Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-10-26 / 41. szám
10-AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 26. 1978. komor i A dohányzás káros hatása HEVENY MÉRGEZÉS Azoknál fordul elő, akik először gyújtanak rá cigarettára, s a füstöt mélyen leszívják. Ez érthető is, hiszen a belélegzett füstben több mint száz különféle olyan anyag van, amely károsan hat a szervezetre. Különösen a szén-mo- noxid (CO) káros. A szivarfüst mintegy hat, a pipafüst két és a cigarettafüst egy-három százalékát alkotja. Ha ehhez hozzávesszük, hogy húsz cigaretta elszívása után körülbelül ötven milligramm nikotin kerül a szervezetünkre (ez elegendő, hogy megölje a nem dohányzó embert!), akkor világossá válik, hogy a cigaretta- füst hirtelen történő és gyakori beszívása sok káros tünetet okoz. A heveny nikotinmérgezésnek három fokát különböztetjük meg: a) könnyű mérgezés — ilyenkor összehúzódnak a véredények, hideg verejték önti el az illetőt, sápadt lesz, émelyeg a gyomra, szédül, fáj a feje és egész teste, hányinger gyötri, hasmenése van, kimerültség vesz erőt rajta; b) közepes fokú mérgezés esetén zavar áll be a szívműködésben; c) a súlyos mérgezés eszméletvesztéssel, görccsel, a szív és a légzőszervek működését irányító központ bénultságával, tehát halállal jár. Nemcsak azoknál jelentkezhetnek ezek a tünetek, akik dohányozni kezdenek, hanem azoknál is, akik rövid idő alatt sok cigarettát vagy szivart szívnak el, valamint a dohánygyári munkásoknál. Az akut mérgezésnek a jól táplált szervezet jobban ellenáll. Ugyanis szervezetünkben több olyan szerv van, amelynek a föladata megsemmisíteni a mérgeket, köztük természetesen a nikotint is. Ezért érthető, hogy ezek a szervek annál jobban működnek, minél egészségesebb valaki. A betegnek mindenekelőtt ki kell mosni a gyomrát vízzel, amelybe carbo animalist, azaz állati szenet vagy tanint tettünk, vagy pedig univerzális ellenszert kell adni (hat kanálnyi magnézium-oxidot, tanint, aktivizált szenet ösz- sze kell keverni kevés vízzel). Persze vérkeringést serkentő szert és fájdalomcsillapítót, nehéz légzés esetén pedig oxigént is kell adni. IDÜLT MÉRGEZÉS A nikotinmérgezésnek ez a formája gyakrabban jelentkezik. Azoknál fordul elő, akik hosz- szabb időn át sok cigarettát vagy szivart szívnak, illetve akik fülledt, cigarettafüsttől teli helyiségben tartózkodnak. Mindenekelőtt a szív működésében beállt zavar jellemzi. A nikotin hatására összehúzódnak a hajszálerek, fokozódik a szívműködés, szabálytalanná válik az érverés, emelkedik a vérnyomás. Ennek következtében fájdalom jelentkezik a szív tájékán, beáll az angina pectoris és szívizominfarktus. A véredények feszülését szabályozó idegközpont bizonyos határig képes szabályozni a szívműködést, ezen túl a- zonban fölmondja a szolgálatot, ennek pedig végzetes következményei vannak. Idősebbeknél ezek a nehézségek jobban kifejezésre jutnak, mert ereik elmeszesedtek. Bebizonyosodott, hogy az érelmeszesedést sokban elősegíti a dohányzás; ez a betegség gyakrabban fordul elő és hamarabb jelentkezik azoknál a fiatalabb személyeknél, akik dohányoznak. Eszerint nyugodtan mondhatjuk, hogy a dohányzás, amely elősegíti az érelmeszesedést és emeli a vérnyomást, a szívizominfarktust kiváltó okok egyike. Hasonló elváltozások jönnek létre a nikotin hatására a perifériás véredényekben, különösen a láb ereiben. Szervi elváltozás áll be a verőerek falában, fájdalom jelentkezik, főleg járás közben az alsó végtag izmaiban. Emiatt a betegnek időnként meg kell állnia. Ezt a jelenséget claudicatio intermittensnek nevezik. Azért fordul elő, mert az alsó végtag artériáinak szűkülete járáskor ischaemiát, helyi vérszegénységet okozva, görcsös fájdalmat vált ki a lábikrában, megálláskor pedig megszűnik. A talp hideggé válik, az ujjakban csökken a vérkeringés és üszkösödés lép föl. A véredények összehúzódása kihat a bőr tápláltságára is. Ezért veszti el a dohányos ember arca frisseségét. A gyomorsav mennyisége gyakran növekszik. Ezért úgy vélik, hogy a dohányzás közvetlenül okolható a gyomor- vagy nyombélfekély létrejöttéért, különösen akkor, ha az illető ráadásul még ideges is. Étvágytalanság és székelési zavar is jelentkezik. Nagyon veszélyes cigarettára gyújtani reggel, mihelyt fölébredünk, mielőtt még ettünk volna valamit. Még azoknál is zavar léphet föl, akiknek egyébként egészséges a gyomruk. A hosszabb idő óta dohányzó embereknek sűrűn fáj a feje, remeg a keze, gyakori panaszuk, hogy álmatlanságban szenvednek, ingerlékenyek, nyugtalanok. A nikotin bizonyos mértékben fokozza az agyműködést, de később csökkenti, majd szétrombolja a gondolkodás és az összpontosítás központját. A tudósok szerint: »Az az ember, aki sokat dohányzik, képtelen szigorúan fölmérni gondolatainak súlyát és úgy véli, hogy hirtelen új és jobb gondolatai támadtak. Pedig csupán arról van szó, hogy elvesztette ítélőképességét, képtelen ellenőrizni őket.« A megrögzött dohányosoknak látási zavaraik vannak, mert változás áll be szemük véredényeiben. Csökken látásuk élessége, nehezen tudják megkülönböztetni a színeket, később tönkremennek szemidegeik, végül pedig megvakulnak. Légzőszerveik is megbetegszenek. Idült gyulladásba jön orruk, torkuk, légcsövük és hörgőjük nyálkahártyája. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a dohányosoknál gyakrabban fordul elő tüdőrák, mint a nemdohányosoknál. Nem kétséges ugyanis, hogy a belélegzett rákot előidéző anyagok, amelyek közé a nikotin is tartozik, elősegítik a tüdőrák kifejlődését. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nemcsak a levegőszennyeződés, hanem a cigarettában levő káros anyagok is hozzájárulnak légzőszerveink megbetegedéséhez. Bebizonyosodott, hogy a cigarettafogyasztás növekedésével arányosan emelkedik a tüdőrákos betegek száma. Megállapították, hogy hússzor több dohányos hal meg ebben a betegségben, mint nemdohányzos. A dohányzó nőknél zavar áll be a menstruációs ciklusban, elvetélhetnek, meddővé válhatnak. Az előbbit a vegetatív idegrendszer működésben beállt zavar okozza. Ügy tartják, hogy az elvetélés húsz százaléka dohányzó asszonyoknál történik. A magzat nem lélegzik, de lélegzési mozdulatokat tesz, hogy erősítse légzőszerveit. Ha az anya a terhesség idején dohányzik, ezekben a mozdulatokban zavar áll be. A magzat megfullad, s bekövetkezik a spontán elvetélés. Amennyiben erre mégsem kerül sor, a halva született vagy közvetlenül születésük után meghalt csecsemők száma mintegy húsz százalékRendőr: Bocsánat, hova siet ilyen lóhalálahan éj jel két orakor? Járókelő: Előadásra. Rendőr: Előadásra? Hm, érdekes, vajon ki tart előadást éjjel két órakor? járó' .elő: A feleségem. • Cicvarek.a modern festőművész megnősült. Néhány hét múlva megkérdik feleségétől: — Nos, hogy éltek? — jól — feleli az asszonv — ferjem fest, én főzök, aztan találgatjuk, mi az, amit ő festett, és mi az, a- mit en főztem. Amint a vonat kifut az állomásról, a feleség nagyot sóhajtva, igy szól a férjéhez: — Hej,ha most itt lenne a zongorám! — Hogy jutott eszedbe ilyen ostobaság! Minek ide zongora — korholja öt a férje. — Csak azért, mert a zongorán hagytam a vonatjegyünket. —Készülj Éva, színházba megyünk. —Mikor, ma este? — Ugyan szivem, hova gondolsz? Holnapután... • Nőtlenek egymás közt: — Vettem egy szakácskönyvet, de kiderült, hogy hasznalhatatlan — Miért? — Minden recept igy kezdődik: “Vegv egy tiszta edenyt!” A moziban sötét nézőtér, pereg a film. Megszólal egy női hang: — Azonnal vegye le a kezet! Nem maga, hanem maga! • ‘ — Tudod, a szerelem nagyon fura dolog. Mikor megismertem mostani feleségemet, olyan szerelmes voltam belé, hogy majd fölfaltam. — Es most? — Most meg már sajnálom, hogy nem tettem meg. kai több, mint azokban az esetekben, amelyekben az anya a terhesség idején nem dohányzott. Viszont ha az ilyen gyermekek életben maradnak, akkor fizikailag gyöngébbek, kevésbé ellenállók, szellemileg pedig lassabban fejlődnek. Krónikus nikotinmérgezés esetén az illetőnek azonnal abba kell hagynia a dohányzást. Mivel sokan képtelenek erre, ajánlatos, hogy a cigarettában levő nikotinnak legalább egy részét eltávolítsák. Ezért állították elő az olyan dohányt, amelyből kivonták a nikotint anélkül, hogy ezzel megváltozott volna az aromája. Az azonban nem biztos, hogy az ilyen cigaretta nem káros vagy kevésbé káros a szervezetre. Viszont kétségtelen, hogy a füstszűrös cigaretta forgalomba hozása következtében kevesebb káros anyag jut a tüdőbe. A szakemberek ennek ellenére továbbra is figyelmeztetnek arra, hogy nagyon káros mélyen leszívni a cigaretta- füstöt, s hozzáteszik: kevésbé káros pipázni. Javasolják, hogy az elszívott cigaretta egy- karmadát dobjuk el, mert abban koncentrálódik a legtöbb nikotin. Ehhez mi csak ezt tesszük hozzá: még okosabb abbahagyni a dohányzást, hogy az ember ne váljon kábítószer-élvezővé, aki a cigarettáért képes lemondani nélkülözhetetlen szükségleteiről, még a táplálkozásról is. . t : Dr. Emil LIBMAN Í-Ji/ , JÍUVJ-J «» . •-» r ^ f
