Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-29 / 26. szám
Thursday, June 29. 1978. óbaza ÉDES ANYANYELVŰNK “TEKINTETTEL KELL LENNI AZ EGÉSZ MAGYAR NYELVKÖZÖSSÉGRE” (A magyar sajtóban szaporodnak a nyelvi műveltséggel kapcsolatos cikkek, elemzesek. Valamennyi kicsengése: mind a köznyelven — a mindennapi érintkezés nyelvén —, mind az irodalmi nyelven sok javitani, pallérozni való akad. A határokon belül, s kívül egyaránt állandóan napirenden kell tartani a nyelvi problémákat. Dr. Keresztury Dezső allami díjas altademikus irt kimerítő cikket nyelvi kérdésekről, az anyanyelvi művelődés lehetőségeinek megteremtéséről. A sokféle nyelvi problémát széles mederben tárgyaló cikk utolso részét közöljük, mely az anyanyelv kérdésének állandó napirenden tartását sürgeti.) A magyarság számára — Írja Keresztury Dezső — változatlanul sorsának lenyeges kérdéséi köze tartozik: mi lesz nyelvével? Ezért is tartom szükségesnek, hogy idórol-idóre felemeljük a vitát a szó legnemesebb értelmében vett nagypolitika összefüggésrendszerébe. Nyilvánvaló, hogy helyzetünk, teendőink számbavétele, stratégiánk kidolgozása közben az egész magyar nyelvközösségre kell tekintettel lennünk. TÚL a határokon A határainkon túl, ősi településeken, zártabb-la- zább nemzetiségi közösségben élőkre s a világ minden táján szétszórodottakra is, mert hiszen idefigyelnek; kell is Hogy ezt tegyék. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a teljes magyarság rendkívül sokrétű, hogy egysege sokhelyütt alig több virtuálisnál, s hogy rétegződését, társadalmi; gazdasági, művelődési szerkezetet roppant változások formáltak, hogy az elmúlt hatvan-hetven év folyamán mélyebb és ellentmondásosabb átalakuláson ment és megy át, mint a normálisan fejlődő nyugat-európai népek hat-het évszázadon át. Ez nyelveben is kifejezésre jut. Nem beszelünk, nem Írunk úgy, mint a nagyapáink; s unokáink nyelve még távolabbra eshet majd a mienktől, mint a miénk az ősökétől. Egy nép történelmi azonosságának legfőbb őre és kifejezője azonban — főként ilyen, a megszokott rendet minden eresztékből kiforgató változások idején — mégis csak a nyelv. Az ir példa inkább csak a szabályt erősítő kivétel; vagy tálán arra figyelmeztet, hogy a nyelv azért egymagában mégsem döntheti el egy népi lelkűiét, érzésvilág, azonosságtudat, szolidaritás mibenlétet. “A teátrum a nemzeti nyelv és karakter iskolája” — figyelmeztetett erre mar a reformkor kezdetén Batsányi. A nyelv ugye tehát egesz népűnk ügye, nemcsak a nyelvápolas szakembereié. Ezekre manapsag — az elmondottakból is láthatóan — sokkal nagyobb szükség van, mint bármikor volt. A nyelvészek számos teintetben büszkék lehetnek eredményeikre. De egymagukban már csak azért sem láthatják el a szükséges teendőket, mert a felgyorsult időben rankzudulo ismeret, élmény-, gondolattomeget, erkölcsi, világnézeti helyzetvaltozast nem is tudnák kellő gyorsasaggal es szakszerűséggel áttekinteni. Az a köziélek, jellem gondolkodásmód, magatartás, erzűlet, műveltség, amelynek kifejezője és csak kis mértekben formálója a nyelv, hogyan is kerülhetne a maga teljességében a nyelvápolók hatáskörébe?! Annak orzese, formálása, nevelése sokkal nagyobb területek mozgósítását kívánja meg. VÁLASZ AZ AGGODALMAKRA Voltaképpen az egész közélet,, amely — akarja, nem akarja — szükségképpen vesz át egyre több idevágó feladatot a családtól, amelyet nyitottá tesz, az iskolától, amelyet túlterhel, s a hagyományos kisközösségektől, amelyeket egybeolvaszt a maga óriástégelyeiben. Nyelvünk allapota aggasztja az aggodalmaskodókat, a nemzethalal veszélyével riasztja a