Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-29 / 26. szám
Thursday, June 29. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO “MINÉL ROSSZABB , ÍNNAL JOBB” Vannak, akiknek az a velemenye, hogy “minél rosszabb — annal jobb’,’Ezen véleményük azon helytelen feltevésen alapszik, hogy a dolgozok,gazdasági helyzetük leromlása következtében,a haladó mozgalomhoz fognak csatlakozni. E feltevés helytelensegét bizonyítja a Californiában most lezajlott választás famikor a polgárok 65 százaléka a 13-as Javaslatra adta szavazatát. (A 13-as Javaslat 60%-kal csökkenti az ingatlanadót.) E mozgalom élén a politikai élet legreakciósabb elemei állnak. Mind Mr. Jarvis mind Mr. Gann, a 13-as Javaslat kezdeményezői,reakciósok, a nagy ingatlantulajdonosok képviselői. Miután a haladó mozgalom képtelen volt az egyre emelkedő ingatlanadók miatti elégedetlenséget helyes, haladó irányba vezetni, Jarvis és Gann reakciós mesgyére terelte a tömeget. A Jarvis-Gann javaslat nem oldja meg a kis- és közepkerese- tüek adóproblemáját. Csak súlyosbítja a szegényeknépjólet- re szorulok helyzetet. A 13-as Javaslat több ezer közalkalmazott elbocsátását jelenti, akiknek többsége a nemzeti kisebbségek soraiból kerül ki. E javaslat törvényerőre emelese csökkenti majd a közszolgáltatásokat, mint szemeteltakaritás, közoktatás, tűzrendészet, közbiztonság, stb. Nincs kétség aziránt, hogy az ország nepenek nagy százalékát kitevő kis-és kózépkeresetuek egyik legnagyobb problémája a nagy adóteher. De ezt csak úgy lehet megoldani, ha a kongresszus átszervezi az ország adótörvényét azáltal, hogy a szövetségi kormányra háruljanak a közoktatási és népjóléti kiadások és az ehhez szükséges összeget a bankárok, a monopolvállalatok és a 25.000 dolláron felüli keresettel rendelkezők megadóztatásával teremtsék elő. Ezenfelül a szövetségi kormánynak lényegesen csökkenteni kell a hadikiadásokat és az igy megtakarított összeget népjóléti célokra, többek között egy, egészségügyi biztosítási törvény megszavazásara kell fordítani. Ez a törvény azonban csak akkor lát majd napvilágot, ha a haladó mozgalom képes lesz áz elegedetlen milliókat megszer - vezni és olyan képviselőket, szenátorokat küldeni Washingtonba, akik a nép és nem a monopolisták érdekeit képviselik. SEABROOK, N.H. Több, mint 20.000 fiatal tiltakozott egy atomhajtásu erbmü építése ellen. A hatalmas tömegmegmozdulásban az ország minden térségé képviselve volt. ‘Ne játsszák a 'kínai kártyát'” mondja L.Brezsnyev MINSK, “Rövidlátó es veszélyes politika az Egyesült Államok részéről 'kínai kártyát játszani*“ — mondotta Leonid Brezsnyev, a Szovjetunió elnöke itt tartott beszedeben. Minden jel arra mutat, hogy a Carter-kormany alapvető döntést hozott, mely szerint szoros kapcsolatot teremt a Kínai Népköztársasággal, azzal a kitűzött céllal, hogy egvségesen lepjenek fel a Szovjetunióval szemben. Carter elnök, tanácsadója^ Brzezinskit követve, egyik szovjetellenes kijelentést teszi a másik után; csak par nappal ezelőtt, Texasban tartott beszédeben ezt mondotta: “Nem tűrjük a Szovjetunió eroszakoskodasat”. Ilyen es ehhez hasonló kijelentésekkel mérgezi a két ország közti viszonyt,’ a Szovjetunió ezzel egyidöben barati szerződést kötött Törökországgal, javasolja az európai fegyveres erők kölcsönös csökkentését, 25 éves kereskedelmi szerződést kötött a Nemet Szövetségi Köztársasággal. Mindezek a lepesek előbbre viszik, elmélyítik, kiszélesítik a kapitalista es a szocialista országok közti kapcsolatot, megszilárdítják a beket. Nem véletlen az sem. hogy Carter elnök az utóbbi hónapokban vagy a légi flotta, vagy a hadi flotta, vagy a gyalogos osztag hadgyakorlatát szemléli, mely alkalmakkor beszedeket tart. E hó 24.