Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-11-30 / 46. szám
Thursday, Nov. 30. 1978. ohm Bajkone Révész Zsuzsa • Adj Endre verseinek első megzenésitíje REINITZ BÉLA HALÁLÁNAK 35. ÉVFORDULÓJÁRA Reinitz Béla dr. ügyvéd, pályájában nem egyeztethető, el nem csitithatö zenészhajlam. Ady tette dalszerzővé; sokak fülét nyitotta meg Ady számara, akik olvasva “nem értettek”. Reinitz Béla nagy áradó szeretetforrás volt, nem “szeretném, ha szeretnének” volt a jelszava, hanem “szeretném, ha szerethetnék valakit” — mondta róla Kodály Zoltán. A magyar népdal, vagy műdal egyik fajtájához sem kapcsolódott. Nála fó a vers, nem borit rá olyan zenei köpenyt, amelyben eltűnik. Ezért volt megelégedve annakidején Goethe is Zelter zenéjével Reinitz ilyen puritán módon közeledett a vershez, és dallamai bizonyára megőriztek valamit, abból a hanglejtésből, ritmusból, amellyel a költő maga olvashatta verseit. Ez a kortárs fölényé minden későbbi felett, es külön történeti jelentőséget biztosit a daloknak. Reinitz Béla dr. zenekritikus és muvészetpolitikus is volt. Mint kritikus, Bartók és Kodály művészétének korai méltatója és lelkes hirdetője volt. Meglepő éleslátással irt Bartók: A kékszakállú herceg vára cimó operája bemutatójának jelentőségéről. Mint művészetpolitikus 1918 őszén a zenei ügyek kormánybiztosa, az Opera és a Zeneakademia felettese lett. A Tanácsköztársaság Reinitz Bélara bízta az állami színházak ügyeinek intézésének feladatat is. A huszas éveket bécsi emigrációban töltötte, Becsben es Németországban nagy sikereket aratott munkásdalaival. A külföldön komponált ilyen müvei közül legnépszerűbb volt az Erich Mühsam német haladó költő ironikus hangú versére szerzett forradalmi dal: a Revoluzzer. Ugyanez időben idehaza Erbe Viktor néven énekelték chansonjait az Apollo kabaréban, Bartók Béla pedig tüntetőén az emigráns Reinitz Bélának szóló ajánlással adta ki Ady dalait. A harmincas években újra itthon Magyarországon több Petőfi, Arany, Vajda János, Csokonai, József Attila dalt is komponált. Mintegy félszáz dalát adták ki a nagy zeneműkiadók. Árnyak Haarlem felett cimu színpadi müve nemet színpadon került bemutatásra. Rengeteg, kéziratban maradt dala meg feldolgozásra vár. A dal akkor kel életre, mikor előadják. Remiit Béla zenéjével ki tudta fejezni Ady uj költészetének hangulatait, melyet addig nem igen értettek. Majd Polgár Tibor a Magyar Rádió művészeti vezetője va~ lósággal Ady kultuszt teremtett a Rádióban és V.on certpödiumon Reinitz Ady dalainak R. Thurzó Mária kifejező előadásával. A Reinitz-Ady dalokat főleg R. Thurzó Maria es Medgyaszay Vilma népszerűsítettek. Bár Medgyaszay ekkor inkább Reinitz kabaré dalait énekelte, az Ady dalokat Kodály és Bartók zenéjével tette felejthetetlenekké és kapcsolta művészi hírnevéhez. Reinitz Béla Erbe Viktor néven irt kabarédalai Medgyaszay Vilma előadásában a Nagy Endre Kabaréban, majd Medgvaszay Kabaréban fogalommá lettek. A Reinitz-Adv dalokat először R. Thurzó Maria szólaltatta meg és népszerűsítette koncerteken es a Rádióban, a most Amerikában elő Polgár Tibor,a Magvar Rádió művészeti vezetője zongorakiséretevel. R. Thurzó Maria kifejező szopránjával, finom megjelenésével, stilusos előadásával nagyban hozzájárult Ady népszerüsitésehez. R. Thurzó Mária nagystílű franciás egyéniségével és bajaval az Adv dalok előadásában megtestesítette Ady Endre Páris-imádatát, a francia kultúra iránti lelkesedését; híven tükrözte a versek szellemét. Sikerült fellelnünk egv Ady-Est emlékét; egy belépőjegyet, amelyen a szereplők is fel vannak tüntetve, “Cabaret” ez a konnveden hangzó francia mm fai mikor nálunk is meghonosodott, Nagv Endre kabaréjában az esprit és vidámság mellett hajlékot lelt az idegen költészet és az uj magyar költészet. Akkor szólalt meg Reinitz Béla is. Egv darabig, az ui magvar lira első jelentkezési idejéig idegen költők müveit zenésitette meg: Heine és Beranger dalait. Mikor megjelent Adv Ver es \ranv cimu kötete, a nyomában kelt irodalmi