megrémülteket. Nem hiszem, hogy akár az aggodalmaskodóknak, akar a rémülteknek igazuk volna. A magyarság nincs léteben fenyegetve, élni akar, mint egy kert növényzete. A kert pedig úgy nő és úgy terem, ahogyan az időjárás meg a kertész segíti, vagy akadályozza. Aki ért a kerthez, tudja, hogy ott az elet nemcsak a gyomláláson, nyesésen, permetezésen múlik. A nyelv olyan,mint a nép, amely alkotja, használja, újítja, felejti, szépíti, rontja. Kérdéseit tehát csak akkor foghatjuk fel igazán sors- kerdeskent, ha nem választjuk külön őket a nép egeszenek sorskerdeseitöl. Nyugdíjas emeletes busz Pécsett befejezte “pályafutását” az ország egyetlen emeletes autóbusza, amely nyolc even keresztül erdekes színfoltja volt a mecsekalji város közlekedésének. Az emeletes busz kísérleti celt szolgált. A tapasztalat bebizonyította, hogy ez a konstrukció széria-gyártásra nem felel meg. A pécsi emeletes buszt “nyugdíjazták”, azonban mint közlekedési érdekességet megőrzik, es a jövőben az üdülővendégeket szolgaija. Már megérkezett végleges állomáshelyére, a Volán balatonvilágosi nyaralójába, ahol némi belső átalakítás után társalgó lesz az üdülő udvarán. Nemzetiségi kutatóé,söpört Kecskeméten j A szegedi József Attila Tudományegyetem uj- és legujabb-kori történeti tanszékének kezdeményezésére nemzetiségi kutatócsoport alakult Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyében élő, nem magyar anyanyelvű lakosság történetének vizsgálatára, feldolgozására. A kutatás felöleli a megye területén élő nemzetiségiek felszabadulas előtti és utáni egész történetet, sorsának alakulását, néprajzát, oktatás- és kózmu- velódesügyi helyzetét, anyanyelvápolási és hagyo- v, mányőrzési törekvéseit. A Bács-Kiskun megyei nemzetiségi tanulmányok első kötete várhatóan ez ev végére készül el. „Y” HÁZ Tapolcán, a bauxitbányászok lakótelepén a napokban újabb százegy család költözött be a kilencedik „Y” ház modern, összkomfortos lakásaiba. Képünkön az „Y " házakból épült bá nyílsz lakótelep Bethlen István építtette Megújult a harangtorony •lód-Ilijéül A úh ilijfiú Nyírbátor vendégei az idei idegenforgalmi szezonban mar uj köntösben láthatják Kelet-Magyarország egyik legérdekesebb műemlékét a nyírbátori gótikus református templom melletti fából készült harangtomyot, amelyet 1640-ben Bethlen Gábor fejedelem öccse István építtetett. Széleskörű társadalmi összefogással és az Országos Műemléki Felugyelóseg anyagi támogatásával teljesen kicseréltek a korhadt, elavult faszerkezetet, s a tornyot eredeti szépségében állították helyre. • Magyar fonoda Vietnamban Hanoiban a Technoimpex a vietnami Technoimporttal 20 millió rubeles kereskedelmi szerződést kötött egy 100 ezer orsos fonoda első egységének felépitésére. A fonoda első részlegének teljes gépi berendezését a magyar fel szállítja, magyar szakemberek gondoskodnak a szerelés vezetéséről, a műszaki tanácsadásról a leendő üzem dolgozóinak betanításáról is. A Vietnámban legnagyobbnak számító fonoda felépitésére Hueban az ósi császárvárosban kerül sor. A szerelési munkák jövőre kezdődnek. A fővállalkozó a Könnyűipari Beruházási Vállalat alvállalkozóként 30 magyar és külföldi cég kapcsolódik be még az építkezésbe. a “LEARN HUNGARIAN” Bánhidi—Jó ka 7—Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul akarnak tanulni Finom papíron, rajzokkal, képekkel. 530 oldal Ara $ 7.00 és 50 cent postaköltség Megrendelhető a, MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALABAN 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10M3 6 _----------7----------------9-----------------------Újítsa meg előfizetését!
