Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-11 / 19. szám
Thursday, May 11. 1978. óhaza A tápéi gyékényes Volt úgy, Hogy a föld meghálálta a befektetett energiát, a hajnali kelésért a napestig tartó munkáért gazdag terméssel fizetett. Máskor rosszabb idők jöttek. A fold, a növények tikkadozva sóvárogták az enyhülést, a táplálékot jelentó eső után, ilyenkor a földművesnek télire nem jutott más, csak a korgó gyomor. Kellett hat a mellekes, nemi élelemre valót teremtő munka... Tápéra leginkább a gyékényesek faluja elnevezés illik. Szomszédban a nagyvaros, itt pedig, ahol fal falnak veti hátát, szinte egyetlen porta sincsen, amelyben nem lelhetnénk fel a fából összetákolt szerkezetet... Ezen készítik Tápé úgyeskezü emberei a gyékenyszonyegeket, a formás táskákat; csináljak gyermekkoruk óta. — Gyötrődtünk eleget a földdel — rágja meg a szavakat a hatvannyolc eves, ritkuló hajú Török Pál. Aztán hosszan hallgat, mintha azzal már mindent megmagyarázott volna. Göcsörtos ujjai gyakorlott mozdulatokkal sodorják a szalakat. jó idő telik el, mire újból megszólal. — Csinálom gyerekkorom óta, pedig sok baj van ezzel, ki sem lehet mondani, mennyi — mondja. A sarokban viharvert tűzhely asit, oldalt élénk, ezrével sokszorosított, plakátszerü boritó, rajta játszadozó gyerekek. A gyékényszonyegekhez valót innen, a szegedi Fehértóról hozzák, s működik a faluban háziipari szövetkezet is, ahol felvásárolják a kész árukat. — Három családom van. Fiatalok. Nem érdekli mar őket az ilyesmi. Eljárnak a konzervgyárba. Ott nincs annyi veszodseg. Amikor eljön az ideje, befejezik a munkát... Más világ már az ővek. Újabb kotegekert megy az udvarra. Hosszú karjaival atnyalabolja, megrázza, s amint belep, a szoba sarkába dobja. — Csinálja itt mindenki a gyékényt, amióta az eszemet tudom — teszi hozzá, — pedig én nemigen vetődtem el e tájról, hacsak azt az időt nem számítom, amikor katona voltam. Szűkíti a szemeit, ezernyi ráncba fut az arca. Az udvarról szaporán siető lépések hallatszanak — az asszony érkezik haza. Nagyot csodálkozik, amint észrevesz minket. Nem érti, mi lehet erdekes a gyékenyszóvesben. A férjé melle ül. Kimért mozdulatokkal adogatja a gyékény szalakat. — Van azért a gyékénynek kereslete — szólal meg hirtelen. — Igaz, sokan értik a módját a tetszetős táskák, a szép szőnyegek készítésének. Legtöbben persze melegágyakhoz csinálnak gyékénytakarokat; az szaporább, meg nem is kell annyira odafigyelni... Zavartan igazgatja ruháját, kendőjét, amikor mondjuk neki, hogy fényképét is készítünk. — kettőjükről. Elővesszük a gépet, mire ók mozdulatlanságba merevednek, rezzenéstelen mosollyal néznék egymásra. Egymás arcára vetik tekintetük, de pillantásaikban mégsem látják egymást, a fényképész masinájának objektive szinte észrevétlen mágnesként vonzza magához tekintetűk. Ez az élet Tápén. A föld, a termelőszövetkezet, a vállalkozó kedvueknek, a fiataloknak ott a varos, a hajnali — esti jövés-menés, az utazás. Meg aztán itt van a gyékény is, ami ma ugyanolyan mellekes, mint régen. Csak, amig akkor a korgo gyomor éhségét akarták elűzni vele, ma inkább többet, mást kivannak — ami a jobb élethez, ami a kényelemhez kell. Kinek a televízió, kinek a porszívó, vagy eppen a hűtőszekrény. Újabb korok vívmányai, s egyben újabb korok követelményei. Virág Ferenc Adría-veieték Elkészült a magyar szakasz Befejeztek munkájukat az Adria Koolajvezetek magyar epitoi. A Siófoki Koolajvezetek-épito vállalat szakemberei az országhatártól Káráig vonulo szakaszon dolgoztak. A magyarorszagi szakaszon a múlt év ószén kezdődött a vezetékfektetes. Tervek szerint év vegere olajszallitasra alkalmas lesz a teljes vezetek. „...őrölje meg a búzámat!”... Vali, a főmolnár “Megkérem a lisztesmolnart, őrölje meg a búzámat”... Es, ha a lisztes molnár már tiz éve főmolnar? Es szoknyát visel? Mert ilyen is van. Igaz,egyetlen az országban, Jászberényben a Gabonaforgalmi es Malomipari Vállalatnál. Neve: Zsidó Valéria. Az Élelmiszeripari Kiváló Dolgozója, a vallalatnal is többszőr kitüntettek. — 1960-ban érettségi után meosnak kerültem a vállalathoz — mondja. Sehogy sem tetszett. Szerettem volna továbbtanulni. De estire csak 22 eves kortól lehetett jelentkezni. Hogy addig is tanulhassak ^beiratkoztam a Malomipari Tedinikumba is. Két év alatt különbözetivel még kétféle szakképesítést szereztem a meglévő mellé. Később meghalt a főmolnárunk. Az igazgató es a személyzeti vezető felkért, vállaljam el a munkáját. így lettem fömolnár. Nem “női szakma” ez. Nagy a fizikai igénybevétel. Egy zsák súlya 50 kiló (régebben 84 kiló volt), Három műszakban, napi hat vagon a termeles,25 ember végzi az őrlést, zsákolást, szállítást. S a főnök- nő olykor maga is beáll közéjük. Napi 12-14 órát tóit a malomban. Időnként ejjel is bejár. Ellenőrizni. A lisztről mindent tud, a fáradtságot, úgy latszik, nem ismeri. .SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT 7 Sparing Károly f Ohazai tapasztalatok 1978 januárban (folytatás) Apostag kultúráját hirdeti az 1961-ben épített víztorony, melynek aluminium burkolatú gömbje ezüstösen fénylik a napsugárban. A vízvezeték a falu főutcáin több irányban vonul el a házsorok mellett es akik a cifra, divatos vasrácskeritésnel előbbre helyezik a viz bevezetései házukba, azok élvezhetik lakásukban a folyóvizet. Apostag kultúrájának szimbóluma tehat a víztorony, mert a világ tudósai a vizfogyasztas mennyiségéből merik le az országok kulturszinvonalat, nem pedig arról, hogy mennyi alkoholt fogyasztanak! Van óvoda is 90 gyermek részére. Az óvoda vezetője, Balogh jánosne, volt szives bemutatni a szép, tiszta, világos, szőnyeggel bevont nagyteremben a sok játékkal körülvett szépen öltöztetett, egészséges gyermekeket. Szivet melengető érzés volt látni a kis emberpalántákat es hallani, amint “csokolom” szóval üdvözöltek kórusban, amikor a kedves óvónővel beleptem. A gyermekeket három csoportban öt óvónő gondozza. A háromevesek, csoportjában 30 gyermek van. A bölcsőde vezetői Sörös Antalné és Buda Mi- hályne, szép fiatal asszonyok, bemutatták az apróságokat, akiknek sikerült születésük időpontját jobban megválasztaniuk, mint nekünk, a régi világban. A történelmi igazsághoz híven azonban meg kell jegyeznem, hogy a mi falunkban már 1916-ban volt egy óvoda. Apostagon ugyanis többszáz holdas földbirtokosok és üzletemberek is voltak, akiknek birtokai távol voltak a falutól, de társadalmi életük miatt a faluban laktak. így volt orvos es gyógyszertar, valamint óvoda is a faluban, melyet az akkori urak magatartásához viszonyítva demokratikusan vezettek, es ennek következtében a legszegényebb emberek gyermekeit is befogadták, feltéve, hogy rendesen, tisztán öltöztették őket es nem volt valamilyen ragályos betegségük. Emlékszem rá, amikor az első világháborúban már annyi sebesült katona volt, hogy nem tudták őket elhelyezni és az óvódat nyitották meg részükre. Feher véres tüli kötszerrel bebugyolált fejük, kezük, lábuk még most is szemem előtt van. Sajnos, mielőtt a katonák kiszorították az óvódásokat, a szegény szülök gyermekei mar kiszorultak, mert szüleiknek nem volt pénzük rendes ruhát venni részükre és nem volt idejük tisztán tartani őket és az óvodába elvinni. Január 26.-án felkerestem Dér Lászlót, az Apos- tagi Dunamenti Termelőszövetkezet megnyerő modorú, barátságos tanácselnökét, akivel az újonnan épült szép emeletes székházban beszélgettünk. Sürgős elfoglaltsága eÖenére volt szives a Tsz életét röviden ismertetni. Amióta a Dunaegyháza Tsz egyesült az Apostagi Tsz-szel, 14.000 katasztrális holdon gazdálkodnak, 1900 taggal. Ezeknek 49 %-a jelenleg nyugdíjas. 1980-ra 54 %-a a dolgozóknak kerül nyugdijaskorba, ami azt jelenti, hogy ameny- nyire csak lehet, fokozni kell a mezőgazdaság gépesítését. 1977-ben 20.000 tonna krumplit 50Ö hektáron olajmagot termeltek. Juhállományuk 5000, ebből 2000 anyajuh; 680 szarvasmarhájuk van, ebből 300 fejős tehén, ezek naponta 3.500 liter tejet adnak. A környéken még mindig vannak kis magángazdálkodók, tanyás parasztok olyan területeken, ahol gépi erővel nem lehet, vagy nem kívánatos művelni a földet. (folytatjuk) I PÜSKI-CÓHVIN J I HUNGARIAN BOOKS. j V RECORDS* IKRA V A 1590 Sécöad Ave. (82-83 St. költ) A V New York, N. Y. 10028 — (212) 879-8893 f A Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez er. A I hangszalag. FORINT CSEKK, IKK A, Comtu- | * rist , Tuzex befizetohely. ft Látogassa meg boltunkat New Yorkban a " magyar negyed közepén. Postán is szállítunk » A a világ minden tajára. A f Uj magyar katalógust díjmentesen küldünk!
