Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-10-12 / 39. szám

Thursday, Oct. 12. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO Dr BÉKY ZOLTÁN ES A “MAGYAR DIASPORA” A Pittsburghban megjelenő “Magyarsag” c. heti­lap szept. 22.-i szamaban Dr. Beky Zoltán cikket irt az “Amerikai Magyar Szövetség hivatása es a kulturcsere” cimen. Cikke befejező részeben ezeket irta Dr. Beky: “Illyés Gyula tudatosította, hogy hat millió magyar a jelenlegi ország határain kivid él. Négy millió az elszakított részeken, kettős járom alatt. Két millió világgá verve. A magyar diaspora ma a világ legna­gyobb diasporája”. Megelegedessel vesszük tudomásul, hogy Dr. Beky Zoltán olvassa Illyés Gyula irasait. Ezekből sokat, köztűk igazi hazaszeretetet tanulhat mindenki. Szeretnénk hinni, hogy Dr. Beky Zoltán megosztja azt az élvezetet, amelyet Illyés cikkeinek olvasása jelent, a Magyar Szövetség vezetőségével, esetleg odahathatna, hogy azokból az olyan lapok, mint a Magyarság bő szemelvényeket közölnek. Visszatérve Illyés megállapítására, ő nemcsak a létszámát állapította meg a “magyar diasporának”, hanem keletkezésének némely figyelemreméltó rész­leteit is. Az esetben, ha ezek elkerültek volna Dr. Beky figyelmet, hadd idézzem fel Illyés leg­utóbbi írásának — amely a Kortárs 1978. júliusi számában jelent meg — következő részleteit: “A magyar anyanyelvű népegység eladdig leg- vegzetesebb szetdarabolasanak bekeszerzodéset — a trianonit — amikor végre elkövetkezett, mindenki örömmel üdvözölte a lelke álján... “A tÖrvenyessegert” mindaddig veszélyek kozott küzdő pesti (értsd Horthy-D) kormányrendszer ez­zel kapott világelismerésíí hivatalosságot. Megindul­hattak, meg is indultak, a nemzetközi banktárgya­lások az immár ‘utód’ államokban maradt magyar tulajdonosú nagyüzemek, nagybirtokok jogi es jöve­delmi helyzetének szabályozására... “A fegyveresei őrtállásával kormányzóvá ütött Horthy 1920 április l.-en költözik at a Gellert szál­lóból a királyi Varba. Visszautéskent a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség május 27.-én teljesiti az emigráció sürgetését,bojkottot mondat ki Magyar- országra. “A magyar békeküldöttség halasztáskérés nélkül junius 4.-én írja alá Trianonban a bekeszerzödest. A pesti biróság világszenzacios látvanyosaggal júli­us 5.-én kezdi meg a népbiztosok porét. A szovjet Vörös Hadsereg most tör Lembergig. A meg min­dig megbízhatatlannak denuncialt Magyarorszagnak most már kettős indoku bekerítésére és megbénítá­sára sebtiben csehszlovak-jugoszláv, majd csehszlo­vák-román szövetségi tárgyalások indulnak meg, megszerveződik az úgynevezett kisantant”... “Becsben a Kommunisták Magyarorszagi Pártja vegre külön emigráns folyóiratot ad ki, az egyetlent, amely elesen elitéli a békediktátumot. Valószínű a baloldal vadja: ha Trianonban a Dunántúlról isle kellett volna mondani, Horthyék azt is aláírják. S ha az ország teljes felosztását kérik tőlük? Föltéve, hogy saját uralmuknak legalább akkora területet megkapnak, mint aTihanyi-félsziget, ezek is, azok is, — kellő mérlegelés után — ráállnák... “Könnyű dolguk volt tehat azoknak a gyülölet- vakitotta terulethabzsolo térkepszabdaloknak, akik már-mar eszelős ceruzahuzásaikkal Középeurópa addig egyik legszívósabb néptestet szabad — mert hisz senki áltál nem vedett vagy védeni rosszul prö- bált-zsákmanynak tekintettek”. A fentiekből nyilvánvaló, hogy Illyés Gyula nem­csak azt tudósította, hogy hat millió magyar el az ország határain kívül, hanem azt is, hogy kik azok, akik elsősorban felelősek érte. Azért, hogy ma hat millió magyar el a mai Magyarorszag hatarain tűi, a Habsburgokkal szö­vetkezett magyar nagybirtokosok, nagyiparosok, bankárok felelősek, akiknek politikája Magyarorszá­got 1914-ben a nemet császárság, 1941-ben Hitle­rek oldalán két bűnös habomba vittek bele. E két háborúban közel két millió magyar vérzett el, vagy csonkult meg. E háborúk következmenye volt az ország feldarabolasa. Ugyanezen uralom gazdasági politikájának volt a következmenye két millió ma­gyar kivándorlása, vagy ahogy Dr. Beky oly kifeje­zően jellemzi: “világgá verese” az első világháborút megelőző korszakban. Amikor tehat “magyar diasporáról” beszélünk, vagy írunk, e tényékét is figyelembe kell venni. A legszomorubb a dologban az, hogy ebben a diasporában meg mindig működik egy csoport, amely Rip Van Winkleként nyilvánvalóan átaludta az elmúlt fél évszázadot es ma is ugyanazokkal a szólamokkal igyekszik a múltat meg nem történt­nek tekinteni, a diasporát megszüntetni, melyekkel elődeik “világgá vertek” két millió magyart, bűnös, habomba vitettek és feldaraboltatták az általuk — szobán legalább is — annyira szeretett szülőházát. Deák Zoltán LOS ANGELES,Cal. Az ingatlankolcsön után 9 3/4 százalék kamatot számítanak. Ez a legmagasabb ka­mat, amit valaha is fizetni kellett a kölcsönzőknek. AMERIKAI , MAGYAR SZO Published weekly, except 3rd - & 4th week in Julv bv Hungarian Word, Inc. 130 East 16th' ^Street, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of _____________New York, N.Y.____________ Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre .< 15.. félévre .% 8.1 Minden más külföldi országba egy évre $ 18.-félévre $ 9.50 kölcsön és mm KAMAT és OSZT A lék 2. f Érdemes itt megjegyezni, hogy Magyarország gazdasági fejlődését Széchényi István 1830-ban meg­jelent, akkor nagy feltűnést keltett, “HITEL” cimü könyve indította meg. Helytálló az a megállapitas, hogy hitel nélkül gazdasági fejlődés nem lehetséges. Ez fennáll, bizonyos különbségekkel, meg a szocia­lista államok gazdaságában is. A vállalkozás sikertelensege esetén, a vállalat fi­zetésképtelen lesz és csődöt jelent be, és a hitelező tulajdonába veszi a vállalkozást. Államok között az ilyen eset súlyos politikai következményekkel jár, amelyek a múltban gyakran katonai beavatkozásra vezettek. Amikor egy egyén megtakarított pénzét a taka­rékbankban helyezi el, akkor ezt a pénzét a bank rendelkezesere bocsátja,a bank viszont ezeket a pén­zeket a fent leirt kölcsönök nyújtására használja fel, és ezert a használatért a betevő félnek használati dijat: kamatot fizet. A kamat tehat egy pénzösszeg­nek használati dija. Úgy 15—20 évvel ezelőtt, a ta­karékbankok bevezettek azt, hogy a kamat (inte­rest) szó helyett az osztalék (dividend) szót hasz­náljak, ami helytelen, mert az osztalék (dividend) szónak egeszen más jelentese van. Ezt tisztara szépí­tés céljából tettek, mert az osztalék (dividend) szó­nak valamilyen magasabbrendü jelentése van. A ta­karékbankok (savings banks) többféleképpen kü­lönböznek a kereskedelmi bankoktól (commercial banks). Egyik különbség, hogy néhány kivétellel, nem fogadnak el takarekbetéteket, és ez a néhány alacsonyabb kamatot fizet, viszont elfogadnak egyé­nektől csekkszámlákat, amelyek után nem fizetnek kamatot; ugyanakkor megkívánják egy bizonyos minimális összegű egyenleg fenntartását. Ha az egyenleg ez alá süllyed, csekély havi birságdijat szá­mítanak fel. A minimális egyenleg összege bankon­ként változik, valamint a forgalmazott csekkekért számított kezelesi dij is,-egyik minden csekkért szá­mit, másik korlátlan számú csekkért egységes havi összegben számit kezelesi dijat, néhány pedig sem­mit se számit. Ezek a bankok ilymódon biztosított, minimális összeggel rendelkeznek, amiért nem fi­zetnek használati dijat, kamatot, amit hasznot haj­tó befektetésre hasznaihatnak fel. A bankok a ki­helyezett kÖlcsonokért jóval magasabb kamatot számítanak fel, mint amit a betevő félnek fizetnek, ez az ő hasznuk. Az osztalék (dividend) lényegeben különbözik a kamattól (interest). Egy nagyszabású vállalkozás nem bank-kölcsón alapján jön létre. A vállalkozó csoport a vállalkozáshoz szükséges összegnek meg­felelően bizonyos számú bizonyos összegről szóló “részveny”-t bocsát ki a közönség által a névérték­ben való megvásárlás céljából. Az igy begyűlt ösz- szegbol kerül ki a vállalkozáshoz szükséges befekte­tési toké. A sikeres vállalat bevételéből, a berende­zés, nyersanyag, munkabérek, adók, fejlesztési alap, stb. költségei után fennmaradó Összeg, ez a profit, a részvénytulajdonosok között felosztásra kerül, ez az osztalék (divident). V.O. WASHINGTON* D.C. Egy uj rendelet szerint, a kül­földről visszatérő utasok 100 dollár érték helyett 300 dollár értékű árut hozhatnak be vámmentesen. 2 _ KUWAIT, Sheik Ali Khalifa al-Sabah, Kuwait olaj­minisztere javasolja, hogy január elsejevel 10 száza­lékkal emeljék az OPEC-termelok az olaj árat. Javaslatát azzal a magyarázattal tette, hogy a tiz százalékos aremeles csupán a dollar értékének csök­kenését ellensúlyozza. NEW YORK, N.Y. Andrei Gromiko, a Szovjetunió , külügyminisztere New Yorkban ebéden fogadta a bolgár, a magyar, a kelet-német, a lengyel, a román, a csehszlovák, a mongol, a kubai, a vietnámi, az an­golai, a laoszi es az ethiöpiai ENSZ*megbizottakat, akikkel megtárgyalta az időszerű nemzetközi prob­lémákat. • NEW YORK, N.Y. Az A&P szupermarket az üzleti ev utolsó negyedeben 6.9 millió dollar veszteségről jelentett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom