Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-09 / 6. szám
AMERIKAI Ért. as 2nd Class Matter Dec.. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XXXII. No. 6. Thursday, Feb. 9. 1978. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 . r r ~ 4 CIONIZMUS HAHÓM ARCULATA: iúeoiogía, sovinizmus,imperializmus Vettük a következő levelet: Rendszeres olvasója vagyok a lapjuknak. Nagyjából egyetértek az Ónok közgazdasagi es politikai álláspontjával, sót külpolitikai meglátásaikkal is. De egy kérdésben elternek nézeteink. Nem értek egyet az Ónok Izrael-ellenes, csaknem zsidóellenes allasfoglalasaival az izraeli-arab kérdésben. Szeretnem, ha válaszolnának, azaz ha tudnak válaszolni. A, K. Igenis tudunk válaszolni. Mi sohasem azonosítottuk, most sem azonosítjuk a zsidó népét a cionizmussal. .4 cionizmus minden országban, ahol zsidók élnék, egyidöben csak egy elenyésző kisebbség zsidó nacionalista ideológiája volt. A zsidó állam megalakulása óta, alátámasztva a rokonszenvvel, amely a második világháború es a hitelerizmus borzalmaiból megmenekült es Izraelben uj otthont kereső es találó zsidókat kísérte, a cionizmus befolyása terjedt es mélyült a zsidó közössegekben. Az arabok ellen viselt háborúkban elért hadisikerek e rokonszenvet igen sok emberben szélsőséges cionizmussá változtattak es egyben természetesen rányomták bélyegüket az amerikai imperializmus befolyása alá került izraeli kormányra es allamvezetesre. Elvitathatatlan tény, hogy az Egyesidt Államokban az amerikai zsidó penzerdekeltségek es tehetősebb középosztály iranyitasa alatt allo zsidó sajtó nagyresze cionista befolyás alatt all. Értjük ezalatt a Commentary c. folyóirat, valamint az American Jewish Congress, az American Jewish Committee, az Antidefamation League, a Hadassah kiadványait. Egységben a zsidó hitközségek többségével, zsidó nacionalizmusuk már évtizedek óta antiszovjet agitációval, ténykedéssel párosult. Mindent elkövettek, hogy eket verjenek a világ sorsáért felelős két vezető hatalom, a Szovjetunió es az USA köze, illetve, hogy támogassuk azokat a soviniszta, imperialista, militarista erőket, amelyeknek különben is ez az alapvető politikájuk. Ilyen nagyarányú külpolitikai akció tetemes pénzbeli alapokat igenyel. Ez a pénz a vagyonos zsidó korokból jón, amelyek szerves részét alkotjuk az amerikai monopoltökének. Hogy mekkora ennek a cionista csoportnak a befolyása, annak bizonyítására az amerikai nagytőke foszószqlojat, a New York Timeset idézhetjük. ,4 lap jan. 15.-i szamaban Stanley Kamow rámutatott arra, hogy az 1976-os elnökválasztási versenyben — es itt idézzük Kamow szavait — “Carter kijelentései csak ritkán tértek el a hivatalos izraeli politikai vonaltól, sőt több beszédet az American—Israel Public Affairs Committee szakértői Írtak ”. Ez a bizottság egyike a legbefolyásosabb washingtoni kijáró (lobby) szervezetnek. A szovjet es a haladas ellen irányuló cionista izgatás halálos veszedelmet jelent az amerikai demokráciára, a hehe ügyére, de magara a zsidó nepre. Mert miközben a cionisták ejjel-nap- pal agitálnak, tüntetnek a szovjet ellen, addig itt benn az országban a nácik, a hitleristák hízásán szervezkednek, agitálnak (mögöttük is állnak tekintélyes tőkés érdekeltségek) és most mar kezdenek a felszínen működni. Mindnyájunknak tudomásunk pan a Skokie, III.-i náci felvonulasröKbirósági jóváhagyással); Milwaukeeban a szavazatok 10 százalékát kaptak a nácik egy valasztasban, St. Louisban is tervbe vettek felvonulást a varos közepén. Az amerikai zsidó dolgozok többsége egyidöben az elen járt minden haladoszellemü megmozdulásnak, szakszervezetek építésének, az USA es a Szovjetunió közti barátság fejlesztésének. Egyreszük sajnos cionista, ezzel egyetemben soviniszta befolyás ala jutott. Ennek az ellensúlyozása minden haladó embernek, zsidónak es nem zsidónak egyaránt, a kötelessége. “UJ LEPESEK” A CARTER SZADAT TÁRGYALÁSOK UTÁN WASHINGTON, D.C. A két kormányfő, Carter és Szadat elnökök, Camp David-i csucstalalko- zóia azzal a megállapítással ért veget, hogy továbbra is szüntelen erőfeszítéseket tesznek a zsákutcába jutott közép-keleti béketárgyalások folytatására. Szadat, egyiptomi elnök, kijelentette, hogy “megállapodtak bizonyos jövőbeli lépéseket” illetően. A tárgyalások egyetlen konkrét eredménye Atherton helyettes külügyminiszter kiküldetése a két országba. E mögött nyilván az a fejlemény húzódik meg, hogy Szadat nem akarja a közvetlen tárgyalásokat folytatni Begionel addig, amig kezzelfoghato engedményt nem kap Izraeltől. Ha a rejtélves “jövőbeli lépések” arra vonatkoznának, hogy mégis kényszerülnének a tavaly október l.-en Carter által kilátásba helyezett genfi konferencia nyélbeütésére a Szovjetunió és az USA egvüttes közremüködese alapjan, akkor kilátás lehet a megoldásra. Egy ilven konferenciát nem lehet az arab nép képviselőinek részvétele nélkül megtartani. Ueszélyben a szabadságjogok Az utóbbi évtizedek egyik legveszelvesebb törvényhozási javaslatát fogadta el a szenátus a napokban, amikor 72 szavazattal 15 ellenében helybenhagyta a Kennedy szenátor által támogatott S 1437 szánni javaslatot. E törvénytervezet, az igazságszolgáltatás megreformálásának félrevezető cegere mögött, az egveni szabadság és szervezkedési lehetőség súlyos korlátozását tartalmazza. “Országos riadóra van szükség” — jelentette ki Frank Wilkinson, a National Committee Against Repression szervezet igazgatója a hir vételekor. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott Jolin Shattuck, az American Civil Liberties Union washingtoni képviselője. Mit tartalmaz ez a javaslat? A “szabotazs” elhárítására vonatkozó cikkelyben például eltiltják “kormány- funkcióknak ” fizikailag való ellenzését. A vietnámi háború “kormány funkció” volt. A háború elleni tiltakozás ellenezte ezt a kormányfunkciót. Ha e javaslat törvényerőre emelkedik, minden tomegfelvonulás (amelv fizikai akció) szabotázsnak lesz minősíthető. A “zsarolás ”-rol szoló cikkelv bűnténynek tekintene a munkások béremelési követelését, ha e követelés miatt a munkaadó úgy érzi, hogv zsarolásnak, akár ö, akár a tulaidonat képező tárgyak, sérülésnek lennének kitéve. Hogv ez alapjaban ásná ala a munkásság szervezkedési es sztrájkjogát, azt tálán fölösleges hangsúlyoznunk. Harold Cammer, a szörme- ■ .ári szakszervezet jogtanácsosa, ki is jelentette, hogy ilyen körülmények között a szakszervezeti mozgalom egyszerűen megsemmisülne. E fasiszta jellegű törvény- kezesi próbálkozást előzőleg mar megkíséreltek “S 1 ” jelzés alatt suttyomban keresztülhajtani a szenátusban, de akkor olyan országos felháborodás támadt, hogy tervezői visszavonták. Most uj köntösben készülnék az amerikai dolgozo osztály béklyóba verésére. írjon mindenki kongresszusi képviselőjének, sürgetve a javaslat leszavazását. A képviselöhazban a javaslat száma 6869. r Ara 25 cent
