Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-22 / 25. szám

Thursday, June 22. 1978. R endszeres testedzésre minden életkorban j szükség van. Ennek csak akkor van ked­vező hatása mind az egészségre, mind a tel­jesítményre, ha érvényesül a fokozatosság, rendszeresség elve, ha megfelel az egészségi j állapotnak és az életkori sajátosságoknak. Az életkori sajátosságok alapvetően meghatároz­zák, milyen nagy legyen a terhelés, illetve me­lyik sportág űzése ajánlatos az egyénnek. A sportág, illetve a terhelés szempontjából az életkor mellett nem mindegy, milyen foglai- kazású (szellemi, fizikai) emberekről van szó, vagy hogy esetleg már sportoltak megelőzően stb. A csecsemőt nem kell tornáztatni — for­gatni, ültetni — és így kényszeríteni bizonyos mozgásokra, hanem biztosítani kell neki a spontán mozgás igényét. Külön kényelmes fek­helyre van szüksége, melyre legalkalmasabb a rácso's gyerekágy, mely ne legyen puha, süp- pedős, hanem keményre tömött és sima felü­letű. Három-négy hónapos korában már a hem­pergő a legalkalmasabb a mozgásigény kielé­gítésének biztosítására. Ruhája ne legyen szűk. Pólyát legfeljebb csak négy hétig adjunk az újszülöttre. Ettől kezdve négyhónapos korig a pólyazsák (angol pólya), rugdalódzó a legmeg­felelőbb. Naponta — az évszaktól függően — a szabadban kell eltöltenie bizonyos időt. A csecsemőnek játékszerekre is szüksége van, amelyekkel önállóan játszik és így ügyesedik. Az irányított tornáztatás a kétéves kor után kezdődhet, akkor is játékosan, rövid ideig és elsősorban ügyességfejlesztő gyakorlattal. Ezt követhetik erősítő és Íégzésjavító gyakorlatok. A tervszerű mozgástanítás az óvodás-, illet­ve iskoláskorban kezdődhet. Mivel az iskola kötelező, itt lehet szervezett formában az élet­kori sajátosságoknak megfelelő testnevelési képzést alkalmazni. Alapvető szempont kell hogy legyen: mégszerettetni a sportot a fiata- j lókkal. Ä mozgástanulás célja ne az abszolút sportteljesítmény, illetve ‘a jó eredményjegy elnyerése legyen. Egészséges fiatalokban a sportképességek összetevőinek vizsgálatakor kiderült, hógv az erő, a gyorsaság és az állóképesség közül ez utóbbi fejleszthető a legjobban. Azért van ez így, mert a gyermek- és serdülőkorban a ke­ringés és a légzés teljesítőképessége gyorsab­ban fejlődik, mint az izomzat tömege, s ez a viszonylag fejlettebb keringés és légzés köny- nyebben tudja a kisebb izomzat oxigénigényét kielégíteni, valamint a felszaporodó anyagcse­retermékeket elszállítani. Mivel az erő és gyor­saság főleg az izomtömeg függvénye, súlyeme­lésben, birkózásban és gyorsasági sportágak­ban (100 méteres síkfutásban stb.) kimagasló eredményt felnőtt sportolók érnek el. A „Mit sportoljon a gyerek?” — kérdésre általában a szülő, a tanár és a barát felől jön az ösztönzés. Olyan sportágak közül kell vá­lasztani, amelyek a gyerek harmonikus testi fejlődését a legjobban biztosítják, és amelyek a test minden izmát megmozgatják. Hogy a felsorolandó sportágak közül melyiket választ­juk, az attól függ, hogy az adott környezet­ben, melyiket űzhetjük. A legjobb választás az úszás. Ezt négy-öt éves korban el lehet kezdeni. Korai, jó ered­ményeket biztosíthat. Kedvező hatásait min­den sportágban fel tudjuk használni. Elsősor­ban a légzésre, a szívre és a vérkeringésre, va­lamint a hőszabályozásra van jó hatással. Egészen fiatal, öt-hat éves korban lehet már elkezdeni a felkészítést a tornára. Elsősorban az izomzat ereje nő, a mozgások koordinációja javul. Minden sportban felhasználható beme- |" legítésre, erőnlét javítására. Kiegészítője az úszás és a sportjátékok, lehetőleg szabadban. A sportjátékok, labdajátékok a dinamikus izomerőt, az állóképességet fejlesztik, azonkí­vül a taktikai érzéket, a gondolkodást, a kol­lektív munkára irányuló cselekvést, az akarat­erőt és a kölcsönös megbecsülést. Minden sportágban alkalmazzák mint kiegészítő spor­tot. Az atlétika minden sportág alapja. Az em­ber természetes mozgásaiból épült fel: futás, ugrás, dobás. Mindezek más és más igényeket támasztanak a sportolóval szemben. Éppen ezért mindenki megtalálhatja ebben saját ver­senyágát. A vézna gyerek futásban, a kövér dobásban győzhet. Az atlétikához a feltétele­ket aránylag könnyen lehet biztosítani. Az élet­kori sajátosságokat azonban figyelembe kell venni: bevezetés a 11—14. életévben; dinami­kus erőfejlesztés 16 éves kortól; nagy megter- helésű gyorsasági és erőfejlesztő gyakorlatok 17—18 éves korban; versenyági speciális edzés 18 éves kortól. A súlyemelés mint sportág és még inkább mint erőfejlesztő módszer igen elterjedt. Szi­gorú és előzetes sportorvosi vizsgálat és ellen­őrzés szükséges a fiatalok súlyzó edzésénél, tekintettel a fejlődésben levő tartószerveikre és a szív, a vérkeringés, valamint a légzőrend­szer különleges megterhelésére. Általában a 16. életév betöltése után jön számításba. Anekdoták neves orvosokról John Abernethy angol sebész (1764— 1831) nem szerette azokat a pácienseket, akik sokat beszéltek és hosszasan mesélték el pa­naszaikat. Egy alkalommal aztán alaposan meglepő­dött. Mint mondotta, valósággal föllelkesítette egy nő, mert köszönés nélkül belépett a ren­delőjébe, levette a kötést a kezéről és anélkül, hogy magyarázni kezdte volna a baját, sérült kezét az asztalra tette. — Összelapította? — kérdezte az orvos. — Nem. Harapás — válaszolta lakonikusan a nő. — Macska? — Kutya. — Ma? — Tegnap. — Fáj? — Nem. * Ugyanezt a sebészt egy éjszaka elhívták egy neves hercegnő kastélyába. Azonnal fölöltözött és odasietett, mert azt mondták neki, hogy a család egyik tagja nagyon komolyan megbete­gedett. Legnagyobb meglepetésére egy ruhába öltöztetett majmot vezettek eléje. Abernethy doktor megőrizte hidegvérét és lelkiismeretesen megvizsgálta az állatot, majd odament a hercegnőhöz és halkan .ezt mondta neki: — Nyugodjék meg, kérem. Nincs komolyabb baj. A fia csak a gyomrát rontotta el... A Magyar Hírek és a Magyarok Világszövetsége fotópályázata ? „HAZALÁTOGATTUNK” “Az én Magyarországom” fotopályazat nagy sikerére való tekintettel, hazalátogató honfitársaink részére uj fotópályázatot hirde­tünk. Különösen szívesen várjuk azokat a fel­vételeket, amelyeket saját vagy sz’űleik,nagyszü­leik magyarországi szülővárosáról, szülőfalujá­ról, családjuk szükebb pátriájáról készítenek. A fekete-fehér vagy színes felvételeket 1979, március 15-ig várjuk a Magyar Hírek, illetve a Magyarok Világszövetsége cimere. Eredmény- hirdetés: 1979,augusztus 20. Első dij: tiznapos magyarországi tartózko­dás a Magyarok Világsz'óvetsege vendégeként, szállodával, ellátással, útiköltséggel. Második dij: ó'tvenkÖtetes könyvtár. Harmadik-tizedik dij: értékes könyvek, leme­zek, népművészeti tárgyak. Magyar Hírek Magyarok Világszövetsége 1905 Budapest P.O.B. 292. Hungary •••••••••••••••••••« KERESTETÉS Szüleit keresi Kurucz Lajos, akinek rime: H 8200. Veszprém, Radnóti tér 1. Ed ász. Vállalat. Születési helye, ideje: Hódmezővásárhely, 1949. április 10. Apja Kurucz István 1921. anyja Deli.Erzsébet 1931. Szülök legutolsó bejelentett lakása: Mezoberény. Deák F. utca 23. (Folytatjuk) Dr. TÓTH HARSÁNYI István — AMERIKAI MAGYAR SZO­_____Q Sport és életkor NEWYORKI MAGYAR HENTES JOS. MERTL PORK STORE. INC. 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 •. 78. U 79. utcák között: — Telefon: RH: 4-M?2 t- FRISS HÚS, HURKA iS FELVÁGOTTAK r—------------------------------------------"1 | TAKÁCS LAJOS: I j ARANYBETÜK , ...... í I ,f. kisregénye, mely az 1956-ban Amerikába I I érkezett magyarok életébe nyújt regény for- J I diájában bepillantást. Lapunk a könyvet nemrégen ismertette. ■ Rendelje meg ezt a nagyon érdekes könyvet! i * Ára három dollar ! I * i n . / f » J Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalaban kf 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. v j

Next

/
Oldalképek
Tartalom