Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-15 / 24. szám

Thursday, June 15. 1978. Magyar busz Amerikában Los Angeles vidékén, a San Bernardino Freewayn uj, nagy, piros buszok jelentek meg. Ezek az elsők a 66 millió dollárért vásárolt uj “csuklós” buszok­ból. Akik az utolsó evekben Budapesten jártak, jól ismerik ezeket az — ott sötétkék — IKARUS buszo­kat. A Los Angeles i Crown Coach Corp. a közelmúlt­ban összeszerelte es kipróbálta a magyar gyártma- nyokat, melyek rövidesen megjelennek Seattle, Oakland, San Diego, San Francisco, Minneapolis, Pittsburgh, Chicago, Phoenix es Washington utcáin is. New York város is szándékozik 40 csuklós buszt vásárolni. Nagyon gazdaságosak, egy vezetővel több utast szállítunk, mondja George McDonald közleke­dési ügyvezető. OLCSÓBB A REPÜLÉS Ez ev áprilisában a Civil Aeronautics Board enge - delyezte repulóvállalatoknak, hogy dijaikat leszál­lítsák, egeszen 50%-ig. A társaságok és a közönség egyként örömmel fogadta ezt az intézkedést, es az előjegyzések rövid idő alatt 40%-kal emelkedtek, igy megtelt az addig sok üres ülés a repülőgépeken. Ennek a “supersaver” viteldijnak egyetlen feltétele, hogv az előjegyzést 30 nappal előre kell megtenni. Az American Airlines már egy évvel ezelőtt meg­kezdte a “supersaver” dijakat, azzal a feltétellel, hogy az utas 7-től 45 napig marad uticélján visszaté­réséig. Az utasforgalom annyira megnőtt, hogy a társa­ságok alig győzik az előjegyzéseket elvégezni. Az Air- Transportation Association szerint minden három utas közül egy laszallitott dijon utazik. Repedések JfStevens falain A szervezett munkássággá! folytatott hosszú há­borúsága során, első ízben történt, hogy a J. P. Stevens & Co. megnyitotta kapuit munkásszervezók előtt. Bert Beck, az Amalgamated Clothing Wor­kers és a Textile Workers szakszervezet szószólója mondja: “A fogadtatás nem volt éppen szívélyes, de ellenséges sem volt. A legfontosabb az, hogy, első Ízben, bemehettünk, és a munkások szóba áll­tak velünk. Egyik gyárban kilencen aláírtak a belé­pési kártyát”. A 84 Stevens gyár közül csak négy­be engedtek be a szervezőket, de tágabb jelentősége sokkal nagyobb ennél a szerény eredménynél. A J.P. Stevens elleni szakszervezeti küzdelem, kulcsa a textilipari munkásság megszervezésének es ez a legnagyobb ipar a Délen. Az AFL—CIO idáig nem nagyon törte magat a déli munkásság szervezésére, de ezúttal csatlakozott a J. P. Stevens elleni küzde­lemhez. A szervezett bojkottnak es az erkölcsi nyomásnak volt némi eredménye: a profitráta csökkent, tóbb vezető Stevens-tisztviselő kilepett a Manufacturers Hanover Trust Co. igazgatóságából, az Avon Co. vezérigazgatója lemondott a Stevens igazgatóságáról, polgárjogi aktivisták, rabbik, déli kapitalista prédikátorok elitélték Stevens-t. Múlt evben két kerületi bíróság elmarasztalta a Stevens Co.-t, amiért nem volt hajlandó a szakszervezettel tárgyalni. Ennek volt a következménye, hogy Ste­vens beengedte a szervezőket négy North Carolina-i gyárába. MIÉRT DRÁGA A CUKOR? A cukor világpiaci ára 7 cent fontonként. New Yorkban viszont egv font cukor nagybani ára 14 cent. A 14 centes árat a kongresszus és a kormány vámkivetessel, valamint a behozatal rögzítésével, , , I mesterségesen hozta letre. A kormány és a kongresszus e döntésé evente 1.2 milliárd dollár többletkiadást jelent a fogyasz­tok részere. Frank Church, Idaho demokrata szenátora es E. “Kika” de la Graza, Texas demokrata képviselő­je a 14 centes arat 17 centre óhajtja emelni, ami újabb egy milliard dollár többletkiadást jelentene, a vasárlóknak. A cukorrepa termelok szama csekély az Egyesült Államokban. A farmereknek csak egy százaléka ter­mel cukorrépát. De a cukorrépatermelők érdekeit' képviselők számítanak búza - és kukoricatermelők, a gyümölcs és főzeléktermelök, az acél es autó­gyártók erdekeit képviselők támogatására, azon az alapon, hogy csak akkor szavaznak olyan javasla­tokra, melyek ezeknek az érdeket szolgáljak, ha azok támogatják a cukorrépatermelők követelését. íme, igv működik az amerikai demokrácia, a monopolisták érdekeinek védelmére, az ország dol­gozó nepenek rovásara. Ha a szabad kereskedelem elve érvényesülne, a háziasszonyok megvehetnék cukorszükségletüket a szupermarketben fontonként 10 centért és nem 22 centert, amit jelenleg fizetnek és 25—30 centért, ha a Church-Garza javaslat törvényre emelkedik. NEW YORK, N.Y. Letartóztattak 381 tüntetőt, akik azENSZ épülete előtt követeltek az azonnali es teljes leszerelést. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in Julv by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th' vStreet, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 31.1952 Under the Act of March 21, 1879r at the P.O. of _____________New York, N.Y.____________ Előfizetési, árak: New York varosban, az Egyesiüt Államokban .és Kanadában egy- évre $ 15.. félévre . $ 8.— Minden más ktilföldi országba egy évre $ 18.-félévre $ 9.50 Egészségügy Alig hiszem, hogy újat mondok, amikor megálla­pítom, Hogy az USA polgárainak egeszsegügyi ellá­tása szigorú megbiralast erdemel, enyhen szólva. Ha körültekintünk a világon, azt látjuk, hogy egészség­ügyi ellátás szempontjából a fejlett és kevésbe fej­lett országok felsorolásában, az USA, a világ legfej­lettebb es leggazdagabb országa, messze hátul marad. Maga, Carter elnök is elismerte ezt 1977 május 17-én Los Angelesben, az autómunkasokhoz szólva: “Hat­van más ország rendelkezik egészségi szolgálattal, amely kielégíti polgárai szükségleteit. Nem haladja meg képességeinket, hogy ezt mi is megtegyük. Ilyen szolgálatot óhajtok létrehozni elnöki hivatásom ide­jén.” Helytelen és igazsagtalan volna a most hiva­talban ülő Carter elnöknek felróni azt a mulasztást, amit előtte elnökök és törvényhozások hosszú sora követett el, amelyeknek a mai siralmas es szegyen- letes egeszsegügyi helyzet a keserű gyümölcse. De mégis idézem Carter elnököt, mert ez fényt vet a múlt hosszú évek be nem váltott Ígéreteire. Carter jelölt 1976 október 19-én, Miami-ban, az American Public Health Association előtt, ezt mond­ta: “Határozott vezérletet óhajtok mutatni 1977 ja­nuár 20-a után arra, hogy népünknek országos, át­fogó és hathatós egészségügyi szolgálatot hozzak lét­re. Ebben bizhatnak.” Az 1979 évi (10/1/78-9/ /30/79) költségvetés benyújtásakor, az egészségü­gyi biztosítás (nem szolgálat!) csak egy rövid meg­jegyzésben részesül: “A jelen naptári év folyamán a kormányzat szándékszik egy az országos egészségi biztosításról szoló törvényjavaslatot benyújtani. De mivel ez nem fogja érinteni az 1979-es szövetségi kiadásokat, ebben a költségvetésben előirányzás er­re a célra nincsen.” Más szóval, szép Ígéret es halo­gatás! Itt kell, hogy kitérjek két gyakran előforduló szó közti különbség megvilágítására. Ez a két szó a “biztosítás” es “szolgálat”. A “biztosítás” rendsze­reben a. részesülő rendszeres befizetéseket teljesít az alap javara, melynek kezelését es a kifizetéseket a nagy biztositó vállalatok óhajtanák kezük ügyebe kaparintani (kellő haszon mellett), a kormány helyett. Ez utóbbi történik a MEDICARE esetében, amikor a Social Security juttatásokból egy bizonyos összeget levonnak havonta a MEDICARE alap java­ra. A “szolgálat” rendszerében a központi szövetsé­gi kormány kezeli az egeszsegügyi szolgálatot, és annak költségéit az általános adójóvedelemból fede­zi, a biztosító társaságok részvétele és haszna nélkül. Nyilvánvaló, hogy mi a “health service” mellett fog­lalunk állast, és nem a “health insurance” mellett. Figyelemreméltó, hogy a híradó közegek, a sajtó, tévé, a propaganda ezt a különbségét igyekszik nem firtatni, nehogy a nagyközönség tisztában legyen ve­le, viszont a biztositó vállalatok lobbyja igyekszik a Kongresszust a “biztosítás” irányába befolyásolni busás üzleti haszon reményében. (folytatjuk) NEW YORK, N.Y. Sam Berkovitzot 25 évi fogházra büntették az általa elkövetett hat gvilkossa'gért. Noha az Ítélet 150 évre szol, 25 év eltelte után folyamodhat kegyelemért.. WASHINGTON, D.C. A Legfelsőbb Bíróság enge­délyt adott a náci pártnak., hogy tüntethetnek Skokie-ban, Chicago külvárosában. 2 .------AMERIKAI MAGYAR SZÓ-----

Next

/
Oldalképek
Tartalom