Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-07-06 / 27. szám
AMERIKAI Ért. as 2nd Class Matter Dec.,31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vo. XXXII. No. 27. Thursday, July 6. 1978. '■> AMERICAN HUNGARIAN WORD INC., 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 Minden két hétben Carter elnök nemregen Texasba látogatott, ahol Beaumont városban beszedet tartott. Azon célkitűzését fejtette ki, hogy levágja a szövetségi kormány ez évi deficitjét 60 milliard dollárról 53 milliárd dollárrá. Beszéde végeztével, útra kelt Fort Hood katonai gócpont felé, ahol hadgyakorlatot tekintett meg. A Dallas Morning News lap első oldalán cikk jelent meg ezzel kapcsolatban, mely arról számolt be, hogy e gyakorlat 2.1 millió dollárba került. A cikk megjelenését követően, a Pentagon nyilatkozatot tett közzé, mely szerint az egy órásnak tervezett hadgyakorlatot lecsökkentették 30 percre és a kiadást 2.1 millióról egy millió dollárra. , * E hadgyakorlat alkalmával Goode ezredes közzétette, hogy ilyen és ehhez hasonló hadgyakorlat napirenden van minden két hétben. Goode ezredes e kijelentése nemi felvilágosítást nyújt arra, hogy miért emelkednek evról evre a hadikiadások. Ha ezenkívül tudomást veszünk arról, hogy a Pentagon szorgalmasan dolgozik a neutronbomba alkatrészeinek gyártásán, készen arra az eshetőségre, hogy az elnök elrendeli a neutron- bomba tömeggyártását, akkor megértjük George McGovern, South Dakota demokrata szenátorának aggodalmat, aki a New York Times junius 26.-i számában irt .cikkeben ezt mondja: , “Ha nem lesz lefegyverzesi megallapodas az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, akkor elkerülhetetlen a csőd, A CIVILIZÁCIÓ HALÁLA Érdemes elgondolkodni McGovern szenátor e velemenye felett és levonni belőle a helyes kovetkeztetest. Alkotmányellenes adózás L. Kingsley Smith, New York Állam Legfelsőbb bírója alkotmányellenesnek nyilvánítottá a Mineola, L.I.-i iskola-adot. E döntés azt jelenti, hogy New York allamban alkotmányellenes az iskola-adó. A biró arra alapozta dönteset, hogy a jelenlegi módón beszedett iskola-adóbol egy gazdag negyedben, vagy varosban 3000 dollárt költenek egy-egy tanuló évi oktatására, mig egy szegény negyedben, vagy varosban csak ezer dollárt. Ez a módszer évtizedek óta érvényben van és nincs ra nagy eshetőség, hogy változás álljon be a közeljövőben. Elóször New York állam kormánya megfellebbezi a döntést' ■ez a biroi huzavona évekig eltarthat. Ha a felsőbb bíróság jóváhagyja Smith biró döntését, az allami törvényhozó testület lesz hivatva új módszert találni a közoktatási költségek fedezésére. Ez a folyamat újabb eveket vesz majd igénybe es közben marad a régi, igazságtalan, a szegényekre káros, a gazdagokra előnyös alkotmányellenes adótörvény. Ismételjük: az ország közoktatási rendszeret csupán akkor lehet szilárd es mind a szegény, mind a gazdag csaladok gyermekei részére igazságos alapra helyezni, ha a szövetségi kormány veszi át a közoktatási költségeket es az erre szükséges pénzt egy progresszív adórendszer alapjan szedik be. Bakke (reakció) győzött a nemzet vesztett A Legfelsőbb Birbsag 1978 junius 28-án meghozta szeles körökben érdeklődéssel várt döntését a “Bakke Ügy”. ben. Röviden ismertetjük az ügyet. Négy evvel ezelőtt az akkori 34 eves, jo allasban levő mérnök, Allan P. Bakke íel- vetelet kerte a California-i Allami Egyetem orvosképzó tagozatara. Az egyetem felvételi hivatala elutasította kereset, azzal az indokolással, hogv az uj hallgatók számából feher kérvényezők részere fenntartott helyek be vannak töltve. Bakke bírósághoz fordult, vélt serelmenek orvoslásáért, azzal az erwel, hogy ovenel gvengebb minősítésű fekete kérvényezőket felvettek, tehát ily módon karos megkülönböztetésben részesült. A California állami bíróság elutasította panaszai, mire Bakke a Legfelsőbb Bíróság ele vitte ügyét. A döntés két tétéiből all: mindkettőben a bíróság 5:4 aranyban foglalt állast. Az egyik döntés elismerte Bakke • $ panaszat es utasította az e- gyetemet Bak ke felvételere. A másik döntés viszont elismerte az egyetemi felvételek iránti döntésben a kisebbségi érdekek figyelembe vételének jogosságát. Figyelemreméltó az 5:4 arányú döntés, ami azt mutatja, hogy a döntés az ügyben nem volt nyilvánvaló, magatói értetődő kérdés. A bíróság 4—4 tagja különböző álláspontot foglalt el, mig a 9. biró egyik kérdésben az egyik 4-hez, a másik kérdésben a másik 4-hez csatlakozott. Dy módón a Legfelsőbb Bíróság kétélű döntést hozott. Elismerte a “megerösitó cselekvés” (affirmative action) jogosultságát, ugyanakkor megítélte Bakke panaszát, hogy a “megerösitó cselekvés” az egyetem részéről karos megkülönböztetést kepezett az ö részére. A bíróság 5 tagja nyilván figyelmen kívül hagyta, hogy Bakke-t 10 más orvosegyetem is elutasította, egyik két ízben, valamint azt is, hogy a felvett fehér-kérvényezők kozott is volt, akinek a minősítésé gyengébb volt az övénél. Ez a döntés sajnálatosan kérdésessé tette a Legfelsőbb Birosag 1954-es korszakalkotó dönteset, a- mely megtiltja a kisebbségek ellen gyakorolt megkülönböztetést. Ez a mostani döntés alapul szolgálhat a jövőben a diszkrimináció gyakorlásának újbóli erősödésére. Ezen az alapon itelte el ezt a döntést Jessie Jackson, az “Operation PUSH” elnöke, valamint Julian Bond, a Georgia állambeli állami képviselő és polgárjogi vezető. Ilyen értelemben nyilatkozott az e- gyik főbíró, Thurgood Marshall is. Erre az ügyre még visszatérünk. Az ország 15 városának polgármesterei — családtagjaikkal — Kubába látogattak, ahol országos körutat tettek. Meglátogattak gyárakat, üzemeket, iskolákat, kórhazakat. A képén latjuk Wayne Pomeroy, Mesa, Ariz.-i polgármestert es feleseget. Fidel Castro, Kuba elnöke, auto- grammot ad a házaspárnak. Pomeroy polgármester feltette a kérdést Castrohoz: “Hajlandódé Carter elnökkel találkozni?” A válasz: “Igen, de a kezdeményezésnek Cartertől kell jönnie.” “HERITAGE” ; OUR 4 PAGE ENGLISH SUPPLEMENT ON PAGES 7-10 r Ara 25 cent #