-én Fort Hood, Tex.-ban szemlelte, amint 100 pancélkocsiról 90.000 töltést lőttek “az ellenségre mely hadgyakorlat 2.1 millió dollárjába került az adófizető polgároknak. Az USA es a Szovjetunió közti viszony napról napra elmergesedik es fennáll a veszély, hogy a két ország közti “detent ”-ot a hideg háborús atmoszféra váltja fel beláthatatlan következményekkel. Carter elnök a Fort Hood, Texas-i hadgyakorlaton. KRITIZÁLJÁK JAVITS-ET WASHINGTON, D.C. Jacob Javits, New York republikánus szenátora elégtelennek minősítette a Begin-kormany álláspontját a palesztinai nép függetlenségi kérdéseben. E magatartásáért elítélték őt a zsidó szervezetek több vezetője. Sadat elnök elóterjesz^ tette javaslatát: Izrael adja vissza a Jordán nyugati térségét Jordánnak es a Gáza- sávot Egyiptomnak. Az izraeli kormány azonnal visszautasította Sadat javaslatát. E hét folyamán Mondale, USA alelnöke Izraelbe és Egyiptomba látogat, ahol tárgyal majd a két ország vezetőivel és kísérleteket tesz a béketárgyalások újra-felvételére. TIRANA, Enver Hodzsa, Albania Kommunista Pártjának első titkára elítélően nyilatkozott a Kínai Kommunista Part ténykedéséről. • TOKIO, A dollár értéke ismét alacsonyabbra süllyedt. Egy dollár= 206.3 yen. ROMA, Mind az olasz Kommunista Párt, mind a Keresztény Szocialista Part jelöltjei Turin es Trieszt városokban tartott választásban több szavazatot kaptak, mint az 1973-ban tartott választás alkalmával. • REJKJAVIK, íz land. A képviselőházi választásban vereseget szenvedtek a konzervatív közép-parti jelöltek és előrehaladtak a szocialista és a kommunista párt jelöltjei. Mind a szocialisták, mind a kommunisták 14—14 jelöltje került az uj, 60 tagú képviselóhazba. ___3 Ilésen éli Strauss ur Robert Strauss, Carter elnök infláció-elleni “harc’’-anak vezetője, sajtónyilatkozatban arra szólította fel a Postahivatal vezetőit, hogy a lehető “legmakacsabb ” magatartást tanúsítsák á Hivatal alkalmazottainak bérköveteléseivel szemben. Strauss ur beharangozta, hogy a kormány minden lehetőt elkövet, hogy a Postahivatal 554.000 alkalmazottja, akik az uj szerződés első évében 8 százalékos béremelést követelnek, ne kapjon többet, mint a követelés felet. James J. LaPenta, a Postahivatal alkalmazottainak szak- szervezeti vezetője, a dolgozók felháborodását hangoztatta amiatt, hogy a szövetségi kormány olyan durván beavatkozik a Hivatni és az alkalmazottak közti kollektiv tárgyalásokba c dolgozók érdekeinek rovására. Strauss ur a Carter-kormany munkasellenesallasfoglalásahoz híven, résen áll, hogy lehetetlenné tegye a postai alkalmazót tak jogos követelésének teljesítését és ezzel “bebizonyítsa’’, milyen szorgalmasan küzd az infláció ellen. Amikor azonban a monopol-vállalatok időről időre emelik termékeik arát, vagy amikor a washingtoni kormány milliár- dokat pazarol el atomhajtásu tengeralattjárók építésére, akkor . Strauss ur nagyban hallgat.
