Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-09-28 / 37. szám
Thursday, Sep. 28. 1978. 4 AMERIKAI MAGYAR SZO. Qalqiliya WEST BANK JORDAN JORDAN Jericho* ) Jericho* ®26 • Bethlehem k) 56 Dead-SeaDead -SeaDead -SeaMl LESZ AZ IZRAELI TELEPÜLÉSEKKEL? Settlement land now held Land being acquired for settlement and nature reserves 44 settlements founded between 1967 and summer of 1977 21 additional settlements since June, 1977 (Some of.theee approved prior to June, 1977 but process accelerated thereafter.) Az arab világ és az izraeli megszállás alatt éló palesztinaiak nagy figyelemmel kísérték a Camp David-i tárgyalásokat Egyiptomban, Izrael és az Egyesült Államok kozott. Azt akartak tudni, Carter elnök dicsőített egyeztetésének milyen eredménye lesz a Jordániától, Egyiptomtól és Sziriától elfoglalt területeken létesített izraeli településeken. Több, mint 100 helyen hozott létre településeket az izraeli kormány 1967 óta, amelyekről az Egyesült Államok es a világ legtöbb államának kormányai, beleértve a nyugati országok többséget is, valamint Izraelen belül Begin politikájának ellenzői, olyan nyilatkozatokat tettek, hogy a béke utjaban allnak es nemzetközi törvénybe útköznek. Ariel Sharon foldmüvelesugyi miniszter, az izraeli “héja”-politika legfőbb szószólója, a települések ,kiterjesztésének hive, azt mondotta, hogy ezek az arab területeken létesített, izraeli lakosú falvak elősegítik az arabok es izraeliek “békés együttélését”. Kigúnyolás ez a valóságnak, mert a települések igazi célja az, hogy minél gyorsabban izraeli polgárokkal népesítsék be az elfoglalt területeket s igy Izrael végleges jogot követelhessen magának minél nagyobb területekhez. Sharon meg a béketargyalások idejére sem volt hajlandó beszüntetni a településeket, de a nagy nemzetközi és belföldi nyomás következtében Begin miniszterelnök és kormánya a tárgyalások előtt mégis megállította az építkezést 5 uj katonai- pioner településen. Az izraeli kormány ezt a határozatot akkor mondta ki, miután a “Beket Most” nevű izraeli békepárti ellenzék, amelynek tagjai között nagy szambán vannak hivatásbeliek, intellektuelle!:, sót meg katonatisztek is, a katonai cenzúrát megszegve, az egész országban kiragasztott plakátokon hozta napvilágra a hadijellegü településeket. A katonai települések mögött nagyipari vállalatok tulajdonosai, mezőgazdasági üzleti specialisták és militarista kormánytagok állnak, akiknek erdeke az elfoglalt területek végleges bekebelezése. Ezeknek nagy befolyású kijárói, a baloldali és haladoszellemü csoportoktól eltekintve, az izraeli politikai szerkezet keresztmetszetét képviselik. A “héja-erőkkel” szemben egyre nagyobb ellenállás nyilvánul meg az izraeli társadalom különböző rétegeiben, néha meg olyan varatlan helyekről is, mint a haderők. Augusztus 22.-én száz tartalékos es aktiv katonatiszt és közkatona levélben arról értesítette Begin miniszterelnököt, hogy a Jordan nyugati partján es a Gaza-sávon levő izraeli településeken nem hajlandók őrszolgálatot teljesíteni. Rádión, televízión és hírlapokban leadott nyílt levelben kijelentették, fogadalmat tettek Izrael állam védelmére, de nem arra, hogv “vert ontsunk egy nagyobb Izrael kedvéért. Be kell jelentenünk ezt a közönségnek, hogy erről tudomást szerezhessen es a kormány aszerint módosítsa álláspontját a Camp David-i tárgyalásokon”. AZ ARABOK TERVEIT SEMMIBE VESZIK A Begin-kormany életbelépte óta a települések szüntelenül szaporodnak, különösen a Jordán nyugati oldalán. Sok palesztinai kisebb-nagyobb föld- birtokos, akiknek földjét elsajátították, vagy akiket az izraeli katonai hatóságok akarnak kilakoltatni, hogy ott hadi építkezést kezdhessenek, izraeli bíróságokhoz fordult igazságtetelert. A bírók, több ízben ideiglenesen felfüggesztettek a bulldózerek alkalmazását vagy az építkezési munkákat, de ezeket a határozatokat az izraeli katonai kormányzat, többnyire sikeresen, fellebbezte. Az izraeli Haaretz hírlap julius 20.-án jelentette, hogy a Jeruzsálemtől északra fekvő A1 Bireh város tanácsa tiltakozott Ezer Weizman honvédelmi miniszternél egy rendelet ellen, amely megtiltja, hogy arab földek tulajdonosai a saját földjükön építkezhessenek. A város polgármestere, Jamil Tarifa ezt a rendeletet “tömegbüntetés”-nek minősítette (amit az 1954. évi genfi konferencia, Izrael aláírásával megtiltott). Azt is mondotta, hogy Izrael, a “biztonság” érvét ürügynek használja, hogy újabb katonai településeket állíthasson fel. A1 Bireh városi tanacsa kérvényben kimutatta, hogy az izraeli katonai hatóságok nem vettek figyelembe A1 Bireh saját városterveit es “megakadályozták a varos fejlődését”. A varos legjobb területeinek nagy részét tulajdonosai többé nem használhatják, pedig ezek sok esetben már az epitkezesi engedélyt is megkaptak, nagy összegeket fektettek be és a munkákat megkezdték. Az archeológiái ásatások színhelyének nyilvánított Shiloh telepesei kozott egyetlen régészeti szakértő sem található. A Maariv hírlap szerint az igazságügyminisztérium két képviselője és egy őrnagy látogatta meg a települést, hogy a körülötte lévő arab földek ‘jogi helyzetét” felmérje. Az őrnagy megparancsolta, hogy a Maariv tudósítójának el kell hagynia a területet. Jeruzsálem környéken es a nyugati parton “termeszetvédelem” céljából a kormánynak több hivatala, Sóztuk a mezőgazdasagi es honvédelmi minisztérium és a Jewish National Fund, (JNF) úgyszintén izraeli és arab törvényén kívüli ingatlanspekulánsok kaparintanak meg újabb területeket. ( _ . A JNF hozzásegít izraeli magántulajdonosokat ahhoz, hogy Jeruzsálem környékén földeket“meg- mentsenek”, olyan helyeken, ahol “politikai okokból lehetetlenség volt a lakókat kiűzni”, jelentette egy rádiohiradás. Sharon miniszter egy aug. 9.-i nyilatkozatban leplezetlenül kijelentette: “Az egyetlen módja annak, hogy a településeknek és a honvédelemnek mély gyökerei legyenek az, hogy zsidó településekből övezetet kell kifejleszteni. Ezeknek kell kepezniuk a többségét mindenütt, ahol állami tartalék* földek vannak” (vagyis volt jordáni kormány területek) , A nyugati partokra látogató tudósítók és külföldi utazók megfigyelése szerint elsőrendű fontosságú nagy, hadi epitkezesek folynak részletekben, melyeket később, nyilván, majd egymáshoz csatolnak. Vágó Klára MANAGUA, Somoza diktátor a felkelők mindegyikének legyilkolasaval fenyeget. Követeli, hogy a lázadok adjak meg magukat. A diktátor eilen küzdők eltökélték, hogy az ország demokratizálásáért folytatott harcukat győzelemre viszik. PÁRIZS, Yvon Tondon, szocialista acélmunkás, a kommunista párt támogatásával szavazat-tobbseget szerzett vetélytarsával, Jean-Jacques Servant Schreiber, országszerte ismert kormányjelólttel szemben a Meurthe-et-Moselle körzetében. Ez az ötödik kerületi választás, amelyben a kormányjelölt vereséget szenvedett. • BEIRUT, Libanon déli részen tovább folynak a harcok az Izrael által felfegyverzett reakciós keresztény csapatok és a PLO gerrillák között. Mindkét fel agyukat es aknavetőket használt az egymás elleni küzdelemben. » n SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT
