Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-23 / 8. szám

AMERIKAI w Ara 25cent í Ért. as 2nd Class Matter Dec.,31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXXII. No. 8. Thursday, Feb. 23. 1978. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 AElRfiE WASHINGTON A BÁNYÁSZ SZTRÁJK LETÖRÉSÉT TERVEZI CARTER A FEHÉR HÁZBAN A Köztársaság sorsa “Minden ország támasza es talpkove a tiszta erkölcs” Berzsenyi Dániel A Függetlenségi Nyilatkozat kikiáltása evében, 1776-ban született nagy költőnk, Berzsenyi szavai csengtek fogadott hazánk első elnöke (kinek születésnapját e napokban ünne­peljük J felavatasi beszédében. Washington az alkotmány szerzőinek jellemeben latta a biz­tos garanciát arra, hogy “nemzeti politikánk alapzatát a magán-erkölcs tiszta és változtathatatlan elvei fogjak alkotni’’. Majd hozzátette:- “Nem várhatjuk az EGEK kedvező moso­lyát egy oly nemzetre, amely elveti a rend es az igazságosság szabályait. A szabadság szent lángjának és a köztársasági for­mának sorsa az amerikai nép kezére bízott kísérlet kimenete­létől függ”. George Washington kora embere volt: konzervatív nagy- birtokos, hive a szabadságnak es függetlenségnek. Utálta az üzéreket, a hadiszállítókat, akik már a függetlenségi háborúban megkezdték vagyonuk mindenáron való növelését. Utódaik a polgárháborúban még jobban meggazdagodva, megveszteget­ték a kongresszust és az államhatalmat végérvényesen kezük­be kaparintották, ahonnan az amerikai nép sorozatos erő­feszítései sem tudták azt mind a mai napig visszaszerezni. Washington nem csinált titkot abból, hogy akasztófán sze- reAte volna látni az árdrágítókat. Az Egyesült Államok sorsat szimbolikusan es összevontan úgy lehet történelmi perspektívába állítani, ha arra gondolunk, hogy olyan államférfiak, mint Washington, Jefferson es Lincoln után egy Nixon kerülhetett Amerika elnöki székébe, és hogy a néhány évvel ezelőtti amerikai kormány számos tagja még mindig börtönben ül, hogy jelenleg nem kevesebb, mint har­minc képviselő van gyanúsítva a megvesztegethetöseg vádjával a koreai botránnyal kapcsolatban. Persze, ha tekintetbe vesz- szük, hogy volt idő, amikor a kongresszus minden tagja a nagytőke fizetési listáján volt, némi haladás mégis észlelhető, Ami azonban a köztársasági államforma eredeti tiszta er­kölcsi értelmezését illeti, annak a koncentrált tőke által fenyegetett elpusztítására már Jefferson óta kiváló amerikaiak egész sora figyelmeztetett. Már 100 évvel ezelőtt rámutatott egy michigani törvényszék arra, hogy “ha a töke koncentráci­ója ily arányban fog tovább folyni, a köztársaság el fog pusz­tulni! ” Hol vagyunk ma már a 100 év előtti tőkekoncentráció­tól! Washingtonnak tálán a szive hasadna meg, ha ma körül­tekinthetne és látna, mi történt a tiszta erkölcsre alapozott szeretett országa vezetésével! WASHINGTON, D.C. Carter elnök tárgyal a kormány tagjaival es a kongresszus vezetőivel arról, hogy mi-- kent vessen veget a 160.000 bányász sztrájkjának, mely e sorok Írásakor 78. napja tart. A sztrájkot három mód egyikevél óhajtja megtörni. 1. ) A Taft-Hartley tör­vény azon szakaszának ér­vény esitésével, amely fel­hatalmazza az elnököt arra, hogy munkába rendelje 80 napra a sztrájkotokat, es ha ez idő alatt nem jón létre egyezmény a bányabarok es a bányászok között, ismét sztrájkba léphetnek. 2. ) A kormány veszi at a bányák üzemben tartását és ez idő alatt a munkások a lejárt szerződésben meghatá­rozott bérek elleneben dol­goznának. A profit állami tulajdonba menne. 3. ) A munkások vissza­térnének a bányákba es egy “semleges” bizottság hatá­rozná el az uj szerződés es a két fél közti vitás kérdése­ket. A baj ott van, hogy nagy az eshetőség arra, hogy a bánvaszok visszautasítják a három lehetőség mindegyi­két. Nemcsak a sztrájkoló bá­nyászok, hanem Marshall munkaügyi miniszter, Jay Rockefeller, West Virginia kormányzója és Arnold Mil­ler, a UMWU országos el­nöke is azon a veleme'nyen vannak, hogy a sztrájkolok meg fogják tagadni a biroi parancsot es nem mennek vissza a munkába, amint azt 1948 óta háromszor tettek. A sztrájkoló bányászok elhatározták, hogy nem ve­szik fel a munkát mindad­dig, amig a BCOA (Bitu­minous Coal Operators Association) szervezethez tartozó banyabárok alá nem imák olyan szerződést, amely magában foglalja a le­járt szerződés minden sza­kaszát, beleértve a nyugdij- és betegsegélyre vonatkozót is es hajlandók lenyeges bér­emelést adni és garantálni azt egy Cost of Living Egyezménnyel, vagyis ha az infláció következtében a megélhetés megdrágul, a bé­rek ehhez mérten emelked­nek a három evre szóló szer­ződés folyamán. IDEIGLENES SZERZŐDÉS A P & M VÁLLALATTAL Legújabb hírek szerint ideiglenes szerződés jött lét­re a Bányász Szakszervezet (UMWU) es a Pittsburgh & Midvay (P. & M.) szén- bányavallalat között, mely­ben nincs benne a bányászok napi 20 dolláros büntetése, ha ok nélkül távol marad­nak a munkától. Csupán a sztrájkvezetokre vonatkoz­na ez a $ 20.- pénzbüntetés. A szerződés két es fél dollá­ros orabéremelest nyújt a szerződés három éve folya­mán és biztosítja azt egy Cost of Living szakaszban. A P & M Egyezményt 26:13 szavazattal elfogadta a UMWU tárgyaló bizottsá­ga es a vállalatnál dolgozó 1000 bányász a napokban szavaz annak elfogadása, il­letve elvetése felett. Ha több­ségi szavazattal jóváhagyják ezt az Egyezményt, az meg nem jelenti azt, hogy a BCOA bányaiban dolgozó 160.000 bányász szinten el­fogadja. A bányászok nyugdíj- és betegsegély alapjaban nincs döntés. Arról sem jött hir, hogy a bányászok 37 tagú bizottsága elfogadhatónak tartja-e ezt a szerződést DETROIT, Mich. Az autó­munkások helyi szervezete elhatározta, hogy élelmet és ruhát gyújt a tagoktól, amit eljuttatnak a sztrájko­ló bányászok részere. A he­lyi szervezet felszólította az országos vezetőséget: moz­gósítsa a tagságot a sztrájko­ló bányászok felsegitésére. OHIO, Indiana, West Virgi­nia, Dlionis és a többi álla­mokban 3-400 tagból álló sztrájkórségek hathatós lé­peseket tesznek, hogy a nyilt bányákban termelt szén ne jusson el rendeltetesi helyé­re. BAR HARBOR, Fia. George Meany, az AFL—CIO elnö­ke sajtónyilatkozatban mon­dotta: “Ha en lennék az or­szág elnöke, pem riadnák vissza a Taft Hartley törvény érvénvesitésétől. Elvégre is, noha mi nem tartjuk helyes­nek e törvényt, ez a nemzet törvénye es ezt tiszteletben kell tartani”. Ml TÖRTÉNT CIPRUSBAN NICOSIA. 15 egyiptomi kommandó életet vesztette, többen megsebesültek, amikor a ciprusi kormány engedelme nélkül leszálltak a repülőtéren és lövöldözni kezdtek, hogy kiszaba­dítsák a 15 túszt, akiket fogvatartott két terrorista, akik meg­ölték Egyiptom felhivatalos lapjának a szerkesztőjét, Sebai-t. A ciprusi Nemzeti Garda sortüze ölte meg őket, minek követ­keztében a viszony feszült lett a két ország között. Az egyip­tomi kommandók akkor érkeztek a Nicosia repülőterére, ami­kor a terroristák már megadták magukat es hajlandók voltak a túszokat szabadon bocsátani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom