Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-08-17 / 31. szám

Thursday, Aug. 17. 1978. SZIHMOm HEVES MEGYE - FÜZESABONYI JÁRÁS A falut mar messziről látni, hiszen olyan sik, la­pos erre a vidék, mintha legyalulták volna. Úgy szem­re semmiben nem különbözik a környékbeli falvak­tól. Sok háza szabadtéri múzeumba illene — torná- cosak, patyolatfeher homlokuak, még nadtetejű is akad közöttük. Az öreg hajlékok mellett jól meg­férnek a friss uj házak — szép és szemet nyugtató ez a falukép. A házak sorát a 3-as főút vágja kette, úgy fűzi fel a falut, mint kaláris szemét a vastag fo­nal. S ez a kalárisról vett hasonlat annyiban’is igaz, hogy az itt élők legalább olyan büszkék lakóhelyük­re, mint első nyakláncaikra a lányok. A szihalmi öntudat egyik tolmácsoloja, a hetven­éves Jeger József, igy magyarázta: — Bizony, régi település a mienk. Nagy es ma is elő múlttal. Itt, kérem, kezdettói fogva már az ős­korban is eltek szihalmiak... HOL ÁRPÁD SÁTRA ÁLLOTT... — Miről hires Szihalom? Akit csak megkérdez az ember, a válasz legelőbb a falu gazdag hagyományait említi. A néprajz es népművészet értékes emlekeit, a régmúlt történel­mi idők dokumentumait sorolják. Szihalom fennállásának ezredik esztendejét kö­zelíti, s ezt a tényt nemcsak régészeti leletek, hanem okiratok bizonyítják. A szazdi apátság alapítóleve­lében, amelyet Péter comes adott ki 1067 tájén, többszőr is említik e lakott helység nevet. Utal például az oklevél a szazdi monostor Szihalom kör­nyékén fekvő birtokain egy útra, amely a besenyők sirhalmaihoz vezet, de megemlíti ugyanennek a bir­toknak határjárásában a besenyők kútját is. Az úgynevezett Koszpreium-halom megasasakor fel is tártak egy gyermeksirt, amelyből bizánci mellke­reszt és egy díszes edény került elő, a pogány temet­kezés jellegzetes melléklete. Tudós földrajzi helynévgy'iijtőnk, Pesty Frigyes más bizonyítékokkal is szolgál a település múltjáról: ”A község Ny-i részén van egy 20 láb magas halom, amelyet a nép Árpád várának vagy földvárnak nevez. E halom az, amelyen Árpád sátra állott. Ez való­színű is, mert az éppen itt kezdődő Alföldre innen igen szép kilátás nyílik, továbbá e halom oldalában embercsontokra, régi fegyver- es edénydarabokra akadtak, melyek urnaalakokat mutatnak”. . Néhány eve ugyancsak földrajzi neveket gyűjtöt­tek a községben*! s akkor az idősebb adatközlők - Kovács András, Kovács József, Sári Ferenc, Sári Máté, kiknek életkora 74-től 84 évig terjed — újabb érdekes mondával a sokat emlegetett magas halóm­ról. Ezek szerint reges-régen nagy csata zajlott itt. A vezérek közül is sokan odavesztek. A csata vegez- tevel az egyik életben maradt vezér igy sóhajtott fel: “Jaj, a szine-java itt halt...!” Ezért tettek a halom elé a szi-tagot es azóta ne­vezik a falut Szihalomnak. Sokkal hihetőbb a falu nevéről Anonymus magya­rázó tudósítása: “Árpád vezér az Eger vize felé tartván, itt megpihent, s öveivel több napig e tájon tartor.kodott. Azt a halmot, amelyen szamára leve­les szint készítettek, Zenuhalumnak nevezték”. Vagyis Szin-halomnak. Ha akarnánk, tovább utazhatnánk az időben, hi­szen minden szazadra jutott itt harc, áldozat és szen­vedés. A könyvtárban a könyvek között feltűnik a 70 eves Jeger Józsi bácsi kicsit már meghajló alakja. Szatyornyi könyvet hozott, s most válogatja az újabb olvasnivalót. — Az apám, nagyapam is igen szeretett olvasni — mondja —, es gyermekkoromban a betűkhöz szok­tattak engem is. Négy gyermekem van és öt uno­kám, de ők is mind könyvet szerető emberek. Van, hogy egy héten kétszer is eljövök ide a könyvtárba. A történelmi témák es az útleírások a kedvenceim... VÁGYAK A JÖVŐRŐL Egyetlen embert sem ismerhetünk igazán, amig nem tudjuk róla, hogy szereti-e az édesanyját es a szülőföldjét. Szihalmon a fiatal nemzedék tagjaitól kérdeztem: szeretik-e falujukat, s ha nem itt, akkor hol szeretnének lakni? Második kérdésem az volt: hogyan képzelik el Szihalom jövőjét? A kérdésekre az általános iskola ötödik és hetedik osztályának tanulói válaszoltak. Kitépett irkalapokra rótták véleményüket. Az ötödikesek közül egy fiú akadt, aki arra a kérdésre, hogy szeret-e Szihalmon élni, lakonikusan igy vála­szolt: “Nem nagyon”. ' A többiek szeretik falujukat, s nem szívesen vál­nának meg a csendtől, a tiszta, jó levegőtől. A hete­dikesek közül három lány adott nemleges választ, s indokaikat