Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-10-26 / 41. szám
Thursday, Oct. 26. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZÓ SOPRON Magyarország nyugati sarkában Sopron es környéké harmonikusan egyesiti a táj, a városépítés szépségéit es a történelmi múltat. Itt érik el az Alpok utolsó hegyvonulatai országunkat, a hegyek itt már szelídek, átlagos magasságuk 300—400 méter, Örök hó nem fedi fennsíkjait, de a sűrűn nőtt, lombos és fenyves erdők varázsa, a tiszta, illatos levegő, a sétautak romantikája böseges élményt nvujt az ideutazóknak. A magasabb piátokról, a kilátótornyokból tisztán láthatók az osztrák Schneeberg havas csúcsai, a Fertő-tó víztükre, és a hegyek, viragos mezók rengetege. Aki megbecsüli a régmúlt emberenek erőfeszítéseit, nem mehet el meghatódas es csodalat nélkül Sopron városának epuletei mellett. Hétszáz évvel ezelőtt lett Sopron szabad királyi város, és 1975-ben tüntette ki a Muemlékvedelmi Európa dij Kuratóriuma Europa-aranyéremmel a varost. A muemlékvedelem nem a huszadik században kezdődött Magyarországon, mert I. Lajos király 1525-ben adta ki királyi levélben az első “műemlék- védelmi” rendeletet —, egy, a varos főterén épült ház lebontását tiltva azért, hogy ne bontsak meg a fill ter szépségét. Sopron hangulata az első percben rabul ejt. A Szentgyorgy utcán, Uj utcán, Templom utcán órákig, napokig jarhat az ember, es nem unja meg a regi hazak, kapualjak, udvarok, köfaragványok nyújtotta szépségeket. A város képet a Tűztorony uralja. A regeszek szerint alapjait még a rómaiak rakták le. A torony belső kapuja a Beloiannisz térre nyílik, ahol ritka értékes műemléket láthatunk. Valamennyi között a legszebb tán a Storno-ház, amelyben Mátyás király is lakott, és néhány száz évvel későbben Liszt Ferenc volt látogatója a nevezetes háznak. Ezt a házat a tizenkilencedik szazadban az olasz származású Storno család vette meg. Ugyancsak ezen a térén all a Fabricius ház, tulajdonosai Petőfi Sándort többször látták vendégül, amikor katonai szolgálatát teljesitette. A tér harmadik híressége a Kecske templom, amelyet ferences szerzetesek alapítottak. A szaj- hagyomany szerint kecskék kapartak ki a földből azt a kincset, amelyből a templomot telepítettek. Nincsen az óvárosnak egyetlen utcaja, egyetlen haza sem, amelyben ne találnánk művészi vagy történelmi emlékeket. Ismertetésükre egy könyv is kévés lenne. Rengeteg kirándulóhely van Sopron környéken. Néhány percnyi séta után elérhetjük a Lóvereket, ahol ma már szállodák, szanatóriumok épültek, és fenyvesek között uszoda. Egyedülálló a fertörakosi kőfejtő. A hegy tengeri állatok mészköhéjaiből épült fel millió és millió év alatt. Építkezési célokra meszet bányásztak, igy hatalmas termek keletkeztek, amelyekben ma nyaranként hangversenyeket rendeznek. A valamikori Eszterházy kastély Fertődön ma fontos központja zenei életünknek. Balf-fürdö, Bánfalva, Brennbergbánya ugyancsak megérdemli, hogy meglátogassak. Szepes Magda Dénár, dukát, forint A pénz ősidők óta mindennapi életünk velejárója. Pénzért dolgozunk es egyre több pénzért vásárolunk. Az elet ma mar elképzelhetetlen pénz nélkül. A magyar pénzverés majdnem ezeréves múltra tekinthet vissza. Legrégebbi pénzeinket, melyek ezüstből készülték, I. (Szent) István király verette. Rajtuk latin nyelven az “István király” (Stephanus Rex) feliratot olvashatjuk. Ezek az első magyar dénárok jó ezüstből vert, a nemzetközi