Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-23 / 12. szám

Thursday, 'Warch 23. 1978. . AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 1(0 ezer báiyászszavaz i szerződési javaslatra PITTSBURGH, Pa. Az im­már t’obb, mint három hó­napja sztrájkoló 160.000 szénbányász penteken, már­cius 24.-én szavaz a harma­dik szerződési javaslat elfo­gadása, illetve elvetése kér­désében. E javaslat szerint a bányászok evente az or­vosságra költendo összeg el­ső 50 dollárját, az orvosnak fizetendő ősszeg első 125 dollárját, es a kórházi költ­ség első 125 dollárját a sa­ját zsebükből kell, hogy fi­zessek, noha a lejárt szerző­dés teljesen dijmentes egész- segugyi szolgálatot biztosí­tott részükre Az 1976 előtt nyugdíjba kerültek legmagasabb nyug­dija havi 275 dollár lenne a szerződési javaslat szerint, noha a ‘76 után nyugdíjba menők legmagasabb nyug­dija havi S 575 -. Mind a bányabarok, mind Arnold Miller, a UMWA elnöke es társai arra számítanak, hogy a bányászok elfáradtak és penztartalekuk kimerült es igy ha elegedetlenek is a szer­ződéssel, a többség majd el­fogadja. Közben Aubrey E. Ro­binson, Jr. bíró megtagadta a kormány azon kérését, hogy újítsa meg a Taft- Hartley törvény tiltoparan- csat, mondván: “A bányá­szok ra sem hederitenek”. IZRAEL LIBANONBAN CSUPÁN TERÜLETET HÓDÍTOTT (folytatás az 1. oldalról) elnökkel Washingtonban. Ezt megelőzően Begin New Yorkban Henry Kissingerrel folytatott titkos tanácsko­zást. A jelek szerint Kissin­ger kioktatta Begin minisz­terelnököt, mikent cseleked­i jen, hogy kormánya politi­káját, az izraeli telepítések fenntartását, a megszállott területek bekebelezését es a palesztinai nép önállósági törekvésének lehetetlenné tételet ervenyesithesse. AMMAN, Az izraeli kormány politikájának meddőséget mi sem bizonyítja jobban, mint Jordan királyának, Hussein- nek az arab országokhoz intézett egységre buzdító felhívása. Többek között ezt mondja. f “Az arab országok nem leptek fel egy ségesen és bát­ran az izraeli támadással szemben es nem akadályoz­tak meg palesztinai testvé­reink legyilkolását”. Majd rámutatott arra, hogy az izraeli tamadas meg­változtatta az Izrael es az arab államok közti helyze­tet es minden arab állam Iá van teve annak a lehető­ségnek, hogy ugyanolyan elbánásban részesül, mint Libanon. Hangsúlyozta, hogy egy arab csúcsértekezlet csak akkor lehet hathatós, ha minden arab allam résztvesz abban. BEIRUT, A Palesztinai Fel­szabadító Front jelenti, hogy' IJbanon déli térségéből a palesztinai gerrillak nagy ré­szé a térség hegyes vidékeire vagy a Litani folyótól észak­ra fekvő térségbe vonult vissza es onnan még nagy obb elkötelezettséggel folytatják harcukat nemzeti önállósá­guk, fuggetlensegük es sza­badsaguk kivivasára. LAHOR, Pakisztán, A bíró­ság halaira itelte Zulfikar Ali Bhutto, volt miniszter- elnököt, akit bűnösnek ta­láltak egy politikai ellenfele ellen elkövetett halálos ósz- szeeskúvesben. Bhutto ügy­vedje nemzetközi kampányt javasol a vádlott védelmére. • LONDON, Angliaiban és Skó­ciában az elmúlt evben 15 százalékkal emelkedett-a sú­lyos bűnözések szama. Gondolkodjunk - higgadton Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni. A tény az, hogy az utolso pár nap eseményei a közép­keleti térségben, ismét fel­korbácsolták a kedélyeket és szinte lehetetlen az érde­kelt felekkel nyugodt, lűg- gadt, tárgyilagos eszmecse­rét folytatni arról, hogy ki­nek van igaza: a palesztinai- aknak, az izraelieknek, az egyiptomiaknak, a libanoni­aknak, a sziriaiaknak? Ennek ellenére próbáljuk meg higgadtan felmérni az eseményeket, a fejleménye­ket. EMLÉKEZZÜNK Térjünk vissza egy pilla­natra a közelmúltra, 1977 novemberére. 1977. novem­ber 1.-én az USA es a Szov­jetunió közös nyilatkozatot adott ki, melyben jelezték, hogy a Genfi Konferenciát össze kell hívni a közép-ke­leti térség problémájának, oly módoni rendezésére, mely az érdekelt országok mindegyikére előnyös és igazságos feltételeket tartal­maz és biztosítja minden ország területi épségét és önállóságát. Hónapokon át folytak az előkészületek számos érdekelt ország részéről a Genfi Konferencia egybehi- vására, melyen az Egyesült Nemzetek Biztonsági Taná­csa által 1967. novemberé­ben egyhangú szavazattal elfogadott 242-es Határoza­ti lavaslat képezte volna a problémamegoldását: Izrael kivonul az elfoglalt teríile- tekrol és az arab országok elismerik Izrael létét, diplo­máciaiéi keteskedelmi kap­csolatot teremtenek egymás kozott és — ha szükséges — az USA és a Szovjetunió közösen biztosítanak min­den ország területi épségét, függetlenséget. Ez volt a terv. Meg meg sem száradt a tinta az USA—Szovjetunió közös nvüatkozatän, amikor Walter Cronkite, a CBS po­litikai kommentátora Kairó­ba érkezett, ahol meginter­júvolta Sadat elnököt, aki azt mondotta: “En hajlandó va­gyok bárhová elmenni és minden lehetőt elkövetni, hogy békét teremtsünk e térségben”. Sadat e nyilatkozatara Menachem Begin, Izrael mi­niszterelnöke azonnal vála­szolt : meghívta Sadatot Jeruzsálembe. Ezt Sadat azonnal elfogadta es e sakk- huzásokkal holt vágányra te­relték a Genfi Konferencia egybehivását. E fejleménye­ket lapunk november 24.-i számában irtuk meg az alábbi cikkben: CSAK TELJES CSŐDDEL VÉGZŐDHET A SADAT— CARTER—BEGIN BÉKE­ELLENES ÖSSZEESKÜ­VÉS. Minden jel arra mutat, hogy Anwar el-Sadat, Egyip­tom elnökének Jeruzsálem­be való zarándoklása, az izraeli Knessetben (parla­ment) tartott beszéde, Begin, Izrael miniszterelnökének vá­lasza és e beszédeket köve- töleg a két államférfi közti tárgyalások a következő cé­lokat szolgálták: 1. Az arab államok közti egység megbontása. 2. A Genfi Békekonferen­cia összehívásainak szabotá- lása. 3. Izrael és Egyiptom köz­ti “bekeszerződes” létreho­zatala a többi arab államok rovására. 4. Lehetóve tenni Izrael részére, hogy bekebelezze a Golan-fennsik, a Gaza- sáv és a Jordán nyugati térségének egy részét. 5. Lehetetlenné tenni a palesztinai nép független és önálló államának felállítását. 6. Csökkenteni a Szovjet­unió befolyását a KÖzép- Keleten. Gondolkozzunk; ha Sa- dat-Carter-Begin nem támad­ták volna hátba a Genfi Konferenciát: ha e Konfe­rencián végleges egyezmény jött volna létre, az ENSZ Biztonsági Tanács 242 hatá­rozati javaslatában foglalt alapelvek révén, akkor nem lett volna palesztinai geril­latámadás, Izrael-i ellentá­madás, ami csak egy újabb szakasza a fennálló ellen­téteknek. Ez immár a tizedik ellen- tamadas Izrael részéről a pa­lesztinai gerillák támadásai­ra az utolsó hat esztendőben: 1972. junius 20. 1972. szept. 8. 1972. szept. 16-17. 1973. feb. 20. 1974. ápr. 12. 1974. jun. 18. 1974. aug. 7. 1975. jul. 7. 1977. nov. 9. 1978. márc. 15. Ez mutatja, hogy se vege, se hossza a megtorlásoknak. Ez nem kiút sem a palesztd- naiak, sejn Izrael reszere. Csupán egy, a közép-keleti térség minden országára ki­ható, kölcsönösen előnyös- egyezmény hozhat tartós és igazságos Keket mind az arab, mind az izraeli, mind a palesztinai nép részére. Ha nem érzelmeinket, hanem az adott tényékét, az adott erőviszonyokat •» i * vesszük figyelembe, es min­den nép jogos es méltányos érdekét tartjuk szem előtt, akkor csak az USA—Szov­jetunió közös nyilatkozatá­ban foglalt Genfi Konferen­cia hozhat ésszerű megoldást a közep-keleti térségben. “jóslatunk” beteljesedett. Azóta négy hónap telt el es egy jottányival sem halad­tunk előbbre a béke létre­hozásában. Ellenkezőleg, az elmúlt napok eseményei háborús helyzetet hoztak létre, mely veszélyezteti nemcsak a tér­ség lakóit, de magában fog­lalja egy emberiseget el­pusztító atomháború kitö­résének lehetőségét is. NASHVILLE, Tenn. Juli- - an Bond, Georgia állam szenátora sajtónyilatko­zatban mondotta, hogy feladja politikai pályafu­tását es a televíziónál pró­bál alkalmazást nyerni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom