Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-30 / 13. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 30. 1978. V esebetegségek A szervezetben végbemenő folyamatok mind vizes közegben játszódnak le. A test vízháztartása — bizonyos anyagok meghatározott szinten való tartása — a vese feladatai közé tartozik. A felnőtt szervezetének 60, a csecsemőének 77°/o-a víz. A kb. 40 liter vízből 28 liter a sejteken belül, kb. 12 liter viszont azokon kívül helyezkedik el. A vese kiválasztja a testben lejátszódó bomlási folyamat végtermékeit, mint pl. a húgysavat, ure- át; a szervezet számára fontos anyagokat pedig — mint pl. a cukrot, a vizet és az ásványi sókat — visszatartja. A nátrium és a klór a vízháztartás legfontosabb elemei. E két elem alkotja a konyhasót, amelynek nagymértékű vesztesége — hányás, hasmenés, izzadság útján — a szervezet kiszáradásához vezet, életveszélyt is jelent. Izzadással és légzéssel naponta egy litert, sőt nehéz testi munka idején, a bányászoknál, 4—5 litert is kitesz a szervezet folyadékvesztesége. Általában a panaszok időrendi sorrendjéből, időtartamából és helyéből az orvos következtethet egy-egy betegségre. Sajnos, nem egyszer csupán általános tünetek vannak, amelyekből egyértelműen nem lehet vesebetegségre gondolni. Így érthetővé válik, hogyan lehet az, hogy a súlyos, életveszélyes heveny vagy idült veseelégtelenség hirtelen, váratlanul bukkan fel. Arc-, lábszárvizenyő, légszomj, mellkasi nyomás, fejfájás, mandulagyulladás utalhat a vesék kétoldalú heveny gyulladására. Máskor pár nap leforgása alatt a folyadékvisszatartás miatt a testsúly néhány kilogrammal gyarapodik, s a vesebeteg arca puffadt lesz. A heveny vesegyulladás időben való felismerése különösen fontos, mert így a baj idültté válását legvalószínűbb el tudjuk kerülni. Van, amikor egyedül a láb vizenyője jelenti az áruló tünetet. Az idült vesegyulladás még alattomosabb. Ha a betegség lefolyását rekonstruáljuk, azt látjuk, hogy az élet kezdetén, tehát csecsemő- és gyermekkorban, az ilyen egyének gyakran lázasak, amit hidegrázás és gennyvizelés kísér. Ha történetesen nőpácienst figyelünk tovább, a mézeshetek idején vesemedence-gyulladás- ról panaszkodik, a terhesség alatt pedig súlyos mérgezéses állapotba kerül, magas vérnyomással küszködik, esetleg a magzata is halva születik. Közben számos, húgyhólyaggyulladásnak vélt betegségből „gyógyult ki". Ugyanis a gyógyszerszedésre a vizelési panaszok hamar megszűnnek, de a valóságban a gyulladás tovább károsítja a vese szövetállományát. Mindez tünet nélkül, fájdalommentesen megy végbe, ami végül is súlyos húgyvérűséghez vezet. A baj igazi arculatát csak az alapos és rendszeres vizsgálat tudja felfedni; ez sajnos a legtöbb esetben elmarad. Dr. VARGA Sándor Szénmonoxid-mérgezés 4 szénmonoxid-mérgezés leggyakoribb forrása a világitógáz — akár öngyilkosságról, akár balesetről van szó. Másik fontos forrás a tökéletlen égés: szabálytalanul, „takarékosságból" lezárt kályha, zárt garázsban járó motor, égő ház és bánya- tüzek füstje stb. Átszivároghat egyik lakásból a másikba, vagy városokban az úttest alatt megrepedt gázcsőből a mérgező gáz, különösen télen, az alagsorban vagy a földszinti lakásokban élő embereket is megmérgezheti. Előfordul, hogy a helyszíni körülmények nem mindig hivják fel a figyelmet a szénmonoxid-mérgezés lehetőségére. Megtörténik az is, hogy az egy családba tartozók és közösen étkezők fejfájását, hányingerét, hányását gyomorhurutnak, ételmérgezésnek minősítik. Fontos megjegyezni, hogy az ételmérgezésben a betegnek előbb van hányingere, előbb hány és csak később jelentkezik a fejfájás. A szénmonoxid-mér- gezett sápadt, de körme és nyálkahártyái élénk pirosak. A méreghatás abból áll, hogy a szén-monoxid lekötődik a vörös vértestekben levő vérfestékhez, elfoglalva az oxigén helyét, amelynél körülbelül háromszor erősebb a kötődési készsége. így a szövetek nem