Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 2. szám

Thursday, January 12. 1978. Az indián Mo Rika, a lakota indiano1 torzsfono'-e eppen szaz eve nagygyűlést hivott össze a Missouri-viz- eseshez, miután visszatért a hajthatatlan Nagy Feher Atyától, az Egyesült Államok eln’oketól: “A kutyá­ba. amelyik nem harap, mindenki bele mer rúgni. Engedelmeskedjünk, vagy mondjuk: engem ölj meg, mielőtt elvenned a földemet?” Ülő Bikát 1890-ben Wounded knee-nel lőtte1' agyon, a több mint tíz­éves indiánfelkeles leverésekor. Az Amerikai Indiánok Mozgalmának kepviselyi 19 <2. novembereben a nyugati partokról Washing­tonig végigvonultak “a megsértett szerződések ösvé­nyen”, s egy hétig harci díszben megszállva tartot­tá1 az indiánliivatalt. Koztuk volt Russel Means is. Mint ahogy részt vett 1973-ban a Pine Ridge-rezer- vátum központjának. Wounded Knee-nek a meg­szállásában. Egy hónapon at tartottak akkor magu­kat. Russel Means most európai körutat tesz, hogy támogatást szerezzen népe ügyének. Reszt vett Géni­ben az ENSZ konzultatív szervének, a Nemzetközi Indián Egyeztető Tanácsnak az illésén, majd Buda- pestre is ellátogatott. — Okmányokat mutattunk be a népünk ellen elkövetett jogsértésekről — mond­ja. — Célunk, hogy igazságunkkal oszlassuk cl azt a torz képét, amelyet az európaiak terjesztettek el rólunk. Mindinkább belemelegszik: — Nem a múlt ma­radványa vagyunk, zoológiái érdekesség, antropolo- gusok kutatásának tárgya. Népünk utóbbi 500 eves története a bizonyíték: ellenálltunk a leigazasnak. A tudósok bebizonyítottál : fel evezrede Észak- es Oel-Amerikaban 300—500 millió indián élt. Ma alig 60 millió. Az Egyesült Államok területén a 12 mil­lióból 400 ezren maradtunk. Nem primitiv, vad poganyok, hanem mélyen vallásos emberek vagyunk, lelkivilágunk gazdag, kidturális hagyományainkra büszkék vagyunk. Magas termetű markáns arcú. Az ősi hajviseletét megőrizte. Farmernadrag, fekete ing, — de népi dí­szítésű mellény, nyakában gyöngysor. Magáról kel­letlenül kezd beszelni. — Lakota indián vagyok, az európaiak szúrnak neveznek bennünket. Pine Ridge-rezervatumban születtem, Wounded Knee ha­gyománya nevelt, ma is ott élek. Négy különböző egyetemre jártam, közgazdásznak tanultam/47 éves vagyok, feleségem, két fiam, két lanyom van. 1964 óta veszek részt az indiánmozgalomban, 25 akció­nak voltam reszese. 1972 óta nincs állásban, a harc a hivatasa. Fele­sége jellegzetes indián szépség. “Az asszonyok — mondta — nálunk nem allnak előtérben, de minden­ben támogatják a férfiak harcát. S ha kell, gondos­kodnak a család megélhetéséről”. Russel Meansre háromszor lőttek rá merénylők. 11-szer állítottak bíróság elé, 14-szer zárták börtönbe. — Wounded Knee után, 1973-ban megpróbálták mozgalmunkat elfojtani. Vezetőségi tagjaink egy ré­szé meghalt, másokat bebörtönöztek, a többieket meg eltiltottak hogy kapcsolatot tartsanak fenn a mozgalommal, vezetőivel. Engem is eltiltottak, de mint latja, nem tartottam be. Az indiánok sorsáról beszel a Nyugat két konti­nensen. — Egyes közép- és dél-amerikai országok­ban még vadásznak is rank, asszonyainkat sterilizál­jak, rabszolgasorba hajtanak, bennünket, de olcso munkaerőnket mindenütt kizsákmányoljak. Elnyo­másunk azonban nemcsak a múlté — a jelene is, és a jövőre nézve is kész mar a kidolgozott tervük. A propaganda azt hirdeti, hogy az Államok — nyílt, demokratikus társadalom. A törvények, az alkot­mány szerint az indiánokat nemzetnek kellene te­kinteni. De mi nem élhettünk emberi, polgári joga­inkkal — az USA-ban több, mint kétezer külön törvény korlátozza az indián jogait. Olyan helyzet­ben tartanak bennünket, mint a gyerekeket — min­denben ki vagyunk szolgáltatva a szövetségi kor­mánynak. Ezért léptünk most a nemzetközi közös­ség elé: hogy támogatást szerezzünk igaz ügyünk­nek,törvényes jogaink elismertetéséhez. Molnár S. Edit GUS HALL CHICAGÓBAN Januar 29.-en, vasárnap d.u. 2 órakor nagygyűlés lesz Chicagóban a Pick-Congress Hotelben, 520 S. Michigan cirn alatt. A gyűlés temaja visszaállítani az amerikai munkások jogát a munkához és a főszónok Gus Hall, az Amerikai KP titkára lesz. Részvételi dij 2.- dollár. Szocialista iparcikkek a apa páti piacokon A Patronét francia nemzeti ipari szövetség elnö­ke, Francois Ceyrac nézete szerint a szocialista or­szágok es a technológiailag fejlett “harmadik világ” országainak konkurrenciaja a nyugati országok “szabad kereskedelmet”, valamint “gazdasági es politikai szilárdságát” veszélyezteti. Mr. Geyrac Washingtonban Juanita Kreps kereskedelemügyi miniszterrel, Robert S. Strauss, Carter elnök keres­kedelmi tárgyaló megbízottjával, úgyszintén David Rockefellerrel es mas üzletemberekkel tárgyalt. Tárgyalások között interjúban nyilatkozott véle­ményéről, melyben figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy tartózkodjon a konkurrencia el­leni veszedelmes lépésektől. “Az Egyesült Államok állaspontja döntő fontos­ságú lesz a világ gazdasági helyzetének kialakulásá­ban”, mondotta. “Az Egyesült Államok mindeddig ellenállt a legveszedelmesebb kísértésnek (a keres- kedelmi-vámvédelmi politikának) és célom, meg­győzni az Egyesült Államokat, hogy ezen a jövő­ben se változtassanak”. Mr. Ceyrac felhívta az amerikai, a japán es a nyu­gateurópai vezetőket,közös erőfeszítéssel akadályoz­zák meg a “súlyos kóvetkezmenyek”-et es a “gaz­dasági izoláltságot”, melyek bekövetkezhetnek, ha az országok külőn-kúlön reagálnak a konkurrálo im­portcikkekre. Ezek kozott megemlített autókat Csehszlovákiából és Lengyelországból, emelő-teher­autókat Bulgáriából és kis villanymotorokat több keleteurópai országból . Nem említette meg, hogy a nyugati kapitalista országoknak egymással való versenyzése is nagy­mértékben aláássa ezeknek az országoknak gazda­sági és politikai biztonságát.Legszembetűnőbb példa erre az Egyesült Álamok Japannal való kereskedel­mi viszonya. Tárgyalások folynak a japán import­cikkek korlátozásáról és a Japánnal való kedvezőt­len kereskedelmi merleg megjavításáról. RESZEG FIATALSÁG A szövetségi kormány közegészségügyi hivatalá­nak jelentese szerint minden negyedik 12 éves amerikai fiú, vagy lány iszákos. Mire elérik a 16. életévüket, minden öt amerikai fin közül három, minden öt amerikai gyermeklány közül kettő alko­holistává lett es orvosi kezelest igényelne. A NEUTRONBOMBA......... (folytatás a 4. oldalról) ak is nagyon jól tudják, hogy egyik fél sem kepes olyan hadviselési eszközt létrehozni, amelyet ne tudna a másik is megalkotni. Tudjak azt is, hogy la­boratóriumi körülmények között nagyon sok or­szágban meg tudják, s meg is oldották azt a fizikai műveletet, amit a neutronbomba emberölés céljá­ból valósítana meg. Tisztán tudományos szempont­ból nevetséges minden olyan elképzelés, hogy a neutronsugárzás ellen ne lehetne hatékony vedelmet biztosítani. Következésképpen ennek a fegyvernek a gyartasa és rendszerbe állítása csupán a fegyverke­zésre költött milliardok szamát sokasitaná (amelyek­re Nyugaton és Keleten egyaránt más célokra lenne szükség), miközben meg nyugtalanítóbba tenne egy esetleges katonai konfliktus perspektíváját. Szabó L. Tstván BlllllhlllllllllltlIllilllilllllirilllJllllllllllilillllllllllllllllllllllllllllllllllllCMnilJIIIIIIg I SOBEL OVERSEAS CORP. j E llflf A FÄii^VIIÄVCp^ 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 = ; IMVM rUUUYnOnOEU - TELEFON. (212) 5354490 - =­! UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | = SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY - VIZUMSZERZÉS E LÁTOGATOK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK 5 IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ' 3 nOl£!>iO .C SB! ’ ~ ............................ ...........— ........... \rr * — AMERIKAI MAGYAR SZÓ ­__________5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom