Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-10-12 / 39. szám

Thursday, Oct. 12. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Föld alatti világok tudósa BÉLYEGGYŰJTŐK\E StBtir Ilim rovati n A tragikus sorsú alpinistát, a hires MaUoryt, aki hosszú evekig ostromolta a Himalája havas csúcsait, gyakorta faggatták: “Miért kell megmászni a hegye­ket?” Egyszer megunta a kérdezöskodest, ezt felel­te: “Azért, mert vannak!” Negyedórái ismeretség után, a Hegyalja úti kertes házban ezt a választ idé­zem dr. Kessler Hubertnak. Fehér hajú, oroszlan- sörényú öregur. Erős, mély hangja van, mint aki megszokta, hogy nagy magasságokból kiáltson ala. Bólint — jobb választ ó sem tudna. Legfeljebb némi kibővített magyarázattal szolgálhat. Az ő szen­vedélyét a próbateves vagya táplálta: kihívni es térdrekenyszeriteni a veszélyt... — Ellentétben embertársaimmal, a vízszintes köz­lekedés helyett a függőlegest részesítettem előnyben. Vagy az eg fele indultam, vagy a föld középpontja felé. A hegymászó és a barlangász közül most az utób­bi vállalt szerepet. A közeljövőben megnyitják a nagy közönség előtt a Szemlóhegyi barlangot, amely Budapest páratlan látványossága lesz. A nagyváro­sokban sehol a világon nincs turistákat fogado bar­lang, hát még olyan, amelyet termálvízből lerako­dott ásványi anyagok, aragonit képződmények díszí­tenek! Ha fény hull rajuk, mintha ezer csillár gyul- na ki... Szemlöhegy kincset Kessler Hubert fedezte föl, 1930. szeptember 21.-én, vagyis 48 esztendeje, így emlékezik vissza: — Egyetemista voltam magasságok es melységek megszállottja. Jött a hir: a kőfejtők valami nyílásra bukkantak Budán. Éppen befér az ember. Volt egy barátom, évfolyamtársam, velem tartott. Bemász­tunk. Ha a természet ajándékot adhat, mi akkor megkaptuk... A termeknek, a folyósoknak rögtön nevet is adtunk. Ma is igy hívjak őket. r , , M , f Altalanos mérnökként végzett, de a barlangok miatt beiratkozott a tudomány-egyetemre is, geoló­gus szakra. A kétféle végzettségnek nagy hasznai vette. Különösen abban a tiz esztendőben, amelyet az Aggteleki cseppkőbarlang igazgatójaként töltött el. Ö tervezte, építette az ottani szállodát. Szobája falára mutat: “őrzöm az első térképet, amely Agg­telekről készült. Vass Imre földmérő mérnök müve. 1825-ben nyomtattak. Csaknem hibátlan. Petőfi e térkép alapján járta be a barlangot”. Aggtelek: az örök szerelem. Itt vezettette be a vil­lanyvilágítást a barlangba, itt épített házat első könyve honoráriumából, itt találta meg az átjárót a Domnicahoz. “Kitanultam a szifonkutatást. Joga- zassal elértem hogy három percig a viz alatt tudtam maradni. A derekamra zsinórt kötöttek, úgy száll­tam alá a szifonba. Kezdetleges módszer, de akkor nem kínálkozott más”. — Ismerte a félelmet? — Tizenöt eves koromban egyedül bemásztam a solymári barlangba. Kialudt a lámpám. Ez egyszer feltem. Akkor fogadtam meg: egyedül soha ne ke­resd a melyet! A feleségemmel bejártuk Európa barlangjait. Spanyolországtól, Törökországig. Mi a föld alatt ismertük meg a napvilágot. Európában tudósként tisztelik. Előadásokat tart idehaza és külföldön. A barlanggyögyászát hirdető­je, a Nemzetközi Barlangterápiai Bizottság elnöke. Ahogy elnézem dinamikus mozdulatait, ruganyos mozgását, önkéntelenül megkérdem: — Ma is leereszkedne a melybe? Fölkapja a fejét: — Lemennék-e? Lejárok. Ma délelőtt a Szemlóhegyi barlangban voltam. Van ott egy 50 méteres vaslétra. Még nem győz le. — Hány eves most? — Hetvenegy. Kosa Csaba A nők hosszabb ideig élnek, mint a tér fiák 1000 férfira: 1062 nő jut — Számok a műveltségről Verne Gyula születésének 150.évfordulójára em­lékblokkot adott ki a Posta. A légiposta blokk nev- ertéke 20.-Ft. E blokk a Fantasztikum az űrkutatás­ban cimu sorozathoz tartozik. Varga Pál grafikus mű­vész a bélyegen Verne Gyula arcképét használta fel az Utazás a Holdban cimü könyv motívumával. Ma­ga a blokk Verne elkepzeleset tükrözi vissza a jövő űrhajózásáról es űrállomásokról a Holdon. A négyszínű blokkot az Állami Nyomda készítet­te 272.000 perforált, és 8500 vágott és számozott példányban. Augusztusban jelent meg egy l.-Ft-os emlekbelyeg abból az alkalomból,hogy az Egész- segugyi Világszervezet ebben az évben a hypertonia (ma­gas vérnyomás) leküzdését tűzte ki célul. A belyeg bal felső sarkában a WHO jelvé­nye lathato, mig az emberi mellkas, a szívvel, betölti az egesz belyeget. Tervezője Widerkomm Ervin és a Penz- nyomda 2,136.000 fogazott, 5400 vágott példányt adott k’ a 1978 MITfRTÖNIA VüJSOlV MAGYAR POSTA Magyarország 10.5 millió lakosának több mint a fele, 51.5 százaléka, nő. Ez a legszembetűnőbb adata annak az összefoglalónak, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal adott közre a nők helyzetéről es az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokról. Jelenleg ezer férfira 1062 nó jut. A nők hosszabb ideig élnek: a férfiak átlagéletkora nálunk 66.9, a noke pedig 72.6 ev. A nemzetközi statisztikák is hasonló képet mutatnak. A nők számbeli folenveben nemcsak hosszabb életkoruk, hanem az is közrejátszik, hogy sok he­l . / *” l lyen meg ma is érezhetők a háborúk nyomai. A Szovjetunióban es az NDK-ban például 1157 nő jut, 1000 férfira. Néhány országban viszont kévés a nó. Magyarországban a 15 évesnél idősebb nők 64 százaléka házas, 16 százaléka hajadon. A magyar csaladok mintegy kétharmadában van gyermek. Az elmúlt negyedszázadban emelkedett a gyermekte­len, valamint az egy- és ketgvermekes csaladok szá- ma, a három- es tóób gvermeseké pedig csökkent. A 18 eves es idősebb nők között jelenleg tízszer annyi az érettségizett, mint 1930-ban volt, és 13-szo- rosra emelkedett a felsőfokú végzettségű nők szama. Magyarországon az aktív keresők 44 százaléka nó. A szellemi pályák közül a legnőiesebb a tanítói hivatás: a pedagógusgárda 87.4 százaléka tartozik a gyengébb nemhez. Női palyanak számit meg a gyógyszereszeke, a fono- es szovonoke es a varró­nőké. Jelenleg a 14—54 eves nőknek csupán 16.4 százaléka eltartott, szemben az 1949. évi több mint 60 százalékkal. A prágai Nemzetközi Belyegkiállitás szeptember 8—17 között zajlott le. Az ez alkalomra kiadott kis- iv három azonos szelvénnyel ellátott bélyegből áll, melyet Cziglenyi Adam tervezett. A bélyeg a Salyut—6 űrállomást es a Soyuz—28 űrhajót ábrá­zolja, az első cseh űrhajós, Vladimir Remek képével, aki leveleket pecsetel le az űrhajón. Továbbá Praga város jelvenye, az Arany Torony latható a belyegen. 257.500 fogazott kisivet es 5900 fogazatlan számo­zott példányt adtak ki. A Béke és Szocializmus c. elméleti folyóirat alapita- sanak 20. évfordulóját kö­szönti szeptember l.-en egy 1 Ft-os bélyeg. A 2.134.000 fogazott es 4 ezer fogazatlan bélyeget a budapesti Pénznyomda kétszínű offszet nyomásban adta ki. Kass János gra­fikus a folyóirat szimbólumát-használta fel a bé­lyeg tervezésére. _ 7 l! “LEARN HUNGARIAN” Bánhldi—Jókay—Szabó kiváló nyelvkönyv* ■ angolul beszélők részére, akik magyarul akarnak tanulni I Finom papíron, rajzokkal, képekkel. 53C oldal Ara $ 7.00 és 50 cent postaköltség Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom