Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-09-14 / 35. szám

Thursday, Sep. 14. 1978. 4 Norvégia AMERIKAI MAGYAR SZÓ­Belép az OPEC-be? Gazdasági és politikai elgondolásokból egyaránt felvetődött a közelmúltban, hogy Norvégia az utób­bi északi-tengeri olajlelohelyeinek birtokában tágjá­vá válhatna az OPEC-nek, az olajexportáló országok szervezetének; osloi kormánykörökben legalábbis egyelőre cáfolják ezt, mondván, hogy Norvégia, NATO-tagállamkent nemigen tudja összeegyeztetni, hogy csatlakozzék az OPEC-országokhoz. A kőolajtermelés Norvégia gazdasági életében je­lentős szerepet játszik, bár az eredmények nem min­dig felelnek meg a várakozásoknak. Az elmúlt évre 28 millió tonnás termelést vártak, de csak 16 millió tonnát érték el. Olajkitörés, tüzek és csőtörések lassították, a munkát. Akkoriban elhangzottak olvan vélemények is, hogy a norvég olaj nem váltotta be a hozza fűzött reményeket. A STATFJORDON A sötéten látás indokolatlan. Óriási lehetőségeket nyújtanak a Statfjord olajmezők, ahol kőolaj és földgáz egyaránt található. A Financial Times sze­rint itt is vannak ugyan problémák, mert ennek a hatalmas lelőhelynek, amely Norvégia es Anglia kö­zött húzódik, feltárása egyike a legnagyobb felada­toknak az olajbányászat történetében. A norvég ré­szén a Statfjordot a Statoil kezeli, az angol területet a Comoco. A norvég es az angol cég szorosan együtt­működik, de az irányító szerepet a norvégek töltik be. A szakértők szerint ebben a térségben legalább 3 milliard barrel olajat lehet kitermelni, es körülbe­lül 100 milliárd köbméter földgázt. Ez annyit jelent, hogy a Statfjord a világ egyik legnagyobb partközeli olajkitermelő lehetőségként jelentkezik. A norvég szakemberek szerint, ha a Statfjord termelését csak Norvégia használná fel, ez 50 évre fedezné az ország feltételezett olajszükségletét. A Statfjord feltárása 1974-ben kezdődött. Utána nagy intenzitással kezd­tek hozzá a mezok feltárásához. Arról nem határoz­tak meg, hogy olajvezetéket épitenek-e ki közvetle­nül a norvég partokig, vagy pedig tankhajókon szál­lítják az olajat az országba. Bizonyos, hogy óriási összegeket emészt majd fel a Statfjord realizálása, kiépítésé. A legkorszerűbb olajkutakat kell munkába állítani, a Statfjord első fázisában húszat állitanának fel, azutan meg nyolcat. A szakemberek és a munká­sok szamara olyan szálláshelyet óhajtanak kiépíte­ni, amely minden igénynek megfelel. Hatszintú la­kóhelyek, a legnagyobb kényelemmel berendezett hálószobákkal, bárok, kávéhazak, pihenőszobák, és minden, ami nyilván kifizetődik, hogy jó hangulat­ban es eredménnyel dolgozzanak a helyszínen. A munkálatok nem túrnék idöhalasztást, mert minden elvesző nap óriási összegekbe kerül. Legutóbb be­kapcsolták a tevékenységbe a Brown and Root céget, amely a szuperstrukturát hivatott megoldani. Óriá­si prémiumokat tűztek ki a munka meggyorsitasa- ra, hiszen minden pillanat számit. “BLOKK”-OSZTAS A lényég mégis az, hogy Norvégia Nyugat-Europa egyetlen olajexportáló állama. Ez a tény jelentős még akkor is, ha a kutatási és feltárási költségek az Északi-tengeren magasak. Széles korú kooperáció alakult ki a norvég kor­mány es egyes nyugati cégek között: amerikaiak, belgák es olaszok kapcsolódtak be a kutatási és fej­lesztési munkába, de a norvégok fenntartottak ma­guknak a legjelentősebb jogokat. Az Északi-tenger norvég vizein épült platformo­kon most hozzávetőleg 4800 norvég és mintegy 3000 külföldi dolgozik. A norvégoknak azért is óva­tosnak kell lenniük, mert az eddigi feltárások során is sok probléma adódott. Bár az északi-tengeri olajbányászat beruházási költségéi magasak, s jóllehet a norvég allam igényei is egyre nőnek, a nemzetközi olajtársaságok mégis fokozódo érdeklődést tanúsítanak. Szeptemberben kerül sor újabb koncessziók kiadására. 15 úgyneve­zett “blokk” sorsáról döntenek Oslóban (egy “blokk” 500 négyzetkilométernyi terület), több mint 40 olajtársaság jelentkezett, hogy megszerezne egy vagy több “blokkra” a kutatási es kitermelési engedélyt. Norvégia másfél évtized leforgása alatt 36 olajtarsasagnak adott 49 koncessziót. A cégek 190 kísérleti fúrást vegeztek az Északi-tenger alatt. A norvég állam olyan feltételekkel adja a kutatási engedélyeket, hogy az olajtársaság a saját költségére végezteti a furasokat, de ha a kísérlet sikerrel jár, akkor a norvég kincstár társtulajdonosként jelent­kezik. A koncesszió birtokában is kell bizonyos illetéket fizetniük a terület aránvaban a cégeknek, amikor a termelési érték 8—16 százalékát kitevő adót ugyancsak fizetniük kell, ezenkívül pedig jöve­delmi adót is. AZ “OLAJTAKARÓ” A Statoil egyébként a norvég vállalatok rangsorá­ban az “olajboom” hatásara már a tizedik helyre tört fel. Tevékenységi köret kiterjesztette a petro- kemiai termelésig, a szállításig, s nem maradt meg csak az olajkutatásnál es kitermelésnek Természetesen az olajkincs szinte megbúvóba norvégokat: egvre nagyobb beruházásokat kockáz­tatnak meg a várható nagy bevetelek remenveben. Néhány beszédes szám: most már túlvannak a 70 milliard norvég koronán a beruházások összértéké­nél, 1985-ben a tervek szerint túljutnak a 100 milli­árd koronán is. Viszont a bevetelek az idén koránt­sem érik el a tervezett 10 milliardot, hanem valahol 6 milliárd táján maradnak. A norvég allam külföldi adósságai már meghaladják a 100 milliárd koronát. Ezért aztan a költségvetésben le is faragtak a bő­kezűen tervezett kiadások számait, nemcsak az idei büdzsében, hanem az 1981-ig szóló hosszú távú költségvetésben is. Csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig az “olajtakaró” er. Márpedig most már lát­ni való, hogy az 1981-ig várt 70 milliárd korona olajbevételből legfeljebb csak 50 milliard lesz meg. Persze, ez is tetemes Összeg. Norvégia változatlanul bízik, az olajban. c, . ,, , J Sumeghi Endre NEW DELHI, Nagy arviz pusztított India több térségeben. A kár West Bengalban volt a legnagyobb. Több százán életüket vesztettek. LEIPZIG, Egyre no a kereskedelem a Nemet Szö­vetségi Köztársaság es a Német Demokratikus Köz­társaság között. Az elmúlt esztendőben 4.3 milliárd marka — 2.2 milliard dollár — értékű árucsere volt a két ország között. Hozzáértők becsle*se szerint, minden évben tiz százalék emelkedés várható a két ország közti árucserében. • SOUTH GATE, Cal. A General Motors Vállalat 76 éves fennállása óta elsó Ízben gyárt Cadillac autókat ebben a nyugati városban. A vállalat South Gate-i üzeme 4.500 munkást alkalmaz. ALBANY, N.Y. Julius havában 614.000 dolgozó volt munkanélküli New York államban. Ez az össz- munkassag 7.6 százalékát teszi ki. Az ipari üze­mekben 20.300-al kevesebb munkást alkalmaztak, mint az elózo hónapban, júniusban. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $................................................. Naptárra: $..................................................... Név':................................................................. Cim:.....................................*......................... Város:............................Állam:.................... Zip Code:..................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003

Next

/
Oldalképek
Tartalom