Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-10-05 / 38. szám

Thursday, Oct. 5. 1978. Washington lakóinak polgári joga A szenátus szűk kétharmados döntesse! megsza­vazta, hogy a fovaros, Washington a 200 éve tartó, majdnem félgyarmati jogállása helyett egyenjogú legyen: a fővaros lakói ezután két szenátort és egy képviselőt választhatna! a kongresszusba. Előbb azonban meg az alkotmánymodositast 38 államban ratifikálni kell, s ennek 7 even belül kell megtörtén­nie, csak úgy lep eletbe. A gyakran szenvedélyessé vált szenátusi vita el­árulta, miért ütközött elkeseredett politikai ellen­állásba ez a látszólag magától értődő döntés, amely elemi demokratikus jogokat ad a főváros 700.000 lakosának.. (Nagy Washington az elővárosokkal együtt,kétmillió lakost számlál.) District of Colum­bia, ahogyan Kolumbusz Kristóf tiszteletére Washingtont nevezik, 70 százalékig — fekete. A reform kezdemenyezöje Kennedy szenátor volt, Carter vetélytarsa. De az elnök is szorgalmazta a törvény elfogadását, teljes egyetertesben Kennedy- vel. Azzal érvelt, hogy District of Columbia lakói a fuggetlensegi háború óta minden háborúban dere­kasan harcoltak. A vietnami háború idejen viszony­lag több veszteseget szenvedtek, mint az 50 ame­rikai állam közül három. Bizonyítékául annak, hogy a szenátusban a faji kérdéssel összekötött a szavazas, a fekete szerveze­tek is fellepnek. A meggyilkolt Martin Luther King apja és özvegye szinten az alkotmanymodositás mel­lett tört lándzsát. A törvény ellenzői kétségtelenül abból a meggondolásból szavaztak ellene, hogy a jövőbeli washingtoni kongresszusi tagok túlságosán feketek, túlságosán liberálisok, túlságosan fővárosi érdekeltsegüek lesznek, ráadásul pedig — a demok­rata párt tagjai. Washington történelme egvedülallo a világ fővá­rosai kozott. Az Angliától elszakadt köztársaság el­ső kongresszusát 1783-ban Philadelphia varosában, fellázadt katonák bandája megtámadta, de a helyi rendőrség nem sietett a kongresszus védelmére. A foként paraszti lakosságból álló fiatal köztársaság bizalmatlansaga a nagyvárosokkal szemben abban nyilvánult meg, hogy 1790-beh az alkotmány módo­sításával kimondták: Amerika a világon elsőnek, ki­zárólag fővárosnak tervezett várost hoz letre. Wa­shington elnök megkapta a felhatalmazast, hogy kijelölje az erre a célra előirányzott tiz négyzetmér- földnvi területet. A Potomac-folyó két partján ke­resett helyet a fővárosnak, nem messze a maga Mount Vernon-i birtokától. 1800-ban Washingtont hivatalosan megalapítot­tak. Kiszakították Maryland és Virginia államok területéből. 1846-ban a rövidlátó kongresszus egy időre visszaadta Virginiánál^ ez aztán Washington adóbevételeit súlyosan érintette. 1800-ban Washington meg 14.000 lakosú kisvá­ros volt, erdők, folyók dombok között néhány farm, uj utcák, kévés hivatalos epület, azonkívül a XVIII. századi angol kultúrájú Georgetown hely- ség. Ilyen körülmények között nem látszott fontos­nak, hogy a “kormányzati falu” lakosainak van-e szavuk a kongresszusban vagy sem. De az is tudatos volt, hogy az alapító atyák igy akartak a szövetségi hivatalokat megvédeni a választok befolyásától. Washington polgárait, mint egy gyarmat lakóit, az elnök es a Kongresszus kormányozta. Csak 1974-ben vívták ki a jogot, hogy magulr választotta polgár- mester irányíthassa a várost. Eztmegelozoen 1961- ben kaptak meg a jogot, hogy az elnökválasztáson részt vehessenek. A TENGER HULLÁMAIT ÓHAJTJA MEGSZÜNTETNI A múlt héten gyulesezett az International Monetary Fund — Nemzetközi Valuta Alap — veze­tősége, az ország fővárosában, Washingtonban. E szervezet — melyhez 130 ország csatlakozott, de melyet főleg az Egyesült Államok, az európai nyugati államok és Japan kontrollál —, feladata az, hogy életben tartsa a kapitalista rendszert. Ha a szervezet egyik tagja válságba jut, a szervezethez folyamodik segítségért — kölcsónért —, amit a szervezet vezetősége megad —, bizonyos előirt fel­tételek mellett. E feltételek előírják, hogy milyen gazdasági lépeseket kell tennie a kölcsönt kérő ál­lamnak. A feltételek rendszerint a dolgozók foko­zott kizsákmányolását, a kis- és közép-keresetuekre kiszabott adót Írják elő. Mindezt csak úgy beveze­téskent írtam; hadd térjek rá az első fő témára. r » MIÉRT VAN BAJBAN A DOLLAR? A Nemzetközi Valuta Alap vezetőinek ülésén Jaques de Larosiere, a szervezet direktora, nem­csak az USA kereskedelmi mérlegének deficitjére, a külföldről behozott olaj nagy mennyiségére és az országon belüli inflációra hárítja a felelősseget, ha­nem á különböző országok egyenlőtlen fejlődésére”. Marx, Engels és Lenin természetesen részlete­sen taglalták a “kapitalista országok egyenlőtlen fej­lődését”, mint a magántulajdonon alapuló rendszer egyik alapvető es megváltozhatatlan törvényét. Ez az “egyenlőtlen fejlődés”, hozza létre időn­ként a kapitalista országok között kiéleződött vi­szonyt a nemzetközi piac ujra-felosztásáért. Ez hoz­ta létre mind az első, mind a második világháborút és ez hozta létre a jelenleg fennálló feszült viszonyt az USA és Japán, illetve az USA és a Nemet Szö­vetségi Köztársaság között. Ezt az egyenlőtlen fej­lődést nem lehet semmilyen mesterséges módon megváltoztatni, felszámolni, megszüntetni, amint nem lehet a tenger hullámait megváltoztatni, fel­számolni, megszüntetni. Ez az alapvető ellentmondás egyik magyarázata annak, hogy a kapitalista rendszer képtelen életét a végtelenségig kitolni. “BECSÜLETSZAVAMAT ADOM”. Carter elnök tizenöt perces beszédet tartott a Nemzetközi Valuta Alap vezetőségi ülésen, ahol többek között mondotta: “Becsületszavam adom, hogy konkret lepeseket teszek a dollár értékének alátámasztására”. Az ország közgazdászai, az USA elnök gazdasági tanácsadói egyhangúan azon véleményen vannak, hogy a dollár értékének alátámasztása megköveteli a nemzetgazdaság menetének csökkentését, ami a munkanélküliség emelkedését es egy esetleges újabb gazdasági pangást — válságot — hozhat letre. Bevall­ják tehát, hogy a magántulajdonon alapuló rend­szer. vagy inflációt, a létfenntartási költségek allan- ,dó emelkedését, vagy gazdasági válságot, munkanél­küliségét hoz létre, vagy mind inflációt, mind mun­kanélküliséget. Minden józanul gondolkodó egyén­nek el kell gondolkoznia ezen a tényen. Föltesszük a kérdést; mi a magyarázata annak, hogy a szocialista országokban nincs sem infláció* sem munkanélküliség? * *Inflació csak olyan mértékben van a szocialista országokban, amennyiben magasabb, inflációs árat kell fizetniük a kapitalista országokból behozott gyártmányokért. ...g ...e Egy uj törvény Múlt év julius 13.-tól kezdve egy uj torvény lépett eletbe, amely megszabja, hogy csakis orvosi recept­re szabad látási hibát korrigáló szemüveget készíte­ni. A Federal Trade Commission ezen uj szabálya hozzásegiti a közönséget ahhoz, hogy több helyről hasonlíthassa össze az árakat, ha szemüvegre vagy kontaküvegre van szüksége. Az uj törvény majdnem minden allami torvényt is eltöröl, ami megtiltja a szemvizsgálatok és szemüvegek hirdetését. A cukorbaj jelei Nem mindenkinél lepnek fel egyformán a cukor­baj tünetei, de ha valaki ezeket tapasztalja, ajánla­tos orvoshoz fordulni. Növekvő szomjusagerzes, gyors lefogyas, gyengeség, fáradtság es bódultsag, növekvő étvágy, látási bántalmak, bőrkiütések es viszketegseg A cukorbajt nem szabad elhanyagolni, az ebből eredő betegségek okozzák a legtöbb halálesetet. Egy uj főzet jelent meg, amelynek cime: Diabe­tes is no laughing matter.it is the nation’s leading cause of death by disease. A füzetet 90 centért le­het megrendelni a következő címről: THE CONSUMER INFORMATION CENTER Dept. 089 F, Pueblo, Colo, 81009 .- AMERIKAI MAGYAR SZÓ_________________________________5 SOBEL • OVERSEAS 5 CORP. i IKKA ORSZÁGOS * FŐÜGYNÖKSÉG • 210 EAST MMi STREET, NEW YORK. N. Y. 1002« — TELEFON: (212) 5354490 — .■ . $. ÖRÖKLAKÁS és S ÉPÍTŐANYAG S ismét kapható az IKKÁNÁL J GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES • KÜLDEMÉNYEK % BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT • FORDULJON IRODÁNKHOZ • UTAZÁSI IRODA 2 IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom