Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-10-19 / 40. szám
Thursday, Oct. 19. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO “ Sikeresen tudtam visszaadni a közönségnek a magyar zenét ” (FARKAS SÁNDOR) A Carnegie Recital Hallban október 7.-en lezajlotthangversenyt követően Farkas Sándor, zongoraművész az alábbi nyilatkozatot adta lapunk szerkesztőjének: Szerény ember vagyok, nem nagyon szeretem produkálni magamat, mégis buszke vagyok arra, hogy sikerült komoly programmal fellépni, melynek legnagyobb része magyar zene volt. Két évig tanultam Magyarországon. Gyermekkoromtól kezdve imádtam a magyar nyelvet es a magyar zenet (persze egyik nem létezik a másik nélkül). Vegre. harmincas éveim alatt volt alkalmam megtanuln mind a kettőt. Azért mondom, hogy büszke vagyok, mert mint magyar származású amerikai, sikeresen tudtam visszaadni a közönségnek a magyar zenet. Tulajdonképpen a népi magyar zene csak a 20. szazadban jött letre. Liszt e's Erkel müvei, bár szépek és fontosak történelmi szempontból, nem tükrözik vissza a népi erzeseket. Bartókkal és Kodállyal kezdve ismerjük csak az igazi magyar népi zenét, mert ők voltak, akik először mentek a falvakba, együtt laktak a falusi neppel es összegyűjtöttek a régi magyar népdalokat. Az ó müveiket választottam programszamul. Tudtam, hogy esetleg kicsit nehez lesz a közönségnek, mégis fontosnak tartottam, hogy első szereplesem alkalmával megismerjék ezt a gyo.. II l nyoru zenet. A programot Haydn A Major szonátává! kezdtem. Bár Haydn osztrák volt, évekig élt Magyarországon az Eszterházy család alkalmazásában és igy megismerte es értékelte a magyar zenei esztétikát. Kodály nagyrabecsulte tudását es azért, mert Haydn célja volt, hogy zenéjét mindenki megértse. Kodály Hét zongoradarabját 1910 es 1918 között komponálta, abban az időszakban, amikor Bartókkal együtt bemutattak az uj magyar zenesti- lus első fontos megnyilvánulásait. Ezt a munkát 1903-ban kezdték. Korábbi magyar zeneszamok, többek között Liszttől es Erkeltől, népszerű zenén alapultak, magyar melódiákat foglaltak magukba, elrontva a cigányzenével. Az igazi magyar népzene csak akkor lépett a porondra, amikor Bartók es Kodály gyűjteni kezdte. Kodály székely dallamai és Bartók Siratóéneke (Four Laments) hűen visz- szatűkrózik a magyar nép, a parasztság zenejet es eletét. Az Improvisations on Hungarian Peasant Songs müvet Bartók 1926-ban komponálta. A 8 improvizáció melódiái valódi magyar népi dallamok, bar már mesterkeltebbek, mint előző müvei. Bartók el- kepzelese az volt, hogy a nép melódiáit oly formába öntse, hogy növelje azokat es hogy belső szépségük es egyszerűségük kidomborodjon, nagyszerűségük és egyszerűségük elismerést nyerjen. Zenéjét gondosan és ismételten kell meghallgatni, nincs benne egyetlen felesleges tonus. Utolso programszámként Liszt műveket játszottam, melyeket élete utolso éveiben komponált. Jóval megelőzte korának zeneszerzőit a Bagatelle sans Tonalite es a La Lugubre Gondola c. müvekkel. Liszt nagy hatassal volt a francia impresszionista zeneszerzőkre, mint Debussy, Ravel, akik viszont nagy hatást gyakoroltak Bartókra es Kodályra, a korai időszakukban. Albok Taáios felveáele A jegyszedő igy munkanélkülivé vált, noha fizetését megkapta. A Carnegie Hall vezetői szerint az utolso ione- hány esztendőben ez volt az egyetlen koncert, mely re ajegyek az előadást megelőzően elfogytak. Liszt XI. Rapszódiaja nagyon elegáns mu es Liszt odaadasat fejezi ki a magyar zene iránt. Bar zeneje úgy Nyugat-Europaban, mint az USA-ban időközönként elvesztette aktualitását-, Magyarországon mindig nagyra értekeitek es sohasem tartották fel- szinesnek. A művész soha sem teljesen elegedett a saját fel- lepesevel es aszerint bírál el egy bizonyos hangversenyt, hogy mennyire tudta elérni célját ugv technikailag, mint abból a szempontból,hogy miként volt kepes atadni azt a közönségnek. Általánosságban meg voltam elegedve erőfeszítésemmel, bár vissza kell térni a gyakorláshoz abban a reményben, hogy a kővetkező elóadas jobb lesz. Keresni kell a tisztaságot es világosságot, ami a legfontosabb cél. Magyarul akartam szólni a közönséghez a zenen keresztül, beszámolni személyes érzéseimről. Azt hiszem, ez sikerült. Nagyon jóleső érzés volt sok régi es uj barátom előtt szerepelni. Kellemes volt a légkor, jó volt a hangulat, szabadon tudtam játszani. Ha a művésznek tényleg van mondanivalója, akkor nem ideges a dobogon és ha úgy nézi feladatát, hogy fontos a tisztaság, hogy arányos legyen a zenei elkepzelese, akkor nincs akadály tiszta szívből játszani. Nagyon halas vagyok, hogy ilyen alkalommal ajándékozott meg a Magyar Társaskör. Remélem, hogy a jovoben ismét alkalmam lesz fellépni a Társaskör rendezésében. Példátlan siker Amikor a Magyar Társaskör (Hungarian Culture Club) kibérelte a Carnegie Recital Hall-t október 7.-re Farkas Sándor hangversenyének megtartásara, kiegyenlítette nemcsak a terembért, hanem két jegv- szedő és egy pénztáros fizetését is, amint azt a két fel közti szerződés előírta. Elérkezett október 7. es délután egy orakor munkára jelentkezett a pénztáros, elfoglalta helyet fülkéjében készen az előre el nem adott iegyek árusítására. Igen.ám, de a jegyek két hettel a hangverseny előtt teljesen elkeltek, ugyannyira, hogy az utolso két hétben a telefonon, vagy levél utján beérkezett jegyrendeléseket már képtelenek voltunk teljesíteni.^ Érdekes összetétel A koncerten résztvevő 300 személy 35 százaléka Farkas zongoraművész rokonai, ismerősei, tanítványaiból került ki. Mindezek bennszülött amerikaiak, köztük számos zenetanár, akiknek az ország keleti államai iskoláiba járó több száz növendékkel és azok szüleivel van kapcsolatuk. A második, legnagyobb csoport Lusztig szerkesztő és felesege, Evelvn barátaiból és ismerőseiből tevődött össze, akik szakszervezeti tagok es nagy részük előtt eddig ismeretlen volt Bartók és Kodalv zenéje. Úttörő munka eredményeként könyveljük el ezt, amiből a haladó magyar mozgalom jelentős eredményre számíthat. A harmadik jelentős csoport a Tarsaskor tagjaiból és barátaiból verbuválódott. A lapolvasok mozgósítására tervbe vett lépéseket felfüggesztettük, mert ha azt életbe léptetjük, sokan megjelentek volna a Carnegie Recital Hall előtt, akiknek mar nem jutott volna jegy. A koncerten megjelentek tiz százaléka a különböző nemzeti kisebbségekből került ki, mint oroszok, ukránok, nemetek, japánok. Jelen volt a hangversenyen Biro Ferenc, a William Penn Betegsegélyzö Egyesület bridgeporti osztályának vezető tagja, aki nagy érdeklődést mutatott aziránt, lehetne-e Farkas Sándor zongoraművész együttműködésével Bridgeporton egv nagy koncertet rendezni? Ez irányban Biró honfitárs és Farkas Sándor fenntartják a kapcsolatot a terv kivitelezésere. Farkas es a Társaskör vezetose^e együttműködik további hangversenyek szervezesere Miamiban, Det- roitban, Los Angelesben es mas magyarlakta városokban. Az október 7.-en példátlan sikerrel lezajlott koncert kezdete volt egy mozgalomnak, melvnek keretei egyre jobban kiszelesednek. ....g ....e 4 _____ Farkas Sándor