is részletesen felsoroltak: városban job­bak az életkörülmények, több lehetőség van a szó­rakozásra, tanulásra és arra, hogy munkát találjon az ember. Egy lány, viszont igy irt: “varosban min­denért pénz kell, es ki győzi ezt?” Másikuk válasza: “En szeretek Szihalmon élni, mert barátságos kis falu, jo érzés végigmenni rajta. Az emberek kedvesek”. Egy fiú azért nem menne városinak, “mert már 10-kor nem lehet tévézni, de itt addig nezem, amig nekem tetszik”. Ugyancsak érdekesek azok a válaszok, amelyek Szihalom jövőjéről szólnak. Ötödikes leány: “Szebb es nagyobb lesz es mindenki vigyázni fog a tiszta­ságra”. Hetedikes leány: “Szihalmon szép parkokat lehetne közös összefogással, társadalmi munkában létesíteni. Az iskolások biztosan segitenenek. Sze­retném, ha minél hamarabb több szórakozóhelyet építenének, de csak a középkorúak szamara”. So­kan uj üzletekről, áruházakról szőnek terveket, sürgetik a művelődési ház építésének befejezését, mozit, uj emeletes iskolát kérnek. Egy hetedikes fiú a nadasházak lebontását kívánja. Többen gondol­nak gyárrá, hogy a szüleiknek ne kelljen minden nap messzire utazgatni. Szép vagyak, komoly tervek mind. Hogy megva­lósulhat-« valamennyi? Szihalom ifjú nemzedéke nagyon hiszi. A DAMASZKUSZI VÁSÁR magyar pavilonját megtekintette Mohammed Ali EI-Halabi, Szíria mi­niszterelnöke es Mohammed Imadi gazdasági es kül­kereskedelmi miniszter. A miniszterelnök és kísérete hosszan időzött a kiállításon és elismeréssel nyilat­kozott a bemutatott arukról, a kiállítás színvonaláról. • KANADAI NOVENYNEMESITO szakemberek ér­keztek Budapestre. A többi kozott ellátogatnak a martonvásárhelyi kutatóintézetbe s az ottani szak­emberekkel folytatnak tapasztalatcserét. ÚJÍTSA MEG ELOFIZETESET TASNÄOIVARGA ÉVA: Augusztus 20... Édesanyád ügyes kezével jehér cipót szel s eléd.rakja. Illatos, meleg. Törsz belőle. Ma van, ma van a kenyér napja! Megszoktad már, hogy minden reggel mézsárga kiflit, friss kalácsot viszel magaddal iskolába, és esténként is újra várod. Sok éve múlt, apád emlékszik, üres kenyér jutott a tálba, fekete volt, s melléje talán leves került még vacsorára. Háború volt. Zümmögő méhek kiégett fák közt félve szálltak, gyermekek sem játszottuk akkor, s fészke tört ketté a madárnak. Most pedig zöld szökőkút mellett ugrálsz a téren. Ez a béke — Alkotmány napja — kenyér napja — Emlékezz: éltek, haltak érte! Kossuth tárogatója' Volt egy pillanata a magyar történelemnek, ami­kor a politikus szószékén költemény született. A dátum: 1848. julius ll.-e. Néhány napja nvilt .meg a Pest-várösi Vigadó nagytermében a magyar országgyűlés. Es hat nappal később ott all az emel­vényen Kossuth Lajos pénzügyminiszter. Ekkor hangzik el a beszéd, amely méltó arra, hogy iskolában tanítsak, hogy szavait nagy költőink nagy verssoraihoz hasonlóan örökre elmenkbe ves­sük. Mar a kezdes, mint egy hatalmas zenekari nyi­tány: “Midőn a szószékre lepek, hogy önöket fel­hívjam, “mentsek meg a hazat!”: e percnek irtóza­tos nagyszerúsege szorítva hat le keblemre”. Politi­kai beszéd, amely csak a Szózathoz, a Nemzeti Dalhoz merhető. “Úgy erzem magamat, mintha Isten kezembe adta volna a tárogatót...” (Kétszáz­ezer katonát ajánlott meg az országgyűlés e gyönyö­rű beszéd hatására. A sereghez 42 millió forint hi­telt szavaztak meg.) Nemcsak a politikustol — a költőtől kell idéz­nünk a befejezést is, amely azóta szállóigévé emel­kedett: “Önök felállottak, és én — leborulok a nem­zet nagysága előtt!” 130 esztendeje, hogy Kossuth Lajos összetette a kezet a mellén, s mélven megha­jolt az esküt zugo képviselők előtt. Planetárium Szegeden A szegedi Hámán Kató utca és Mátyás tér sarkan, egy régóta használaton kívüli, kör alakú betonépít­ményt — egykori víztárolót — ajánlott fel a szegedi tanacs a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a TIT által tervezett csillagvizsgáló számára. A leen­dő planetarium műszereit az NDK-ból, a jénai Zeiss Művekből rendelték. A beruházok felkérték a Ken­derfonó es Szövőipari Vállalat helyi gyárát, hogy vallalja el a kivitelezést. Az elképzelések szerint ugyanis pvc-ponyvas legsatorból lenne a csillagvizs­gáló kupolája, ami egyúttal azt is jelenti, hogy világviszonylatban Szegeden alkalmaznának először planetariumepitéshez műanyag sátortetőt. 6_____-éktxt__

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom