Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 1. szám
Thursday, Januar 5. 1978. FENT ÉS LENT HA SÁRGA: A SZÍNNEL JELZETT ÚT A NYOLCVANÉVES MILLENNIUMI FÖLDALATTI VASÚTHOZ VEZET. HA PIROS: BUDAPEST MÁSODIK FÖLDALATTI, ELSŐ „IGAZI" METRÓVONALÁHOZ MEHETÜNK. HA KÉK: A MAGYAR FŐVÁROS LEGÚJABB METRÓVONALÁT JELZI. Az első földalatti vonal hosszúsága 3,75 kilométer, a másodiké 11, a harmadiké — még nincs teljesen kész, tovább épül — 3,7 kilométer. Budapesten naponta 4,6 millió ember — helyi lakosok, bejáró dolgozók, bel- és külföldi turisták — utaznak elővárosi vonaton, villamoson, autóbuszon, trolibuszon, fogaskerekű vasúton, hajón és a legújabb tömegközlekedési eszközön, a metrón. Ez utóbbin naponta mintegy 850 000-en. Fent a villamosok óránként átlag 15, a belvárosban 5—7, — az autóbuszok óránként 15, a belvárosban óránként 5,7 kilométeres sebességgel haladnak. Ezek a számok azonban a forgalom növekedésével évről évre csökkennek. Lent, a föld alatt, a metró szerelvényei akadálytalanul robognak. .Végsebességük 70— 80 kilométer, átlagos utazási gyorsaságuk óránként 30—40 kilométer. A csaknem 20 kilométeres metróvonal naponta közel egy millió utast „vesz fel” fentről, a felszíni közlekedésből. És lent: szinte pillanatra nincs megállás. Naponta méterről méterre kúsznak a fentről láthatatlan alagutak előre; meghatározott terv és ütem szerint épül a budapesti metróhálózat és az elővárosi vas útrendszer, nyúlnak meg a kétmilliós metropolishoz vezető autóutak, nyílnak ki az új városkapuk, veszik hátukra az embereket és a közlekedési eszközöket az új alul- és felüljárók. Fent: betoníveken, széles, egyenes, vagy félkörívekben kanyarodó, esetleg Y alakot felvevő felüljárók. Utcák, utak felett áthaladó, kereszteződés- és forgalmi lámpamentes gyorsforgalmú autóutak. Lent: betonfolyosók, csúszásgátló érdes útfelületek, felszíni világosság, sárga, piros, kék jelzések, világító betűk, ábrák, áttekinthető földalatti szerelvény — biztonságos új utak a budapesti gépkocsiáradatnak, kényelmes, balesetmentes közlekedési lehetőség a magyar főváros évről évre gyarapodó lakosságának, turistaforgalmának. Még lejjebb: márvány termekből, a felszíntől harminc méter mélységbe visz a mozgólépcső I az aluljárókból a metró fényesen csillogó állomásaira, peronjaira. Ez ma Budapest legújabb arca fent és lent. * * * A magyar főváros egyik legújabb kapuján úgy lépünk a városba, hogy észre sem vesz- szük: hídról hídra érkeztünk Budapest szívébe, a belvárosba. Például a magyar tenger mellől a Duna-parti metropolisba, Budáról Pestre, nyugatról keletre, hegyekből a Duna sík partján nyújtózkodó pesti városrészbe, az Alföld szélére. Az egykori római birodalmi út mellett most két széles betonszalag teremt összeköttetést nyugati irányból a Balaton felől a fővárossal. Az út végén, illetve kezdetén áll fent, betonlábakon a legújabb budapesti közúti felüljáró, vagy ahogy Pesten mondják: a BAH-csomópont. Az utcanevek rövidítéséből elnevezett közlekedési rendszer szinte pillanatok alatt szétosztja a gépkocsifolyamot a Dunántúlra vezető autóutakra, a budai városrész irányába és Pestre, át az Erzsébet-hídon. A magyar főváros területe Pest és Buda egyesítése idején, 1872-ben 194,4 négyzetkilométer volt és 10 kerületből állt. Mai Területe 525 négyzetkilométer, a kerületek száma 22. Lakosságának száma 1880-ban 370 ezer volt; jelenlegi lélekszáma 2,1 millió. Új lakótelepek, városrészek születnek, emelkedik az utazások száma, s mint Európa szinte valamennyi nagyvárosában, túlzsúfoltak a közlekedési eszközök, az egyre több személygépkocsi miatt túlterhelt és véges átbocsátó-képességű a közlekedési hálózat. A sűrűn beépített város és műemlékei, nevezetességei, a védelem alatt álló belső városrészek sokszorozzák a közlekedéstervezők gondját. (folytatjuk) Egyre javuló kapcsolaton a külföldi magyarsággal Az idén további kedvezd változás következett be a tőkés országokban éld' magyarok szemléleteben Magyarországgal, a Magyarok Világszövetségével és az anyanyelvi mozgalommal kapcsolatban — állapították meg a Magyarok Világszövetségének elnökségi ülésen. A Bognár József elnökletével megtartott tanácskozáson Szabó Zoltán főtitkár adott szóbeli tájékoztatót, kiemelve, hogy az Ady-centenárium külföldi rendezmenyei is bizonyítják az egyre szelesebb körű kapcsolatokat. ADY EMLEKEZETE Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából tudósok, költők emlékeztek meg Adyról, s művészek tolmácsoltak verseit az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban, Ausztriában, Angliában. Ünnepségeket tartottak az NSZK-ban, Olaszországban, Svédországban, Brazíliában, s az ev hátralévő napjaiban, valamint 1978 elejen Ausztráliában es több dél-amerikai országban is megemlékezésekre készülnek a külföldi magyar intézményekben, egyesületekben. Sikerrel zárult a radio Szülőföldünk adásanak es a Magyarok Világszövetségének közösen kiirt emlekpályazata, amelyre 26 országból 313 müvet küldtek be, s a három legjobb pályázó reszt vett az 1977-ben megtartott III. Anyanyelvi Konferencián. Az augusztusi budapesti rendezvényen 13 nyugati országból több mint száz, többségében egyetemi oktató, tanár, iró, lapszerkesztő és egyházi meghívott vett részt. A konferencia segítette a magyar nyelvi neveléssel foglalkozó, s a kultúra megőrzésen es terjesztésen munkálkodó szakemberek, egyesületek, irodalmi, egyházi és más szervezetek munkáját. A népművészeti kiállítás, a fotó-, hanglemez eladással egybekötött kó’nyvkiállitás, néptáncfesztivál nyomán a meghívottak is megállapítottak: a magyar néptánc, nepzene, népművészét azokat a külföldön élő magyarokat is vonzza, akiknél az idő részben már befedte a nyelv emlekeit. NÖVEKVŐ ÉRDEKLŐDÉS A magyar kultúra értékéi iránt egyértelműen megnőtt az érdeklődés, s a Világszövetség kiemelkedő prózai és énekes színészek kiküldésével segíti a hazai müvek tolmácsolását. Az idén 11 európai ország 34 varosában 68 előadást tartottak a Magyarok Világszövetsegenek szervezéseben külföldön turnézó művészcsoportok, s összesen 15 ezer nézőt, hallgatót vonzottak. A különböző országokba a magyar egyesületeknek 33 filmet küldtek, segítve a filmklubok kulturális munkáját. ' Az 1977. évi munka eredményeinek összegezéseképpen kiemelték az ülésen, hogy a tőkés országokban működő magyar egyesületekkel javultak a Magyarok Világszövetségének kapcsolatai. Közöttük az Egyesült Államok és Kanada egyesületeivel is tovább erősödött az együttműködés, és erre kedvezően hat az államközi kapcsolatok alakulása, fej- ló'dése is. újítsa meg elofizeteset i ókua_------.7
