Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-11-09 / 43. szám
Thursday, Nov. 9. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO-________________________________ 5 ^111 Az *bb«n • rovatban kifejtett nézetek nem szüktéqsieruert azonosak a szerkesztőség álláspontjával. ÍGY IRTOK TI... Nem véletlenül használom Karinthy Frigyes közismert könyvének cimet. Tudvalevő, hogy Karinthy — a humorista — ezt a format használta az akkori politikai és társadalmi helyzet ostorozasára es ki- pellengérezésére. Tudta, hogy a nevetségesség öl. Karinthy bizonyára megtalálta volna a megfelelő formát, ha olvashatta volna a New York Times egyik cikket Magyarorszaggal kapcsolatban. A keltezés szerint Budapesten irta David A. Andelman, a New York Times speciális tudósítója a cikket április 23.-án. A tudósitás már a cimmel is feltűnik: “HUNGARIAN ECONOMY TO UNDERGO CHANGES”. Az alcim: Phasing out of subsidies on most goods will raise prices. A cikk folytatása a lap 10. oldalán van, de a cim többetmondó: “HUNGARIAN ECONOMY SET FOR MATOR CHANGE”. Az angol szöveg összefoglalva: a magyar közgazdaság változásokon megy át, az alcim szerint: a dotációk fokozatos megszüntetésével a legtöbb áru ara emelkedni fog. A lap 10. oldalán a folytatás cime szerint a magyar közgazdaság nagy változásra van beállítva, Nincs szándékomban a cikket részleteiben analizálni, sem szavakon lovagolni. Mindössze arra akarok utalni, hogy mennyi ellentmondást tartalmaz a cikk es mennyire tendenciózus a beállítás, mennyire eltorzítva tálalja a tudósító az olvasó ele a magyar- országi eseményeket,. Dehát... így irtok ti! A tudósító személyes értesülése szerint a kommunista párt Központi Bizottsága elhatározta, hogy a következő két évben megszünteti a dotációkat, azaz az állami ráfizetéseket a legtöbb kó'zszűkségleti cikkre, ami valószínűleg komoly áremelkedéseket fog maga után vonni. Az iró szerint ezt a határozatot két napi zárt ülésen tárgyalták. Egy kiadott nyilatkozat csak célzott az árak reformálására, amellyel a nyugati penzcsoportokat akarják megnyugtatni, hogy Magyarország lépéseket tesz a gazdasági nehézségeinek könnyítésére. A cikk írója röviden foglalkozik az utóbbi evek gazdasági reformjaival, de az csak természetes, hogy hivatkoznak arra, hogy a múltban Lengyel es Kelet-Nemetorszagban mily következményekkel járt a dotációk megszüntetese. Ezután következik a cikk legerdekesebb része. A párt és a kormány vezetői elismerik, hogy ilyen arányú áremelés nehéz es bizonyos fokig veszélyes lesz, de ugyanakkor remélik, hogy bizonyos béremeléssel a közönség el fogja fogadni a közszükségleti cikkek drágulását. Az állam megvonna a közszükségleti cikkeket gyártó vállalatoktól a dotációt, erre az árak emelkednének, de ugyanakkor felemelné a dolgozók fizetését az árdrágulás arányában, hogy megmaradjon az egyensúly. Az ilyen gazdasági megoldást olybá veszem, hogy az állam a dotáció helyett, melyet esetleg a balzsebeból vett ki, egy hasonló összeget a jobb zsebéből fog kivenni, hogy az életnívót egyensúlyban tartsa. Különben is, áremelkedés plusz munkaberemelkedés egyenlő az infláció-index emelkedésével. Ez lenne a tervgazdasági hivatal célja? A cikk alapján, igen. Az inflációindex említésével visszatérek a cikk előbbi megjegyzésére, amely szerint kétli, hogy az infláció-index 3.5-4 % lenne. Ha tudnánk, hogy pl. az USA-ban az egészségügyi ellátás, a közszükségleti cikkek állandó áremelkedése mily részét teszi ki a jelenleg megállapított infláció-indexnek, akkor valószínűnek látszik a 3.5-4 % Magyarországon, tekintve az ingyenes egészségügyi kezelést, és hogy eddig a közszükségleti cikkek ára, kiveve egy-két tételt, mint a kávét és kakaót, nem emelkedett. Ez utóbbiaknak az ára külföldön emelkedett, ezért volt a belföldi áremelkedés. A tudósitó hasonlóképpen felhozza, hogy áremelkedés volt a vas- és acélkeszitmenyek- ben és gépszerszámokban. Mindezeket külföldön valutával szerzi be az állam s igy azok inflációs arait a belföldi vásárló is megérzi. Ez utóbbiak viszont nem tartoznak a fogyasztási cikkek keretebe. Pesti tartózkodásom alkalmával személyesen beszeltem erről a kérdésről a tervgazdasági hivatal egyik tanácsosával, akitől megtudtam, hogy nagy általánosságban az ilyen jelentős dotáciomegvonás- ról a hivatal nem tud. Hogy a közszükségleti cikkeket előállító vállalattól megvonjanak dotációt, az a tervgazdaságban el sem képzelhető. Arról viszont szó van, hogy 1980-tolaz állam megvonja a dotációt oly vállalatoktól, melyek nem felelnek meg a gazdasági követelményeknek, s következetessen ráfizetéssel dolgoznak; a dotációt bevételkent kezelik és a bonusz kérdésében szamba veszik. Hasonlóan megszüntetik a dotációt oly vállalatoknál, melyek exportra dolgoznak, de az előállított áru nem üti meg azt a minőséget, mely versenyképes lenne külföldön. A fogyasztási árak akkor sem fognak változni, ha a világpiaci árak a belföldi áraknál magasabbak lennének. A kormány, az eletszinvonal megtartását tartva szem előtt, a tervgazdálkodás alapjan kiszámítja az árak emelkedeset s annak arányában emeli a dolgozók fizetését; pl. az átlagos 3%-s béremelés melle egy pótló 3 %-t adott. A tervgazdaság alapja az, hogy az állami jövedelmet úgy osszák meg, hogy azzal a dolgozok életszínvonalát biztosítják. A szocialista államok gazdasági életere kétségtelenül kihat az egész világot érintő es nyugodtan mondhatjuk, emelkedő infláció, de a jövedelem összpontosításával es a tervgazdasaggal,a körülményekhez képest, az inflációt a lehető legalacsonyabb fokon tudják tartani. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a szocialista gazdálkodás a tőkés gazdálkodással szemben állandó fejlődésben van, ami a tapasztalatok alapján állandó változásokat von maga után. Az iró szerint az élelmiszerek nagy része magántermelők révén kerül forgalomba, árellenőrzés nél- kül, amit az inflációs —index, a már említett 3.5-4%, nem vesz figyelembe. Ily beállítás azt a benyomást keltheti az olvasóban, hogy ezek az élelmiszerárak igen magasak. Azt már nem említi, hogy honnan tudja, hogy ezt a tényt nem veszik figyelembe? Saját tapasztalatom szerint ennél a tételnél elsősorban a zöldség es gyümölcs felhozataláról van szó, es ezek az árak alig magasabbak, mint az állami üzletekben, mert az utóbbiak versenyt jelentenek. Nagy különbség az áru minőségében sincs, ami a vevők tömegét a jobb, de drágább áru vásárlására késztetne. Romlandó áruról lévén szó, ezekre,de általában minden más árura vonatkozik a vétel és kínálat szabály a. így semmi esetre sem lehet a nemzetgazdaságra ennek olyan döntő befolyása, mint azt a tudósító erezteti az olvasóval. De tény az, hogy az ön- ' álló termelőknek lényeges bevételt jelent ez a keres- kedelmi-termelesi forma. Az infláció-index megállapításánál erről a bevételi forrásról az állam vonatkozó szervének tudomása kell, hogy legyen, mert jövedelmi adót fizet minden önálló egyén. Végül is, az újságcikk tárgyilagos részletekre bontásával arra az eredményre jutottam, hogy megint csak Karinthy Frigyes könyveimet kell felhasználnom, a “Görbe Tükör”-t, amely a magunk beállításával a soványt kövérnek, az alacsonyt magasnak veti vissza stb., de mindent torzítva. , , 0 1 orkán Géza AKRON, Ohio. Néhány sort írok olvasóink véleményéről lapunk tartalmával kapcsolatban. Egyik olvasónk kedveli az utóbbi időben megjelenő angolul irt cikkeket, leginkább ha szülőhazánkban torteno haladásról szólnak, hogy meg tudja mutatni a dédunokának. Különösen a gyermekek neveléséről és a dolgozó nép haladásáról szóló Írásokat szereti. Mások szeretik az egészségi tanácsadót es az elbeszéléseket. Sajnos az évek nagyon gyorsan haladnak és mindnyájunk reszere kijut a különböző fájdalmakból, artritisz stb. Olvasóink nevében jo egészséget kívánunk kedves lapunk szerkesztőségének, külmunkatarsainak és mindenkinek, aki lapunk megjelenését elősegíti. Mary Hegedűs NEW YORK, N.Y. 15 éves voltam, amikor szüleimmel az U.S.-be erkeztem, de magyarságomra 55 ev után is büszke vagyok. A Magvar Szó hozzájárul ehhez az erzeshez. Kiegészíti csekély tudásomat a magyar nép, művészét, történelem es irodalmat illetőleg. Mohón olvasom a Heritage minden számat és beavattam amerikai .születésű férjemet is, aki szintén' érdekesnek talalja és méltányolja. Minden jót kívánok további sikeres munkájukhoz. Margaret Rosov HAROLD SHAW RENDEZESEBEN EGYETLEN ELŐADÁS NEW YORKBAN A MAGYAR ZONGORA VIRTUÓZ KOCSIS ZOLTÁN A LISZT FERENC DÍJ GYŐZTESÉNEK HANGVERSENYE az ALICE TULLY HALLBAN Lincoln Center) 1978 november 12-én (vasárnap) este 8 órakor Műsoron: LISZT; CHOPIN; BARTÓK Jegyek: $7.50; $6.50; $5.50 már kaphatók a pénztánál CSOPORTOK RÉSZÉRE JEGYEK: (212) 873-9546
