Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-11 / 19. szám

Thursday, May 11. 1978. 6 Ezer kezzel építeni a jövendőt HIMNUSZ A MAGYAR TANÍTÓHOZ. Ha valamikor a jövőben az Egyesült Nemzetek Közművelődési es Társadalmi Bizottsága (UNESCO) versenyt fog hirdetni a világ tanitoi nemes küldeté­sének méltatására, a versenyzők legelső sorában fog helyet foglalni Tuza Tibor, a csokmoi általános iskola igazgató-helyettes tanára. A budapesti Társadalmi Szemle most ideérkezett 1978, márciusi szamaban “Pedagógusok falun” cim alatt irt cikkben bukkantam ra példátlan szép­r ff ( 1 1 1 • ti i . t * segu, magasan szárnyaló, himnusz-szeru leirasara annak, amit egy hivatása teljes nagyságát megértő t i , . ' .'I es végrehajtó tanító erez. ... “ha egykori tanítványai felkeresik, latja, emberre lettek, helytállnak, egész lelke felragyog bele, úgy érzi, nem egyedül mar es nem hiába, de ezer kézzel építi a jövendőt, s erőt merít mindennapi harcaihoz, uj és uj generációk szárnyra bocsátásá­hoz. Tanítványai leikéből meríti naponta megif- jodó erejet, s maga is fiatal marad pályája végéig. Különösen, ha munkájához uj lehetőségek adnak szárnyat: alkotó kedve kibontakozhat. Felszaba­dult szívvel razza le magáról a leleköló formidak nyűgeit, tenni akar, tenni tud, magaval ragadva egesz környezetet, fellelkesitve tanítványait. “Látja, érzi, tapasztalja, hogy a keze alól feltve engedett falusi gyerekek egyre méltóbb verseny­társaivá válnak a bárhol másutt tanult, iskolát járt fiataloknak. A közösségi élet fundamentuma ledónthetetlen, erős vár, a szocialista közösség tápláló erejével képes legyűrni a kisebbségi érzé­seket, az ingerszegeny környezet, az anyanyelvi hátrány, a vélt tudatlanság szégyenét. Mert mind továbbtanulnak, elvetve marad itthon egyik-mási­kuk. Helytállva biztatják az utánuk jövőket: nek­tek is sikerülni fog! “A ma falusi iskolájában már ott élnek az uj ne­velési program rendíthetetlen hívei, akik ha lefejt­hetik magukról a bürokratizmus bilincseit: vállal­jak küldetésüket, példát adva lépnek társaik elé; önnön erejükben, s a társadalmi erőfeszítésben bízva megteremtik a szocializmus nevelöiskolá- ját”. Engedd meg, Tuza Tibor, hogy meghatódva es mely hálaerzettel szorítsam meg kezedet. Úgy ér­zem, lapunk sok más, faluból idevetődótt olvasója, akiknek nem adatott meg, hogy Tuza Tiborok le­gyenek a tanítóik, hasonló érzelemmel gondolnak rád. Deák Zoltán Küldjük ajándékunkat továbbra is IKKÁ- val Ismert tény, hogy az IKKA több mint 25 éve megbízhatóan és eredményesen szolgaija azo­t » | _ f * kát, akik Magyarországon kivul elnek-es ajándé­kot óhajtanak küldeni Magyarországon élő ba­rátaiknak és rokonaiknak. Az IKKA Foügynöksége a Sobel Overseas Corp. 210 E 86 St. New York, N.Y. 10028 Telefon: (212) 535-6490 óhaza NYITÁNYRA VÁRVA Több mint öt éve zárt be a főváros egyik legnépsze­rűbb fürdője: a Gellert. A nagyarányú korszerusite- si munka során vegre elkészült a pezsgőmedence. Az építők elórelathatoan május 15-én adják át az uj- ujjavarázsolt, nyitható tetejű fedettet. Kodály-dallamokat muzsikálna..: Harangjáték a „ hírős vá Kecskeméten, az Arany János utcában, egy pará­nyi udvari műhelyben nagy álmot szövöget Hanga István 36 éves órásmester: szeretne Kodály városá­ban, Kodály dallamaiból — harangjátékot készitefti a városi tanacs epületere. Az órás mesterségét Kalocsán tanulta, édesapjá­tól. Nyolc eve váltott ipart a “biros városban”, itt szerzett mester oklevele melle mérnöki diplomát, itt szeretne valami maradandót alkotni. A kis üzlet kilincsét egymásnak adják a városiak: hozzák a meg- némult ébresztőórákat, karóráikat, s közben gyö­nyörködnek a falakat körben borító reges-regi idő­mérőkben. A mester napközben a kis fogaskerekek fölé hajol, este szakirodalmat olvas és régi órak szerkezeteivel ismerkedik. Tárgyalt mar a városi tanács illetékeseivel, s idén csak azért utazik az NSZK-ba, hogy egy harangjátékot készítő gyárba bejusson. Mert a harangokat messzi földről kell hozatni, ö az óraszerkezet készítését vallatná. Készül Budapestre is, Kodály Özvegyéhez: jóváha­gyását és támogatását szeretne elnyerni tervéhez. Négy éve megjavította a kecskeméti öregtemp­lom óráját: egy éven átjárt fel-le, a toronyba veze­tő 232 lépcsőfokon, hogy a müncheni órásmester által, 1899-ben készített szerkezetet megjavítsa. A karjában hordta le az órateremböl a harminc hatal­mas fogaskereket, az emeltyűket, a csapágyakat es a vezértarcsakat. Külön szerszámokat is készitett a javításukhoz. Akkoriban a toronyóra volt a szenve­délye. Még újsághirdetést is feladott: “Templomok toronyóráinak javítását vállalom..." A fiatal mester azt szeretné, hogy a szegedi Dóm- térihez hasonló legyen a kecskeméti harangjáték... Evek óta készül a terv megvalósitasára, Remélhető­en, mielőbb sikerről számolhat be. ANYANYELVŰNK Minek nevezzelek? Hogyan szólítsam? Tegezzem vagy magázzam? Gyakran tesszük fel magunknak ezeket a kérdése­ket. Meg az illemtankönyvek sem adnak tanácsot minden egyes esetre, de nincs, nem is lehet olyan illemtankönyv, amely rögzíteni tudná a társadalmi érintkezés bonyolult es állandóan változó szabály­rendszerét. Ezek a szabályok mindig csak egy vi­szonylag kis körre érvényesek, másképp szólítják egymást a középkorúak és a tizenévesek, a falusiak és a városiak, s az, ami az egyik környezetben követendő példa,egy másikban esetleg kirívó udvari- atlansag lehet. Regebben egyszerűbb, volt a helyzet. A magyar nyelv a tizenhatodik századig csak a tegező formá­kat ismerte. Vannak olyan nyelvek, mint például az angol, amelyek a mai napig csak'egy megszólítási format ismernek, nem alakult ki bennük a tegezés es a magázás bonyolult nyelvhasználati szabály­rendszere. Nálunk a tizenhatodik században szűnt meg a tegezes egyenlősége. Persze a társadalmi alá- es fölerendeltseg bonyolult feudális hierarchiáját addig is tükrözte a nyelv, mégpedig a megszólítási formák változatossága val. A ma is használatos megszólítási forrnak közül a maga a XVIII. szazadban bukkant fel, nyomosito névmasi elemből lett megszólítássá. Eredetileg rang­ban alacsonyabban állok megszólítására használták, s mind a mai napig megőrzött valamit ebből a hasz­nálati megkötöttségből. A professzor például nyu­godtan használhatja a maga alakot hallgatóihoz szólván, akik viszont őt professzor urnák szólítják, a maga az ő esetükben neveletlenségnek számítana. Ezt a megszólítást csak egyenrangú és hasonló korú emberek használhatják kölcsönösen. Az Ön, mint magázo megszólítás, a XIX. század eleje'nek szóalko­tása, elterjesztése Széchenyi nevehez fűződik. Az on kifogástalan magazó forma, férfira es nőre egy­aránt alkalmazható, sokan mégis idegenkednek tóle, hivatalosnak, papirizűnek érzik. Ebből a rövid történeti áttekintésből is nyilván­való, hogy mind a mai napig nincs nyelvűnkben olyan általánosan elterjedt semleges megszólítási elem, mint a francia vous vagy a nemet Sie. Sok­szor egyszerűen kikerüljük a maga vagy az ón hasz­nálatával járó esetleges kellemetlenségeket, s igy fordulunk partnerünkhöz: Mondja, kerem..., Legyen szives... stb. jó lenne azonban, ha egyik vagy másik megszó­lításunk megtisztulna használati kötöttségeitől, es mindenkire alkalmazható, mindenki által használ­ható semleges formává válnék. Ez is megkönnyítené az emberek közti kapcsolatok kialakulását, egy­szerűbbe, demokratikusabba 'válását. Huszár Ágnes (kocsis) ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA ' , 1437 Third Avenue, New York, N. Y. ” ­(A 81-lk Street sarkán) — Telefon: LE 5-8464 < * Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Baiw 4 ( JMitzvah- torták. — Postán szállítunk az ország _ *■ minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom