Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-08-17 / 31. szám
Thursday, Aug. 17. 1978. A kínai-albán szakításról--------------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZÓ Bar éveken át sem Pekingben sem Tiranában nem beszéltek nyilvánosán a két ország, a két part közötti politikai és ideológiai ellentétekről, a mind súlyosabb szakadás tényei nem voltak ismeretlenek a világ előtt. A vitatkozó felek szinte az utolsó pillanatig óvakodtak attól, hogy névén nevezzek a velük szemben állót — Pekingben úgy cáfolták a tiranai megállapításokat, hogy ki sem mondták Albania nevet és az albán szónokok, cikkirok is tartózkodtak Kina emlegetésétől. Sőt néha vissza is utasítottak minden külföldi célzást a vitára. Enver Hodzsa, az Alban Munkapárt első titkára például 1976. április 30.-an, amikor látogatást tett a kínai segitséggel felépített uj acélműben, Elbasaniban, azt mondotta, hogy a kínai-albán viszony elhidegüléserol szóló találgatásoknál nincs alaptalanabb hazugság. A “HÁROM VILÁG”-ELMELET Pedig akkor mar javaban tartott a vita, s az albán pártkongresszuson 1976. novembereben fel is leptek — de még Kina megnevezése nélkül — az ellen az elmélet ellen, amelyet a maoisták néhány esztendeje külpolitikájuk alapjaként tekintenek. A “három világ”-elméletről van szó. Ennek az a lényege, hogy az államoknak három csoportja van. Az első a “szuperhatalmak” csoportja, két taggal, az Egyesült Államokkal es a Szovjetunióval. A második világ: az összes iparilag fejlett ország, az előző kettő kivételevei. A harmadik világhoz tartoznak az összes fejlődő országok. Az elmélet szerint a “harmadik” és a “második világ” harcol a “szuperhatalmak hegemo- nizmusa”, azaz az “elsó világ” ellen. Az osztályszempontokat könnyedén sutba vető maoista elmélet szerint azonban, mivel az amerikai imperializmus hanyatlóban van, a “második és harmadik világnak” elsősorban a Szovjetunió ellen kell harcolnia. Ma már szinte pontosan megállapítható, mikor kezdődtek a nézeteltérések Peking és Tirana között. A szovjetellenes kínai politika 1971-ben kezdett hozzá az amerikaiakkal folytatandó tárgyalások előkészítéséhez, akkor kezdték meg az amerikai elnök pekingi utjának előkészítését. Tiranában ezzel nem ertettek egyet. Egy ideig voltak szövetségeseik Pekingben is — sem Lin Piao, a menekülés közben repülőgépével lelőtt Mao»trónörökös, sem a későbbi “negyek bandája” nem helyeselte a nyitást Washington fele. Közben azonban Tiranában nem vonták le a szükséges következtetéseket. A Varsói Szerződés szervezetéből, a KGST-ből kilepett Albánia hosszú időn at minden hivatalos megnyilvánulásban ugyanazzal a Idegzettel szidta az imperialista Egyesült Államokat és a szocialista Szovjetuniót, a Közös Piacot es a KGST-t, a NATO-t es a Varsói Szerződést. (A kép teljességéhez hozzá tartozik: az albán vezetést irritálta az a tény, hogy Peking nyitott Jugoszlávia fele is,1 Tito elnök látványos Idnai útja után, nyugati hírforrások szerint, most kelet-európai útra készül Hua Kuo-feng.) Tavaly, 1977. julius 7.-én az albán párt lapja, a Zeri i Popullit megtörte az evekig tartó hallgatást. Kínát ugyan még most sem említették, de határozott, eles bírálatot mondtak a “három világ” maoista elméletéről. Meg ebben a cikkben is ott szerepelnek a szocialista országok es a KGST, a Varsói Szerződés elleni koholmányok. Dátumszerűen is pontosan kerek egy esztendővel később felelt Peking: a szakítás tényét, a szövetség felbontását 1978. julius 7.-én jegyzékben közöltek Tiranával. A jegyzékben a többi között az áll, hogy beszüntetik a kínai gazdasági, pénzügyi és katonai segélyt, és visszavonjak Albániában lévő szakértőiket. A jegyzékből kiderül, hogy az tulajdonképpen válasz — előzőleg Tirana egy diplomáciai okmányban ugyanis, igy szól a pekingi vád, “saját bel- és külpolitikai igényeiből fakadóan bepiszkolta az Albániának nyújtott kínai segélyt, és megkísérelte a két fél gazdasági és katonai együttműködésének szabotálá- sát”. Kiderül a szövegből, hogy amikor Peking jegyzékben akart felelni azokra a vádakra, amelyekben az albánok azt állították, hogy “a kínai szakértőknek feltett szándéka Albánia gazdaságának megkárosítása” — Albánia kínai nagykövete nem volt hajlandó a jegyzéket átvenni, “illetve a problémákat konzultáció révén rendezni”. BÚZA, HARCKOCSI, / A kínai jegyzek felsorolja, mit is kapott az esztendők során a messzi ázsiai országból a mintegy két es fel millió lakosú Albánia. A hosszú évek óta nyújtott gazdasági es katonai segély összegét mintegy tizmilliárd jüanra teszik. “Kina 1.8 millió tonna elelmiszergabonat szállított Albániának, noha saját élelmiszer-szükségletet nem tudta kellőképpen kielégíteni. Kina több mint egymillió tonna acélterméket küldött Albániába, noha nem volt elég acélja ahhoz, hogy sajat szükséglétéit fedezze. Albánia több, mint 10.000 traktort kapott Kínától, noha a kínai mezőgazdaság gepesitettségének szintje még mindig meglehetősen alacsony... Kina uj, kínai gyártmányú harckocsikkal es elfogó vadászgépekkel látta el az albán fegyveres erőket, még mielőtt sajat haderejének juttatott volna az uj fegyverzetből” — olvasható a jegyzékben, amelyben közel 300.000 tonna gazdasági es katonai segélyszállítmányt emlegetnek. Az albán válaszjegyzekben igen erőteljes megfogalmazásban minősítik a kínai lépést, “...a kínai kormány egy nagyhatalom arroganciájával sértve meg a két fél hivatalos megállapodásait, felrúgva a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus minden elvét. Vezetőivel együtt tudatosan meg akarja tómi es le akarja rombolni e barátságot. A segélyek teljes leállítása, az Albániában dolgozó szakértők hazahívása felfedi, mennyire kétszinűek voltak a kínai vezetőknek a szocialista Albániával kapcsolatos korábbi állásfoglalásai, és leleplezi a a segélynyújtás valódi jellegét...” — mondja a jegyzek, es később leszögezi: “A gazdasági, polgári es katonai segelyek leállítása és a kínai szakemberek Albániából való visszahívása, abból a tényből fakad, hogy a Kínai Népköztársaság nagyhatalmi politikára vett irányt, eltávolodott a marxizmus—leniniz- mus tudományos elméletétől, közeledett és együttműködött a világ imperialista és reakciós köreivel, felszámolta a forradalmi es felszabadító erőknek nyújtott segélyt és támogatást”. A minap, egy albán nemzeti ünnep alkalmából mondott beszédében Ramiz Alia, a tiranai propaganda egyik vezető alakja, még mindig Kina emlitese nélkül, de nagyon is érthetően fogalmazott: “Egy olyan egységfront megalakitasara szoló felhívás, amelybe beletartozik a Pentagon, a NATO, a Wall Street, az öreg sejkek a Wehrmacht tábornokai, a japán szamurájok, Franz-Josef Strauss és Mobutu — ez mindenki előtt világossá teszi, hogy itt antikom- munista es gyarmatosító frontról van szó, olyan frontról, amely ellen a világ minden országa forradalmárainak és hazafiainak egesz nemzedéke küzdött”. Nem lehetséges semmi félreértés: az a Kina, amely a japan-kinai szerződést egy szovjetellenes “hegemoniazaradekkal” kivanja megfelelni, az a Peking, amely díszvendégként fogadja Franz-Josef Strausst és külügyminiszterevei üzen támogatást Mobutunak, a meg nem nevezett egysegfront-javas- loban pontosan felismerhető. UJ ÜZLETTÁRSAK? A julius 13.-án nyilvánosságra hozott teljes szakítás időpontjában nyilván már csak emlékként éltek Tiranában a kínai—albán kapcsolatok fénykorának megnyilvánulásai. Volt ugyanis egy idő, amikor Kina ötven százalékban szerepelt az albán külkereskedelem adataiban. Nemreg irta a bécsi Die Presse: “Ha most a Pekinggel való üzlet Összezsugorodik, akkor uj üzlettársak után kell nezni. így Albánia az idén részt vesz a franciaországi, olaszországi, görögországi és svédországi vásárokon. Olaszország még mindig a legnagyobb nyugati kereskedelmi partner.’' Érdekes a Die Presse megállapitasa az ország gazdaságáról: “Az atban gazdaság helyzetéről csak kevés adat áll rendelkezésre. Az előirányzatokat nyilván nem tudtak elérni, különben nem burkolóztak volna hallgatásba." WASHINGTON, D.C. Egyezmény jött létre az USA és Iran kozott, melynek értelmében Iran vásárolhat atomreaktort. Iran több milliard dollárt óhajt költeni nyolc reaktor vásárlásara. MOSZKVA, Egy újabb teherszállító űrhajó csatlakozott a már harmadik hónapja űrben keringő Salyut—6 űrlaboratóriumhoz, mely oxigént, élelmet és leveleket hozott az űrhajósok részére. WASHINGTON, D.C. A Dresser Industries, Inc. .— Carter elnök jóváhagyásával — olajfúró készülékét szállít a Szovjetunió részére, több millió dolláros rendelésre. ISFAHAN, Iránban a sah elleni tüntetések tovább folvnak. A kormány rendkívüli állapotot rendelt el az ország három varosában. 4 _