felbuzdulás nem maradhatott hatas es nyom nélkül a magyar zene-' ben sem. Ettől fogva Reinitz Béla Ady dalosava szegődött. “Cabaret”, ennek a konnveden hangzó francia szónak eredeti értelme kis kocsma volt. Csak a XIX. sz. utolsó évtizedeiben indult el ez a szó, kezdett feilödni, vett föl művészi mellékertelmeket, jelentette a klikken és hivatalos társaságokon kívül álló költők ama kisebb nagyobb helyiségeit, amikben már nem az ital volt a lényeg, hanem azok a szépen zengő lírai versek, vagy harapósán aktuális köl- teménvecskék, amiket a szerzők többnyire maguk adtak elő. A párisi Chat Noir fénykorában a szónak gazdag irodalmi értéke volt, s a kabaré költőkből, akik ez időben eredtek útnak, nem egvból, nagvon komoly és megbecsült akadémikusok voltak, akik nem szégyellik, hogy a halhatatlanságuk sűrű szivar- füstből bodorodott H. Azután Németországban, Münchenben indult ftieghaíl Mécs László November 9.-en Pannonhalmán 85 eves korában. Ady Endrét szerette és a katolikus egyházat, es e kettős érzelemből, e két nehezen összeegyeztethető szeretetből költészetet kovácsolt. Első versesköteté- bol, az 1923-ban Ungváron kiadott Hajnali harang- szótól, az utolso ónálló kötetig, az 1943-as Anya kell! címűig egyfolytában nőtt népszerűsége, s e nagy népszerűségnek oka volt vonzó egyenisege, a premontreiek feher reverendája, hatásos előadói modora éppúgy, mint verseinek szociális tartalma. Szegény sorsú híveinek irta elsősorban költeményeit, a két világháború közti irdatlan nehézségek elöl a hit menedékebe vonulóknak, es nem a magas irodalmi igényű olvasóknak. Könnyebb volt tehát népszerűnek lennie egyszerű olvasói körében, mint a nala egyénibb hangú lírikusoknak az. irodalomér- tok között. Am ez a sikertől, könnyen kapott dijaktól kényeztetett lírikus — Adytól tanulta-e ezt a magatartást vagy hitének tanításaitól? — habozás nélkül hatat fordított sikernek, dijaknak, népszerűségnek, ha politikai rém fenyegette azt az országot, ahol élt, azt a nyelvet, amelyet beszelt és irt, azokat az embereket, akiknek lelkipásztorkodásara szegődött. Az elsők között volt, aki Hitler ellen verset irt: 1942- ben jelent meg Imádság cimü, hires költeménye a Vigiliaban. 1945 után az irodalmi elettol visszavonultan élt. Régebbi versei külföldi, idegen nyelvű kötetekben jelentek meg. 1953-ban igaztalan vadak alapján letartóztattak. 1956 szeptemberében rehabilitálták. A börtönévek után egyszerű szerzetesként élt. JUBILEUMI SZOBOR A magyar szénbányászat 225 éves jubileuma alkalmából ünnepséget rendeztek Brcnnbergbányán, ahol az egykori bánya egyik bejáratánál felavatták Örsi Ferenc: Brennbergbánya cimü alkotását. A képen: Örsi Ferenc alkotása. virágzásnak a kabaré. Mi a század eleién Becsből vettük át az Ötletet. Az első kabarét Budapesten Kondor Ernő nyitotta s annak Bonbonniere volt a neve, Nadas Sándor volt a kenferanszieje. Faludi Sándor a kabarét az arisztokratikus kamarajáték felé akarta terelni, nem kisebb irok, mint Molnár Ferenc es Heltai Jenő vezetésével. Majd lett Budapesten egv kedves és intim színház, előbb Nagv Endréé, utóbb Medgvaszav Vilmáé s nálunk ezt kell kabaré alatt érteni. A legszebb kabaré-verseket Szép Emo, Heltai Jenő, Lánvi Viktor, Gabor Andor irta. A kabaré nálunk egész zeneszerző gardát nevelt felr melynek kiemelkedő tagja Reinitz Béla. Reinitz Béla dalai meg mind egvutt is hiányos képét adnak az emberről, áld igaz volt es az igazságot kereste szenvedéllyel. __ 7 Unaia»zia> esetén a |eyyek érvényben maradnak. Szombaton, 1026. március 20-án este 8 órakor a Zenemüv. Föisk. Kamaratermében j ADY-EST <4 ■ Közreműködnek: ■ ; • KOT ff BÉLA dr. • a \: r r Tauber Ervin Kuttner Irén . « Fi".;:} Kcs-i Bauer Magda Leichner-Fohn-Kassai-trió ■ • S Her.-., fit r- Oe meny Artur Farkas Endre £ J • /•. 7 ...r:_ ólár a fi. Fischer Gabriella Eisler Pál ; S Haló Elemér a . * ■ j j Ara 50 ezer K l»",';™”- j • ■ ■ • ■ •■■■■■■■•■■•••■■■a•••■•••••••• Rendező: FEKETE JENŐ Baloldal ' 9 •... ^ sor j i ű r? ^ i szám .. é ■ • > ■*> ^ I
