Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-15 / 24. szám

Hongkong ragyogása és nyomora

Hongkong, a brit enklave sokrétű és egzotikus. Ezen nem is lehet csodálkozni. Valoszinüleg sehol a világon nem keveredtek úgy össze Europa és Ázsia erkölcsei és szokásai, mint e szigeten.

Anglia $zivesen megtartana magának az elrabolt területet, de afelett is elgondolkodik, hogyan szabadulhatna meg (természetesen jó pénzen) “a gyarmattal járó további gondoktol”. A kínai vezetők kijelentették, hogy hívei a nemzeti felszabadító mozgalomnak, de nem sietnek segítségére több,mint négymillió honfitársuknak, akik 1898 óta élnek gyarmati iga alatt, hanem felreerthetetlenül ertésere adják a gyarmatosítóknak, hogy nincs kifogasuk a “status quo” meghatározatlan ideig való fenntartása ellen.

Milyen folyamatok, milyen törekvések szültek ezt a különös politikai szimbiózist? Az utóbbi évtizedekben sok tekintetben megváltozott Hongkong arculata. Anglia már nem teljes jogú gazdasági és pénzügyi diktátora az enklavénak. Hongkong a kezébe kaparintja a nemzetközi monopoltöket, valamint a tőkés világ törvényéi szerint működő, de Peking által ellenőrzött kereskedelmi-penzügyi tökét. Hongkongban a külföldi beruházok között első helyet (a termelő szektorba befektetett toké több, mint 51 százalékával) az amerikaiak foglaljak el. A második helyre a japánok kerültek. Az angolok csak a harmadik helyet (a tőkebefektetések 8 százalékával) tudhatják magukénak. Peking kilenc nagy bankja kétoldalú ügyleteket bonyolít le a szigettel. E bankok betétállományát négy, kínai ellenőrzés alatt álló bank tőkéjével együtt nyugati források legalább hétmilliard dollárrá becsülik.

Hongkong — tulajdonkeppen egy óriási vásár a brit fegyver védelme alatt. Kereskednek itt nyíltan és feketén, milliós forgalommal es filléres haszonnal. A kereskedő Hongkong emblémái: a szupermarket neonfényben csillogó kirakata es a piaci árus pultján alig pislogó lámpás. A bankok, trösztök, szállók fényűző előcsarnokaikkal, a legújabb márkájú autókkal elárasztott terek hiaba kiabálnak a fellendülésről. A szegenynegyedek kloakaja meghazudtolja ezt a reklámot.

A hiányos táplálkozás mindennapi jelenseg a “Kelet legjobb konyhájáról” hires város sok százezer nyomorban élő lakója szamára. Egyébként Hongkong más természetű éhségtől is szenved. A varosban mintegy 100.000 kábítószeres él. Az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent a kábitószerforga lom. A heroin ára 200 százalékkal nőtt, ami a heroinéhség áldozatait arra kény szeritette, hogy a gyógyulás útját keressek.

A szélhámosság, a blöff, az üzérkedés, csempészés általában nem jelent szenzációt a hongkongi sajtó számára. De a húszmillió “üzletecske”, amelyet ? hongkongi bevándorlási ügyosztály szélhámosai bonyolítottak le, már méltó az első hasábokra. E szélhámosok hamis útlevelek készítésére specializáltak magukat azok részére, akik Amerikába, Japanba, Európába akartak kivándorolni.

A bevándorlásügyi szolgálat, akár a rendőri szolgálat, a jogrend betartására ügyelő szervek köze tartozik, legalábbis azt gondolná az ember, de Hongkongban a csempészésből, az éjjeli szorakozohelyek jövedelméből szármázó milliók aradatabol, amely bő csatornákban folyik az igazsagszolgáltatas bástyája körül, tele marokkal merítenek a törvény őrei is. A magas rangú rendortisztviselok megvesztegethetősége szinte törvényesített eleme volt a gyarmat életének, noha a sziget kozigazgatasa megpróbálta a rendőrséget a közvélemény előtt a “megvesztegethetetlenség” nimbuszával övezni. Az allamhatalom kénytelen volt beavatkozni, 1974-ben megalakították a “korrupció elleni harc független bizottságát”.

Három esztendő leforgása alatt a bizottság dosz- sziéjában több, mint 10.000 panasz gyűlt Össze a zsaroló, illetőleg a kenőpénzt elfogadó tisztviselők ellen. Ezek fele a rendórtisztviselök közül került ki, akik közül 260 ellen indítottak büntetőeljárást. A korrumpált rendőrtisztviselők szindikátusa ezt a testület jogai ellen “felháborító beavatkozásnak”, és a törvény, valamint a rend szolgálata diszkredi- tálásanak tekintette.

A megvesztegetettek szindikátusa folytatta támadását. Tagjai továbbra is nyíltan es titokban találkoztak, és “anarchiával” fenyegetőztek. A kormányzónak egyetlen olyan eszköze maradt, amelyet szembeállíthatott a megvesztegetettek lázadó seregével — kivitte az utcára az angol katonákat.

Zaire és a

rézbányák

A nemzetközi figyelem középpontjában áll ma a közepafrikai Zaire. De nagyon kevesen tudják, milyen fontos részét alkotják az ország gazdaságának a bányák, amelyeknek zöme Shaba tar tomanyban Kolwezi város vidéken van.

Zaire külkereskedelmi jövedelmének 60%-a rézből ered, a világ fegyveriparában nagyon fontos kobalt és jelentős zink-készlet innen származik. Az ipari gyémánt és a kávé azok az árucikkek, ame - lyeket nem érint a Shaba-i zűrzavar. Nyugati közgazdászok véleménye szerint Zaire mar három ev óta a csőd szélén all, az államadósság meghaladja a 2.5 milliárd dollárt. A fejenkénti jövedelmet $ 130»* ra becsülik, az élelmiszertermelés olyan alacsony, hogy nagymennyiségű importból látják el a lakosságot. Több külföldi követségen időnként kikapcsoltak a telefont és telex szolgálatot a számlák ki nem fizetese miatt .

Szem előtt kell tartani, hogy nyugati banyavállalatok mélységesen erdekelve vannak a Zaire-i bányákban, ezért sietnek a nyugati kormányok Mobutu korrupt kormányzatát katonai segítséggel megmenteni, mielőtt a felkelők vegeznek vele.

^SOBEL^ § OVERSEAS 1

I CORP I

f] IKKA ORSZÁGOS 1 U FŐÜGYNÖKSÉG I

ifi 210 EAST Sóth STREET, NEW YORK. N. Y. 1002» |1 — TELEFON: (212) 535-6490 —

I UTAZÁSI IRODA

I IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE [|

I VIZUMSZERZÉS SZÁLLODAFOGLALÁS |g LÁTOGATÓK KI HOZATALA IKKA UTALVÁNY

m GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES ISj l’vl KÜLDEMÉNYEK fff ’

1» . TUZEX Csehszlovákiába J§¥ IKKA Magyarországra MW

Á| t Thursday, June 15. 1978.

4 _____-----------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZÓ-------------------------------------------—

Gyermekekre költsünk, ne fegyverkezesre

A New York Times 1978.junius 2.-i számában megjelent Helenka Pantaleon, az UNICEF (United Nations International Children’s Emergency Fund) amerikai elnökének levele, melyben utal James Reston, a Times írójának rovatára, ahol Mr. Reston megjegyzi, hogy az ENSZ-ben most folyo lefegyverzési tárgyalásokról alig imák valamit a lapok.

Bár a Timesban volt egy-két cikk erről a rendkívül fontos eseményről, de mennyien tudjak az újság olvasói közül, hogy ugyanakkor a szomszéd teremben 30 nemzet küldöttei tárgyaltak a világ közel 30 milliárdnyi gyermekének sorsáról. A UNICEF kb. 100 kormánnyal együttesen nyújt egészségügyi, táplálkozási és oktatási segítséget az arra rászoruló gyermekeknek világszerte. A szervezet vezetősége 207.5 millió dollárt bocsátott 102 ország és terület rendelkezésére ezen programok költségeinek fedezésére. Ez az összeg egyenlő azzal az Összeggel — hangsúlyozza a levélíró — amit a világ a fegyverkezésre Lölt KÖRÜLBELÜL ÓT ÓRA ALATT.

Ha ezeket a szamokat figyelembe vesszük — Írja a NYT levélírója — akkor arra a következtetesre kell jutnunk, hogy a világ társadalma beteg, sót elmebeteg. Most, hogy terveket fektetnek le világszerte a Nemzetközi Gyermekév alkalmával, hihetetlen alkalmunk van a jövő biztosítása érdekében cselekedni. Nemsokára saját gyermekeink es társaik világszerte veszik át a felelősséget a világ ügyeinek intézéséért. Ránk hárul a kötelesség, hogy minden lehetőséget megadjunk nekik, hogy egészséges felnőttekké váljanak. Kimutatták, hogy minden amerikai adófizetőnek 1.058 dollárba • kerül evente a fegyverkezés. Fejenként, a világ minden gyermeke részére, az UNICEF-en keresztül valamivel többet, mint 22 centet költünk.

Az amerikai kormány felismeri ezeknek a gyermekeknek a helyzetet és nagyobb hozzájárulást láván kérni a kongresszustól (25 millió dollar helyett 35 milliót ), Ezzel 31 centre emelkedne fejenkénti és évenkénti hozzájárulásunk.

Mindenkinek támogatni kell az US kormány ezen törekvését, ami összhangban van az ország legnemesebb hagyományaival.