kapnak elegendő oxigént. A mérgezés részegségi állapotra is hasonlíthat, főként az elején. E tünetek később eszméletlenségbe torkollnak. Jellemző a nagyfokú izomgyengeség. A betegnek gyenge a lába, térde megroggyan. Gyakori, hogy a mérgezett a helységből kifelé menekül, de az ajtó előtt összerogy és ott találják, mert még annyi ereje sincs, hogy a kilincset lenyomja. A mérgezés súlyosbodásával beáll az eszméletlenség, előfordulnak izomgörcsök is, majd szívgyengeség, tüdővizenyő következik be, végül a légzés is megbénul. A mérgezés súlyossága attól is függ, hogy a mérgező légkörben való tartózkodás alatt az egyén végzett-e fizikai munkát, vagy nyugalomban volt. Ugyanis a tüdő fokozott ventillációja mellett a mérgezés súlyosabb lesz. A legsúlyosabb eseteket leszámítva a beteg állapota javulni kezd, amint a gázos térből tiszta, jó levegőre kerül. Az elsősegély is ebből, illetve oxigénbelélegzésből áll, mert a bőséges oxigén kiűzi a szén-monoxidot a vérből. Szükség esetén újraélesztést kell végezni. De mindezek után is szükséges az orvosi kezelés. Pusztán a friss levegőn egy óra alatt távozik a belélegzett szén-monoxid ötven százaléka. A szívbetegek, vérszegények, tüdőtágulásban szenvedők különösen érzékenyek a szén-monoxiddal szemben. A megszokás, mert idült mérgezés is lehetséges, a szervezet tűrőképességének fokozódásához vezet. Ha a beteg az eszméletét egy napon belül nem nyeri vissza, maradandó agyi elváltozásokra kerülhet sor. A heveny szénmonoxid-mérgezés késői tünete az emlékezetzavar, kábultság, szédülés, hallászavar, látászavar, elhízás stb. Mindezek a tartós idegrendszeri tünetek gyakoriak az érelmeszesedé- ses, magas vérnyomásos idős betegeken. — Tegnap összevesztem a felesegemmel. — Miért? — Azt mondta, lemehetek a bisztróba és ihatok 7 t egyet, de nyolcra legyek otthon. En meg nyolcat ittam s egykor értem haza...... m — Miért hoztad haza ezt a varjut? Mit fogsz vele csinálni? — kérdi nagypapa az unokáját.- Megnezem, hogy elél-e háromszáz évig. Egy szegény korzikai családban tizennyolc gyerek volt. Egyszer áz egyik beesett egy sáros hordóba. A- mikor kihúztak belőle, az édesanyja szörnyülködve igy szolt: — Istenem, inkább szülök egy másikát, mint lemossalak téged! I t FELESEG: A múlt heten már olyan boldog voltam, 'mert nem ittál, s ma ismét részegen jöttél haza! FÉRJ: Hát ezen a héten rajtam a sor, hogy boldog legyek! i — Doktor ur az utóbbi időben hangokat hallok.... — És mit mondanak önnek? ' i .. — Éppen azért jöttem. Ugyanis rosszid hallok. Két barát találkozik az utcán: — Hogy van a lányod? — Bizony megnőtt! — És a feleseged? — 0 meg nem! • A járókelő megkérdi a taxisofőrtől: — Mondja, mennyiért visz el Versailles-ba? — Negyven frankért, monsieur. — Ilyen drága? Akkor cseréljünk helyet, én húszért is elviszem magát! — Tudsz két napra egy ötvenest kölcsönözni? — Sajnos nem, de ha szazat kértél volna... — Add ide a százat. — .... akkor is nemet mondtam volna. ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA , 1437 Third Avenue, New York, N. Y. " < (A 81-ik Street sarkän) — Telefon: LE 5-MM . * Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- , ! JWitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország *■ minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva a füif ^ ^ — Ma először ébresztett föl az ébresztőóra. — Hogy lehet az? — Ugy; hogy a felesegem a fejemhez vagta. JÓZSI,A NAGYSZIVU (folytatás a 9. oldalról) köztünk semmi helyed, menj csak vissza oda, ahonnan jöttél. Menj a nagy szived után... Az ember akkor furcsán nézett, mint akit nem ért meg ez a világ, de nyúlt a konyhaasztalra tett táskája után, és elment. Valahol azóta is itt bolyong köztünk. Vigasztal-e éppen valakit, vagy meg várja a következőt a kocs- mapultnal, nem tudni. A kis szoba-konyhaban minden esetre minden változatlan, a gyerekek szépén nőnek, hisz minden este friss, meleg vacsorát esznek. HUMOR I
