönben is és ez késztette a National Organization of Women szervezet helyi csoportját, hogy tüntetést rendezzen a börtönépület előtt és követelje, hogy a foglyok emberséges elbánásban részesüljenek. A tüntetők egyik vezetője, Jan Spielman, példaképpen hozta fel a következő esetet: A fogház 400 bortőnla- kójának egyike a minap, amikor a hőmérő 90 fokot mutatott, a fiatal női foglyok részére kiadott egy KOOL—ATD-ön felül még egyet fogyasztott el. Ezért tiz napra elszigetelték, magánfogságra Ítélték. Érdemes elolvasni a tüntetők zászlajára irt szólamot: “Szolidaritást vállalunk a Bedford-i nők emberi jogokért való küzdelmével és a harmadik világ nepeivel”. “NOW” - National Organization of Women — egy újabb és nagyobb méretű tüntetést tervez a közeljövőben. ( Carter, az egy terminusé elnök ? Az aggódó Carter elnök. Nemrég zajlott le Bostonban a National Governor’s Association konvenciója. Ezen az összejövetelen részvevő demokrata kormányzók magánbeszélgetésekben arról tárgyaltak a Christian Science Monitor, bostoni napilap jelentése szerint, hogy Carter elnök minden jel szerint “egy-ter- minusu elnök” lesz. A bostoni újság szerint: “Az elégedetlenseg észlelhető az ország minden részében és a Demokrata Párt konzervatív, de főleg liberális szárnyához tartozók részéről”. Majd igy folytatja a CSM: “A liberálisok nagy része úgy véli, hogy Carter'elnök nem szívleli a nép érdekét szolgáló javaslatokat”. Ennek ellenére, a konvención részt vett demokrata kormányzók egyhangú határozatot hoztak, melyben támogatásukat nyilvánítják Carter programja iránt. Az is tény, hogy a demokrata kormányzók nagy többi sege azon töpreng, hogy kit jelöljenek 1980-ban az elnöki tisztségre. KÍNA ÉS AZ USA Hua Kuo-feng Hua Kuo-feng, a Kínai Nep- köztarsasag Kommunista Pártjának elnöke keblére öleli Carter elnököt és együttműködik a Carter- kormany politikájával. E kebelbaráti viszonynak számosjele van. 1.) A közeljövőben 20.000 kínai egyetemi hallgató jön az Egyesült Államokba, tanulmányai folytatásara. 2. ) Tervbe vették számos amerikai pénzügyi, kereskedelmi, tudományos és sport- küldottség Kinaba látogatását. 3. ) Lépéseket tettek a két ország közti kereskedelem fellenditésére. 4. ) Amerikai technológia igénybevételével óhajtják kiaknázni Kina olaj- es egy eb nyersanyagait. A pekingi Kwangming Jih Pao napilapban teijedelmes cikk jelent meg, mely részletezi, miként vehetnek reszt az Egyesült Államok monopolistái a kínai nyersanyagok kiaknázásában. Mindezt abban a Íriszemben teszik a Idnai vezetők, hogy felsorakoztatják az Egyesült Államokat egy szovjet-ellenes táborba. CARTER USA-HADSEREGET TERVEZ... (folytatás az 1. oldalról) re, és azz.r vádolta az Egyesült Államokat, hogy fegyveres erők elhelyezésevei óhajtja a térség nepeinek érdekeit sértő magatartasat megerősíteni. Izrael miniszterelnöke, Begin, ragaszkodik eredeti javaslataihoz, melyeket Sadat elfogadhatatlannak minősített. Egyiptom elnöke, Sadat, követeli az 1967-es háborút követően elfoglalt területek visszaszerzését, amit Begin nem hajlandó teljesiteni. Carter elnök hangsúlyozta, hogy mindkét felnek engedményeket kell adnia, hogy a három államfő közti csúcs- értekezlet bármilyen ered ménnyel végződjön.
