Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-12-28 / 50. szám

Thursday, Dec, 28. 1978. i AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Published weekly, except 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban es Kanadában egy e'vre 15.- dollár félévre 8. — dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár félévre 9.50 dollár GONDOLATOK Elgondolkozunk, hogy kinek es miért adjunk há­lát az 1978-as év vegén. Tálán a kongresszusnak, hogy nagyobb összeget szavazott meg a hadikiadá­sokra, mint az ország tórteneteben bármikor es ez hozzájárul a közszükségleti cikkek ara állandó es rohamos emelkedéséhez? Vagy a törvényhozók azon tettéért, hogy dollár- milliárdokat adott oda kedvezményként a nagyválla­latoknak és semmit a kis- és középkeresetueknek? Vagy azért, hogy megszavaztak a Humphrey — Hawkins törvényjavaslatot, melyben ÍGÉRIK, hogy 1982-ben leszállítják a munkanélküliek számát a munkásság 4%-ára, de semmit sem tettek a munka- nélküliség azonnali csökkentésére? Vagy azért, hogy a törvényhozók, Carter elnök segítségével, ismét elszabotálták egy országos egész- ségügyi törvény beiktatását, úgyhogy az ország la­kosai továbbra is ki vannak szolgáltatva az orvosok nyerészkedesének ? No, de szerencsére más is történik, amiért hálásak lehetünk. Oktober 17-én volt egy konferencia Det­roit, Mich.-ben, melyen száz különböző szervezet képviselői vettek részt. Ezen az összejövetelen meg­vitattak az ország dolgozóinak minden baját-buját, minden problémáját és lépéseket tettek azok orvos­lására. Douglas Fraser, a szervezett automunkások országos elnöke volt ezen Összejövetel kezdeménye­zője. Az ország nepenek óhaja, alma, remenye csak ak­kor válik valóra, ha az a mozgalom, amelynek alap­jait ezen a konferencián lefektették, felkarolja majd az ipari dolgozókat, a mezőgazdasági munkásokat, a bányaszokat, az irodai dolgozókat, tanítókat, ta­nárokat, kórházi, városi, megyei, állami es szövetsé­gi alkalmazottakat, kisiparosokat, kiskereskedőket, a fekete nép millióit, a nemzeti kisebbségeket,vagy is mindenkit, akit jelenleg a monopol-vállalatok kifosz­tanak. Halat adhatunk majd mindazoknak, akik ezt a népmozgalmat bármivel is előbbre viszik, ami mind- annyiunk feladata. így hát végeredményben csak Önmagunknak adhatunk hálát, ha helytallunk es tehetségünk, képessegünk szerint résztveszünk e nep- mozgalom létrehozásában. MIAMIBAN t t I i Hartman Boone, 70 eves orajavito mereggel vetett véget életének karácsony napján. Buskomorra vált, amióta a Social Security igazgatói havi 105 dollár­nyi nyugdijának megfosztásává) fenyegettékmeg, mi­vel, úgymond, “túl sokat” keres. Boone felig nyo­morék volt arthritis miatt és igyekezett nyugdiját t * f 9 9 par dollárnyi keresettel pótolni orajavitassal. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Ha kellőképpen fel akarjuk merni, hogy mi tor- | tent a Demokrata Part Memphis, Tenn.-ben tartott terminuskőzi konvencióján, akkor tudni kell, hogy Carter elnök hogyan szervezte meg ezt az összejö­vetelt. Fényt vet erre a kérdésre Albert R. Hunt, a Wall Street Journal washingtoni tudósitoja, akinek cikke a lap dec. 7.-i számában jelent meg. A cikk idézi Mark Siegel, a Fehér Ház egyik nemreg lemondott tanácsadóját, aki többek között ezt mondta: “A Fehér Ház minden lehetőt elkövetett, hogy a konferencia menete teljesen a Demokrata Part országos elnökének kezében .Összpontosuljon; hogy minden fontos kérdésben ó döntsön; hogy lehetet­lenné tegye a delegátusok részére lenyeges kérdé­seknek a konvenció ele terjesztései”. JONESTOWN UTÁN Egy hónap múlt el azóta, hogy az első hir érke­zett a Guyana-i Jonestown ban november 18-án lefolyt szörnyűséges eseményről. Ez alatt a hónap alatt, mind a mai napig, nap mint nap újabb részle­teket közöltek az újságok. Ez a hónap elég idő ah­hoz, hogy lehiggadt gondolatokat formáljunk e bor­zalmak felöl. A tárgyi részleteket kellően közölték az újságok. Ezeken túl előáll a kérdés, hogy volt ez lehetséges, hogy történhetett meg, hogy 900 ember túlnyomó többsége saját akaratával tömeg- öngyilkosságot