Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-12-28 / 50. szám

Thursday, Oec. 28. 1978. < okin. A FIATAL ÍRÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON A magyar irodalmi életben az utóbbi időben egyik központi kérdés es vita targya volt a fiatal ironem- zedek jelentkezese, helykeresése, befogadása. A hat­vanas évek második feiere nőtt fel az a nepes ifjú irodalmár nemzedék, amely a háború után született és az uj társadalom légkörében nevelkedett. Az idősebbek, akik átélték a második világháborút, majd szereplői voltak a gyökeres társadalmi átala­kulásnak, mint nagy korszakok tanúi hosszú ideig meghatároztak a magyar irodalom 1945 utáni fö vonulatait. Érthető, ha a fiatal és idősebb nemze­dék között bizonyos szakadék volt érezhető annak ellenére, hogy az idősebbek, kezdve a nagy öregek­től a közepkoruakig, nem merevúltek sem irány­zatok, sem sajat stílusuk korlátái köze, hanem élet­művük a folytonos megújulás folyamatában újabb es újabb vonásokkal gazdagodott. Nem is annyira a régi es az uj csapott össze a viták során, hanem a hirtelen támadt bőség, az újonnan érkezettek nagy serege követelte a keretek tágítását, az irodalmi élet sorainak átrendezését. A viták elcsitulása után egy kisebb könyvtárrá való uj “termés”, köztük számos átlagon felüli szín­vonalú mu megjelenese, ertekelese után ma már nem lehet hu képét festeni a mai magyar irodalom­ról az uj nemzedék figyelembe vétele nélkül. Ez már abból is kitűnik, hogy ha akármelyik irodalmi folyóiratot lapozzuk is fel, a közölt anyag jó egy- harmada ennek a generációnak az alkotása. A fiatal irók indították el az olvasótábor-mozgal­mat. A táborba diákokat gyűjtöttek maguk köré, es nem csupán az irodalomszeretetet oltottak a tanu­lókba, hanem a szerzett tapasztalatokkal felfegy­verkezve az irodalomoktatás megújításában is gyü­mölcsözően tevékenykedtek. Hasonló céllal vállal­nak védnökséget az iskolák főló'tt. Az uj irónemzedék egyre szélesebb körben tekint a határokon túlra is. A Magyar írók Szövetsége so­kat tesz azért, hogy fiatal irók bekapcsolódjanak a nemzetközi irodalmi életbe. A szocialista országok írószövetségeivel fennálló egyezmények keretén be­lül 80—100 fiatal írót utaztat évente tapasztalat­csere, nyelvtudás tókeletesitése végett hosszabb- rövidebb ideig a baráti szocialista országokba. Ez az összes kiutazóknak csaknem 40 százaléka. Ami az anyagi helyzetet illeti, a fiatal irók nem panaszkodhatnak, ha a társadalom más, hasonló ko­rú rétegeivel hasonlítjuk össze őket. Szinte kivétel nélkül jól fizetett állásban dolgoznak, es pedig a sajtónak vág-/ a könyvkiadásnak számukra a leg­jobban megfelelő helyein. Elhelyezkedésükben a Kulturális Minisztérium és az iroszovetseg messze­menő segítséget nyújt. Hasonlóan tamogatasban részesülnek lakásgondjaik megoldásában is. A pályakezdő irok rendszeres vagy esetenkénti anyagi támogatásáról a Művészeti Alap Irodalmi Szakosztálya gondoskodik. Az Alap igen változatos forrnak között nyújt támogatást a pályakezdőknek, azoknak is, akik nem tagjai. Különféle szociális és tanulmányi ösztöndíjakat folyósít, rendkívüli tá­mogatásban részesíti a rászorulókat. A pályakezdő irók például, ha egyetemre járnák, tanulmányaik idejére havi 400—600 forintot kapnak. Évente 15— 20 fiatal részesül ebben. A fiatal tehetséges kriti­kusok közül evente 8—10 kap havi 800—1000 fo­rint tanulmányi ösztöndíjat. A pályakezdőknek nyújtott különféle támogatások céljára evente fél­millió forintot fordít a Művészeti Alap. A pályakezdők első köteteit főleg négy kiadó je­lenteti meg: a Magvető, a Szépirodalmi, a Móra és a Táncsics. Közülük is a legtöbbet tesz a kezdőkért a Magvető Könyvkiadó. A támogatásukra hozta létre 1961-ben az “Uj termes” sorozatot, amely ma már a 120.köteténél tart. Természetesen nem minden fiatal jutott el a második vagy a harmadik kötetig, de a 120 iró vagy költő közül igen sokan a mai magyar irodalom elismert, befutott,, vagy igeretes tehetségei. A fiatal irók rovidebb írásai, versei szép számmal jelennek meg az irodalmi folyóiratokban. Mind a fővárosi, mind a rangos vidéki folyóiratok feladatuk­nak es hagyományaikhoz tartozónak tekintik a te­hetséges fiatalok felfedezését, támogatását. A fiata­loknak van egy külön folyóiratuk is, a Mozgo Világ, Ez a pályájuk legelejen álló irók, költők és kritiku­sok fontos fóruma. Az a fiatal irónemzedek, amely a hatvanas evek végén tört be az irodalomba, már megtalálta helyét a különböző lapokban, beérkezett­nek tekinthető. Ezért a Mozgó Világ közlési lehető­ségeivel és müismerteteseivel azokat támogatja, akik nem kaptak még nemzedektarsaikhoz hasonló lehetőségeket. Sokat foglalkozik a lap az első kó'tet megjelenése előtt vagy közvetlen utána levő szerzők­kel es a még kevésbé ismert kezdőkkel. A Mozgó Világ tavaly tizenöt prózairo novelláját közölte, nemcsak budapestieket. Ötvenöt költő verseit is megjelentette, közöttük más országokban elő ma­gyar koltok verseit is. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKSÉGI ÜLÉSE Szorosabbra fűzte kapcsolatait a külföldön elő magvarokkal, illetve magy ar egyesületekkel a Magya­rok Világszövetsége — állapította meg az idei mun­kát összegező ülésén a szövetség elnöksége. A Bognár József akadémikus elnökletével megtartott tanácskozáson Szabó Zoltán főtitkár terjesztett elő beszámolót. Különösen eredményes volt — hangsúlyozta töb­bek között — a kulturális kapcsolatok erősítése, illetve körének szélesítése. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Europa tiz országában az idén példá­ul több t mint 70 előadást tartottak magyar művé­szek a szövetség szervezésében, segítségével. Sok érdeklődőt vonzottak az irodalmi előadóestek es az idén először rendezett táncházak is. Mind több külföldi egyesületben ismerik fel: a külföldön elő' magy arok, és még inkább a másod-, harmadnemzedékek szamara tartósan nem őrizhető meg a magyar nyelv és kultúra, a magvarsagtudat, az anyaországgal való kapcsolatok nélkül. Ezeknek a kapcsolatoknak fontos láncszemei az anyanyelvi konferenciák, a nyári rendezvények, a balatoni gy ermektáborok, a magvar pedagógusok hazai to­vábbképző tanfolyamai, tanulmányútjai, amelyek az idén is jól sikerültek. MOZGOHIDON? Évi hatmillió ember utazasanak lebonyolítását teszi majd lehetove a Ferihegyű repülőtér rekons­trukciója alapjan készülő uj utasforgalmi epület. Az utasok mozgóhidon vagy úgynevezett emelő' buszokon szállhatnak be a repülőgépekbe. Bi n l l .1 I OKM K lútif totál tmti Szent László Október középén a Magyar Posta egy forint névértékű belyeg kibo­csátásával emlékezik meg László király trón- ralépésének 900. évfor­dulójáról. A jubileumi kiadvány a győri székes-; egyházban őrzött her-1 mát ( fej-ereklyetartó) ábrázolja, amelynek ké­pét Cziglényi Adám gra­fikusművész foglalta keretbe. István király megala­pította, megszervezte, László fenntartotta az álla­mot. A bélyegen látható szobor arcvonásai tükrö­zik azt a célratörő akaratot és férfias bátorságot, a- mivel Szent László az ország rendjét a visszahúzó e- röktöl és a haza földjét a külső ellenségtől megvéd­te. A herma, gótikus ötvösművészetünk egyik leg­szebb darabja, ismeretlen (Kolozsvári Márton es György?) mester alkotasa. Az aranyozott ezüst szo­bor mellreszt sodronyzománc díszítés ekiti. A be­lyeg több színű mélynyomással az Állami Nyomdá­ban készült. László király 1077—1095 között uralkodott, igy a trónralépés évfordulója -mint ez a bélyeg feliratá­ból is kitűnik — 1977-ben volt. Miért az évfordulót követő év végén bocsátottak ki a jelentős történel­mi személyiséget jogosan megillető szép kivitelű em- lékbelyeget? Koronázási jelvények jn?n<ÄHR ^oRonűzűsi Selvetwek A magyar nép 1978 ja­nuár 6-án visszakapta a koronázási jelvényeket. Erről október folyamán — kissé megkesve — 20 forint névértékű blokk •emlékezik meg. Légra- 'dy Sándor grafikusmű­vész rajza alapjan a blokk közepén elhelyez­kedő bélyegen valamennyi koronázási jelvényt (ko­rona, jogar, kard, országalma, palást) együtt szem­lélhetjük meg.286.300 fogazott és 8500 vágott pél­dányban, több színű mélynyomással készült az uj blokk az Állami Nyomdában. A korona rajza piár számos bélyegünket díszítette, sót ebből formálódott a vízjel ábra is a krajcaros es turulos belvegek zömé­nél. A koronázás alkalmával használt nemzeti kin­csek együttesen most kerülnek először bélyegre. TANULMANYUTON AZ USA BAN Az állattenyésztést tanulmányoztak az USA-ban a magyar szakemberek es tapasztalataikról előadást tartottak az Epitok Műszaki Klubjában. Tamaska Janos, az Agrober műszaki igazgatója az allattartasi telepek energiatakarékos berendezéseit, Zsigmond Lajos a sertéstartás technológiáját, Böbék József pedig a szarvasmarha-tartas legújabb módszereit is­mertette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom