Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-09 / 6. szám

AMERIKAI Ért. as 2nd Class Matter Dec.. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XXXII. No. 6. Thursday, Feb. 9. 1978. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 . r r ~ 4 CIONIZMUS HAHÓM ARCULATA: iúeoiogía, sovinizmus,imperializmus Vettük a következő levelet: Rendszeres olvasója vagyok a lapjuknak. Nagyjából egyet­értek az Ónok közgazdasagi es politikai álláspontjával, sót külpolitikai meglátásaikkal is. De egy kérdésben elternek né­zeteink. Nem értek egyet az Ónok Izrael-ellenes, csaknem zsidóellenes allasfoglalasaival az izraeli-arab kérdésben. Sze­retnem, ha válaszolnának, azaz ha tudnak válaszolni. A, K. Igenis tudunk válaszolni. Mi sohasem azonosítottuk, most sem azonosítjuk a zsidó népét a cionizmussal. .4 cionizmus minden országban, ahol zsidók élnék, egyidöben csak egy elenyésző kisebbség zsidó nacionalista ideológiája volt. A zsidó állam megalakulása óta, alátámasztva a rokonszenvvel, amely a második világháború es a hitelerizmus borzalmaiból megmenekült es Izraelben uj otthont kereső es találó zsidókat kísérte, a cionizmus befo­lyása terjedt es mélyült a zsidó közössegekben. Az arabok ellen viselt háborúkban elért hadisikerek e rokonszenvet igen sok emberben szélsőséges cionizmussá változtattak es egyben természetesen rányomták bélyegüket az amerikai imperializ­mus befolyása alá került izraeli kormányra es allamvezetesre. Elvitathatatlan tény, hogy az Egyesidt Államokban az amerikai zsidó penzerdekeltségek es tehetősebb középosztály iranyitasa alatt allo zsidó sajtó nagyresze cionista befolyás alatt all. Értjük ezalatt a Commentary c. folyóirat, valamint az American Jewish Congress, az American Jewish Committee, az Antidefamation League, a Hadassah kiadványait. Egységben a zsidó hitközségek többségével, zsidó nacionalizmusuk már évtizedek óta antiszovjet agitációval, ténykedéssel párosult. Mindent elkövettek, hogy eket verjenek a világ sorsáért felelős két vezető hatalom, a Szovjetunió es az USA köze, illetve, hogy támogassuk azokat a soviniszta, imperialista, militarista erőket, amelyeknek különben is ez az alapvető politikájuk. Ilyen nagyarányú külpolitikai akció tetemes pénzbeli ala­pokat igenyel. Ez a pénz a vagyonos zsidó korokból jón, ame­lyek szerves részét alkotjuk az amerikai monopoltökének. Hogy mekkora ennek a cionista csoportnak a befolyása, annak bizonyítására az amerikai nagytőke foszószqlojat, a New York Timeset idézhetjük. ,4 lap jan. 15.-i szamaban Stanley Kamow rámutatott arra, hogy az 1976-os elnökvá­lasztási versenyben — es itt idézzük Kamow szavait — “Carter kijelentései csak ritkán tértek el a hivatalos izraeli politikai vo­naltól, sőt több beszédet az American—Israel Public Affairs Committee szakértői Írtak ”. Ez a bizottság egyike a legbefolyá­sosabb washingtoni kijáró (lobby) szervezetnek. A szovjet es a haladas ellen irányuló cionista izgatás halálos veszedelmet jelent az amerikai demokráciára, a hehe ügyére, de magara a zsidó nepre. Mert miközben a cionisták ejjel-nap- pal agitálnak, tüntetnek a szovjet ellen, addig itt benn az or­szágban a nácik, a hitleristák hízásán szervezkednek, agitálnak (mögöttük is állnak tekintélyes tőkés érdekeltségek) és most mar kezdenek a felszínen működni. Mindnyájunknak tudomá­sunk pan a Skokie, III.-i náci felvonulasröKbirósági jóváhagyás­sal); Milwaukeeban a szavazatok 10 százalékát kaptak a nácik egy valasztasban, St. Louisban is tervbe vettek felvonulást a varos közepén. Az amerikai zsidó dolgozok többsége egyidöben az elen járt minden haladoszellemü megmozdulásnak, szakszervezetek építésének, az USA es a Szovjetunió közti barátság fejleszté­sének. Egyreszük sajnos cionista, ezzel egyetemben soviniszta befolyás ala jutott. Ennek az ellensúlyozása minden haladó embernek, zsidónak es nem zsidónak egyaránt, a kötelessége. “UJ LEPESEK” A CARTER SZADAT TÁRGYALÁSOK UTÁN WASHINGTON, D.C. A két kormányfő, Carter és Szadat elnökök, Camp David-i csucstalalko- zóia azzal a megállapítással ért veget, hogy továbbra is szüntelen erőfeszítéseket tesznek a zsákutcába jutott közép-keleti béketárgyalások folytatására. Szadat, egyiptomi elnök, kijelentette, hogy “megállapodtak bizonyos jövőbeli lépéseket” illetően. A tárgyalások egyetlen konkrét eredménye Atherton helyettes külügyminiszter ki­küldetése a két országba. E mögött nyilván az a fejlemény húzódik meg, hogy Szadat nem akarja a közvetlen tárgyalásokat folytatni Begionel addig, amig kezzelfoghato engedményt nem kap Izraeltől. Ha a rejtélves “jövőbeli lépések” arra vonatkoznának, hogy mégis kényszerülnének a tavaly október l.-en Carter által kilátásba helyezett genfi konferencia nyélbeütésére a Szov­jetunió és az USA egvüttes közremüködese alapjan, akkor kilátás lehet a megoldásra. Egy ilven konferenciát nem lehet az arab nép képviselőinek részvétele nélkül megtartani. Ueszélyben a szabadságjogok Az utóbbi évtizedek egyik legveszelvesebb törvényho­zási javaslatát fogadta el a szenátus a napokban, ami­kor 72 szavazattal 15 elle­nében helybenhagyta a Kennedy szenátor által tá­mogatott S 1437 szánni javaslatot. E törvényterve­zet, az igazságszolgáltatás megreformálásának félreve­zető cegere mögött, az egveni szabadság és szervez­kedési lehetőség súlyos kor­látozását tartalmazza. “Országos riadóra van szükség” — jelentette ki Frank Wilkinson, a National Committee Against Rep­ression szervezet igazgatója a hir vételekor. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott Jolin Shattuck, az American Civil Liberties Union washingtoni képviselője. Mit tartalmaz ez a javas­lat? A “szabotazs” elhárításá­ra vonatkozó cikkelyben pél­dául eltiltják “kormány- funkcióknak ” fizikailag va­ló ellenzését. A vietnámi háború “kormány funkció” volt. A háború elleni tilta­kozás ellenezte ezt a kor­mányfunkciót. Ha e javaslat törvényerőre emelkedik, minden tomegfelvonulás (amelv fizikai akció) szabo­tázsnak lesz minősíthető. A “zsarolás ”-rol szoló cikkelv bűnténynek tekinte­ne a munkások béremelési követelését, ha e követelés miatt a munkaadó úgy érzi, hogv zsarolásnak, akár ö, akár a tulaidonat képező tár­gyak, sérülésnek lennének kitéve. Hogv ez alapjaban ásná ala a munkásság szer­vezkedési es sztrájkjogát, azt tálán fölösleges hang­súlyoznunk. Harold Cammer, a szörme- ■ .ári szakszervezet jogtaná­csosa, ki is jelentette, hogy ilyen körülmények között a szakszervezeti mozgalom egyszerűen megsemmisülne. E fasiszta jellegű törvény- kezesi próbálkozást előző­leg mar megkíséreltek “S 1 ” jelzés alatt suttyomban ke­resztülhajtani a szenátusban, de akkor olyan országos fel­háborodás támadt, hogy ter­vezői visszavonták. Most uj köntösben készülnék az amerikai dolgozo osztály béklyóba verésére. írjon mindenki kongresszusi kép­viselőjének, sürgetve a ja­vaslat leszavazását. A képviselöhazban a ja­vaslat száma 6869. r Ara 25 cent

Next

/
Oldalképek
Tartalom