kövessen el? Mi vitte ezt a mintegy ezernyi embert arra, hogy csatlakozzon ehhez a vakbuzgó vallásos őrülethez? Mert kétségtelen, hogy ezeknek zömét vallásos hit ösztönözte, még ha két­ség is férhet a vezetők őszinteoégehez. Ha ezt próbáljuk taglalni, nem kerülheti el figyel­műnket, hogy milyen világban élűnk ma, hogy ha­talmas tömegeknek milyen súlyos kérdésekkel kell megküzdeniük? Alig ért véget a II. világháború, az USA ismét háborút viselt (az ENSZ álcája mögött), ezúttal Koreában, 1950-ben, amelynek jogosságáról és igazságáról kétségek állnak fenn. Nincsenek ilyen kétségek a tíz évig tartó Vietnam-i háború jogtalan­sága és szégyenletessége iránt. Ezzel egyidöben egy­beesett az itthoni kommunista-ellenes boszorkány- üldözés hajszája, a McCarthyzmus, amelynek utó­hatásait még ma is érezhetjük az emberek lelkűlete- ben. Szintén egybeesik időben az egyre fokozódo infláció, a drágulás es a munkanélküliség. Mindezek mélyen megrendítették a nép bizalmit a kormány­zatban, különösen a Watergate-botrány és Nixon elnöksége után. Az ifjúság megkérdőjelezte azt a társadalmat, amely iskoláik elvégzése után nem tu­dott nekik munkát nyújtani, amely az ifjúság virág­ját az erkölcstelen vietnami háború vágóhidjara vitte. Ilyen körülmények között, és a legmagasabb ré­tegekben elharapódzó korrupció láttán, az ifjúság, de nem csak az ifjúság, hanem a kisemmizett fekete nép is,kérdéséire választ keresett, amit sem a kor­mányzat, sem a templom neki nem adott. Mint a sötétben tapogatódzó ember, az ifjúság, es a fekete nép, könnyen áldozatává vált segítséget kinalo val­lási szektáknak és hamis prófétáknak. Minél vak- buzgóbb, annál vonzóbb! Ez történhetett a Rév. Jim Jones áltál alapított Peoples’ Temple-Iel is. Rév. Jones, hogy templomát még vonzóbbá tegye, hirdetéseibe belekevert szocializmust, kommuniz­must és marxizmust is, de amit tett, annak semmi köze ezekhez az elvekhez. E cél érdekében a konvenciót elokeszitó bizott­ság — és Carter elnök — előírta, hogy a delegátusok 25 %-ának alá kell Írnia az előterjesztendő határoza­ti javaslatot. Ez azt jelentette, hogy a 1,633 delegá­tusból 409 aláirasra volt szükség. Ezen felül a bizott­ság úgy döntött, hogy a határozati javaslatokat csak vasarnap délután tárgyaljak, amikor a “rank and file” delegátusok egy része mar útban volt ha­zafele. Carter elnök utasítást adott 800 szövetségi kor­mány alkalmazottnak, hogy vegyenek részt a Demok­rata Párt mini-konvencióján. Ha mindezt figyelembe vesszük es igy tekintünk Fraser, a UAW szakszervezet vezetője által benyúj­tott javaslat feletti szavazatra (52 delegatus szava­zott mellette es 822 ellene), akkor tisztán látjuk, hogy csupán azok szavaztak Carter programiára, akiket ő, személyesen a konvencióra rendelt és mind azok, akik az ország különböző részeiből, mint dele­gátusok jöttek,egyhangúan Fraser javaslatára szavaz­tak. Ez adja meg a valódi képet a Memphis-i' konven­cióról. A Demokrata Párt jelöltjeire szavazok túlnyomó százaléka ellenzi Carter elnök gazdasági politikáját es a part készén áll egy haladó egyen támogatására, sót valószínű, hogy az ország 95 millió dolgozójá­nak jelentékeny hanvada hajlandó egy monopol- ellenes párt jelöltjét támogatni az 1980-as elnökvá­lasztás alkalmával. A PAPA 24 nyelven, köztük magy arul is, küldte karácsonyi jókívánságait a világ népeinek. “AZSIA KUBAJA” Ezzel vádolja a mostani kínai vezetőség Vietnamot. Nyilván jobban szeretne ez a tévelygő vezetőség, ha Vietnam Ázsia Chiléje lenne. Mert Chilével ugyan­csak jóban van Peking. MI TÖRTÉNT MEMPHISBEN? • SOBEL I : OVERSEAS : : corP; : • IKRA ORSZÁGOS • • FŐÜGYNÖKSÉG J Z SM CAST «MSTRMT. MIT YORK, N. Y. MM -T 5 : - tEVONi am IM IM 5 w ’Z- o"'" 2 : ÖRÖKLAKÁS « : : ÉPÍTŐANYAG • R ismét kapható az KKANÁL J • GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES # • KÜLDEMÉNYEK , # • BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT • • FORDULJON IRODÁNKHOZ • S UTAZÁSIMBA S • BUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE • t •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom