Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-07-06 / 27. szám

Thursday, July 6. 1978

11 ----------------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZO

Interjú

Kádár János válaszai a New York Timesnak

KADAR JANOS NYILATKOZIK

Kadar Jánost, MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a New York Times szerkesztő bizottságának tagjat John B. Oaks, kérdésekkel kereste meg es a lap 1978. junius 10,-i számában az interjú és a beszélgetés Felhasználásával,közölt cikket.

“Mely céloknak ad On elsőbbséget a kül- es belpolitikában?” — hangzott az első kérdés.

— A Magyar Népköztársaság, mint közismert, szocialista ország. Ennek megfelelően a belpolitikában azok a feladatok állnak előtérben, amelyek az ország, a nép anyagi és szellemi felemelkedései, az állampolgárok szociális és jogbiztonságát, a társadalom harmonikus es dinamikus fejlődését, a szocialista demokrácia fejlesztését, az ország szilárd es kiegyensúlyozott helyzetét szolgálják — kezdte válaszát Kádár János.

— Ezen az alapon és e célok érdekeben jött letre hazánkban egy minden korábbinál szelesebb nemzeti egység. A munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a kommunisták és a pártonkivuliek, a hivok és a nem hivok — meg ha egy sor kérdésben nézeteik el is térnek egymástól — egy dologban egységesek: békeben és szocialista Magyarországon akarnak élni és boldogulni. Meggyőződtek arról, hogy ebben a társadalomban helye, biztos jelene es jovoje van mindenkinek, aki két keze munkájával, alkotó elméjével a haza javára dolgozik.

— Külpolitikánk középpontjában mindenekelőtt az a törekvés áll, hogy biztosítsuk népünk számára abeketésagazcasagi fejlődés kedvező külső feltételeit. Ezért lehetőségeinkhez mérten igyekszünk hozzájárulni a nemzetközi viszonyok javulásához, az enyhülesi folyamat megszilárdításához, a fegyverkezesi verseny megállításához, a leszereléshez. Mi azt tartjuk, hogy népünk boldogulásaelvalaszthatatlanul összefügg más nepek boldogulásával, az egyetemes emberi haladas ügyével. Ezért szolidaritást vállalunk a békéért, a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért küzdő erőkkel.

— A Magyar Népköztársaság a béke es a haladás egyetemes céljainak előmozdítása érdekeben, társadalmi rendszertől függetlenül, egyuttmukodesre törekszik minden országgal. Ezért dolgozunk az Egyesült Államokhoz fűződő allami kapcsolatok területen is.

“Melyek 20 éves tapasztalatai Magyarország sajátos szocialista gazdaságáról? Melyek a kiemelkedő sikerek és az esetleges kudarcok?” — ezek voltak a következő kérdésekre, amelyekre Kadar János igy válaszolt:

— A magyar népgazdaság sajátossága mindenekelőtt az, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista tervgazdálkodást folytatunk, és a termelés elsődleges és legfőbb célja a lakosság szükségleteinek kielégítése, életkörülményeinek rendszeres javítása.

— Az utóbbi húsz év legnagyobb sikerét a gazdasági életben abban látom, hogy a magyar gazdaság alapjai egészségesek, szilárdak, a fejlődés egyenletes es visszaesésektől, nagyobb ingadozásoktól mentes volt. A nyersanyag és energia világpiaci árának elképesztő mértékű emelkedése, amely minket is súlyosan érintett, nem állította meg a gazdasági fejlődést, nem okozott munkanélküliséget, inflációt, de% valváciöt, sót mind a termelés, mind népünk életszínvonala emelkedett ezekben az evekben is.

— Nemzeti jövedelmünk ma a háború előttinek

öt es felszerese. Az ipar mintegy 12 -szer annyit termel, mint 1945 előtt. Lakosságunk egy főre számítva ma több,mint háromszor annyit fogyaszt, minta második világháború előtti evekben. A bérek reálértéké ma 55—60 százalékkal magasabb, mint 1960- ban, a reáljövedelmek pedig több mint kétszeresere emelkedtek. *~

— A mezőgazdaságnak az 1960-as évek elejen történt szocialista átszervezésével, a termelőszövetkezetek kialakítása után modern nagyüzemi gazdálko-' dást hoztunk létre. Mezőgazdasági nagyüzemeink, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek — feleannyi munkaerővel — csaknem 80 százalékkal több nyersanyagot, élelmiszert adnak az országnak, mint a háború előtti Magyarorszag mezógazdasaga.

— Gazdálkodásunk sajátossága, hogy országunk közismerten szegény nyersanyagokban és energiában. Emiatt a magyar gazdaság fejlődéseben meghatározó szerepe van a külkereskedelemnek, a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. 1977-ben a brutto hazai termelésnek több,mint 38 százalékát tette ki az export, ami majd kétszerese az 1960. évinek.

— Ön kudarcok felöl is érdeklődött. FŐ gazdasági törekvéseinket nézve,kudarcról nem tudnék beszelni, s ennek nem az őszinteség hianya az oka, hanem az, hogy gazdasági fejlődésünket alapjában veve pozitívan értékeljük. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy sohasem tévedtünk vagy nincsenek nehézségeink, gondjaink. így például mi is tévedtünk a prognózisban, és sok országhoz hasonlóan bennünket is váratlanul értek a nemzetközi gazdasági' életben bekövetkezett kedvezőtlen változások, különösen a bennünket erősen sújtó nagyarányú áremelkedések. Voltak hibás gazdasági döntéseink is, amelyek a fejlődés egészét ugyan nem befolyásoltak, de azért kárát láttuk. így például rossz távlati tervezés miatt csökkentettük a szénbányászatot, s erőltetett ütemben akartuk-fokozni a szénhidrogének fogyasztását. Idejeben észrevettük tévedésünket, és kijavítottuk. Vannak a gazdaság dinamikus fejlődésével együtt- járó gondjaink is. így például a munkaerőhiány, ami

nagy gondokat okoz.

— Mindezek ellenére,meggyőződésünk, hogy a gazdaság fejlesztéseben helyes utón járunk.

“Hogy an látja Ön ma az Egyesült Államokkal való kapcsolatai Icát, és milyen fejlődésre számit a jövőben? Milyen lényeges problémák vannak a két ország között? Hogyan lehet megoldani őket?” — ezek voltak a New York Times következő kérdései.

— Kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal ma alapvetően rendezettnek tartom. Ez annak az eredménye, hogy megoldottuk a kapcsolatok fejlődését akadályozó problémákat. Az elmúlt évek során rendeztük a függő pénzügyi kérdéseket, az amerikai nép visszaszolgáltatta népünknek ezeréves államiságunk történelmi jelkepét, a magyar koronát es a koronázási ékszereket. Mar korábban megkötöttük az államközi kulturális, oktatási és müszaki-tudomá- nyoS egyezményt, s legutóbb kereskedelmi megállapodást irtunk alá.

— Ami a jövőt illeti, optimisták vagyunk. A két ország — a nagy földrajzi távolság, az eltérő méretek, a társadalmi rendszerben fennálló es mas különbségek miatt — természetesen nem hozható azonos nevezőre. Ennek ellenére az a véleményem, hogy megvannak gazdasági, politikai, muszaki-tudomá- nyos, kulturális kapcsolataink fejlesztésének reális, jo lehetősegei.

— Az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmünk jelenleg a magyar külkereskedelem ó’sszvolumenenek mindössze 2 százalékát, az összes kapitalista országgal bonyolított külkereskedelmünknek mintegy 4 százalékát teszi ki. Jó példaként említenem meg magyar és amerikai gazdaságok egyűttmukódeset az iparszeré kukoricatermesz- tesben, vagy a Győri Vagongyár együttműködését a Raba—Steiger traktorok gyártásában, illetve az amerikai IHC-vel — az International Harvester Chica- góval — való együttműködést, amelynek kereteben Magyarországon amerikai licenc alapjan készülnék bizonyos mezőgazdasági gepek, a megnevezett cég viszont hátsötengelyt kap a magyar vállalattól.

“Miképpen vélekedik On a nemzetközi viszonyok fejlődésének irányáról a kozmikus korban?” — hangzott a New York Times utolso kérdése:

— A kozmikus kor — amelyet másképpen atomkornak is nevezünk — kifejezés arra utal, hogy napjainkban rendkívüli módón felgyorsult az emberiség számára határtalan távlatokat nyitó tudomány és technika fejlődése.

— Ez a kor, amelyben ma élünk, sorsdöntő időszak. Egyaránt lehet áldás es átok az emberiség szamara. Lehet a nepek boldogulásának, a különböző nemzetek harmonikus együttműködésének, de lehet a népek iszonyatos végpusztulásának kora. Most dől el, mi lesz az emberiséggel.

— Nemzedékünknek az a feladata, hogy biztosítsa az emberiség jövőjét. Lenyegeben válaszúihoz érkeztünk: az államok harmonikus együttélésének, gyümölcsöző két- es több oldalú kapcsolataik bővülésének biztató távlata áll szemben az egész emberi civilizációt pusztulással fenyegető termonukleáris világégés veszélyevei. Nyilvánvaló, mindent meg kell tenni egy uj világháború kitörésének megakadályozására.

— Az egesz emberiség objektiv erdeke^hogy a nemzetközi viszonyok fejlődésének iranya a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás * mellett élésének mind teljesebbé válása felé mutasson. Ma ennek erdekeben kell cselekednie minden felelős politikai tényezőnek. Ezt kivanja szolgálni — népünk öhajanak megfelelően — a Magyar Népköztársaság kormányzata is — fejezte be a New York Times kérdéseire adott válaszait Kádár Janos.