kereskedelemben is gyorsan es messzire terjedt penzek voltak. A hazai sirok leletein kivül a Baltikumig, Svédországig sűrűn kerülnek elő a kincsleletekben. Oklevelekből, krónikákból s más régészeti emlékekből tudjuk, hogy a XIII. szazad középéig Esztergom volt a magyar pénzverés kizárólagos színhelye. A tatárjárás után a Budára költöző királyi udvar, a pénzverés uj színhelyévé a budai var vált, de az esztergomi verde továbbra is működött. A XIV. század első negyedétől aztán már több magyar- országi varosban is megindult a pénzverő kamarák működésé. Pénzeinket egeszen I. Karoly Robert király koráig ezüstből verték. A megelőző évszázadokban hazánkban főként bizánci, majd firenzei veretű aranyak fordultak elő. Első aranypénzeinket a fent- emlitett Karoly király verette. Ezek mintájául — alakra, súlyra és az arany finomságára nezve — a Firenzében első ízben 1252-ben vert liliomos aranyak szolgálták. Ez Európa-szerte 'terjedt, viszonyA hires Kossuth-bankó tízforintos címlete, amelyet 1848. szeptember l en adtak ki Budapesten: “Kossuth Lajos pénzügy-Minister” nyomtatott alá- irasaval, valamint kézírásos sor- és sorozatszámozással. Az Osztrák—Magyar Bank által 1916. január 2-an Becsben kiadott tizkoronás bankjegy, amelyet az 1918-as őszirózsás forradalmat követően “Magyar- ország” szövegű és a címert korona nélkül ábrázoló vörös felülnyomattal láttak el. lag állandó értékű pénz volt. Nos, erről a firenzei, florenci aranyról (olaszul: forino d’oro) maradt rá pénzeinkre a forint elnevezés. Nevezték a középkori aranypénzt dukátnak is; ez a név a velencei dukatus = fejedelemseg nevet őrizte. A középkor aprópénzét dénárnak es garasnak neveztek. A német eredetű fillért (heller) 1892-ben használták először. Mar a késő középkortol, Károly Róbert korától kezdve a magyarországi pénzverés súlypontját Körmöcbányára helyezték át. Itt készülték egeszen az első világháború vegéig a nemzetközileg is megbecsült körmöci aranyak. A jelenleg forgalomban lévő forintot 1946. augusztus l.-en bocsátották ki. Ezt a világ legnagyobb meretu inflációja eló’zte meg. Az akkori egy forint 400 ezer quadtrillio 1946-os pengővel volt egyenlő értékül Az uj forint aranyértéke 0.075 gramm. Az elsőként vert egy- és kétforintos alumíniumból készült, az ötforintos ezüstből, a kettő-, tiz- és huszfilléres pedig bronzból. Két bankjegy is jelent meg: tiz- es százforintos értékben. Azóta ezeket már bevonták a forgalomból; igy csupán numizmatikai értekkel bírnak. Később bővült az erteksor: öt- es ötvenfillerest, illetőleg fém tízforintost bocsátották ki, valamint húsz-, otven- és Ötszáz forintos bankjegyet. (A barna színű ötvenforintost 1953-ban bocsátották ki, a Rákóczi szabadsagharc 250. évfordulójának emlékére.) Az utóbbi években rendszeresen bocsátanak ki különböző értékű emlekpénzeket is. Forintunk kibocsátásának meghatározó jelentősége, hogy a háború után teljesen lezüllött, tönkrement gazdasági helyzetet ez a pénz állította helyre; a forint forgalomba kerülése — 1946 augusztusában — jelentette a magyar gazdasági élet stabilizálását, majd további arányos fejlődését. , Eőry Éva _ 7 ■r-rszáműz tSCu ^ivrwiju RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDÁI 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, K Y. | (A Sl-ik Street sarkán) — Telefon; LE S- 4*4. | Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, íar- 1 Mlttvah-torták. — Postán szállítunk as c zág H
