Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-02 / 9. szám
Thursday, March 2. 1978. 8 AMERIKAI MAGYAR SZO, A PCH2 TÖRTÍNtTC CIPRUS 2200 éves hajó Mar a Ótestamentumban több, mint száz l\elyen esik szó a növekvő drágaságról. A szentirás ezt a tényt isten büntetésének tekinti, nem olyan jelenségnek, amellyel az embereknek kellene foglalkozniuk. Néhány szakértő velemenye ma sem sokban különbözik a bibliáétól. Az infláció okát nem a kapitalista gazdasági viszonyok megingásában, fontos nyersanyagok megdrágulásában látják. Dr. Alfred Schaefer, a svájci banktársaság elnöke úgy véli, hogy az infláció büntetés az érték- rendszernek' a szellemi javak felöl az anyagi javak fele történt eltolódásáért. Mas “szakértők” allegorikusán beszelnek az inflációról. A washingtoni Ernest Lefebre professzor szerint az infláció “alligátor”, a nyugatnemet dr. Willhelm Haeneckl szerint “szörnyeteg”. “Az infláció kultúránk legkritikusabb pontjához, totális válaszúihoz vezetett bennünket” — irta Willhelm Röpke,neoliberális ideológus. A pénz története egészen másról tanúskodik. Először is, a múltban sohasem tették föl a lenni vagy nem lenni kérdését például a hús drágulása miatt. Az ókortol napjainkig a világ mintegy ezer inflációt látott. Megsem pusztult el. A pénz története: az infláció története. Az értékcsökkenésre már akkor panaszkodtak, amikor a só volt az egyik fő fizetőeszköz. Mihelyt uj sóbányákat fedeztek fól, a többi árucikk rögtön megdrágult. A különféle csecsebecséket mindig nagyra becsültek. A primitiv törzsek “fizetőképes” egyénnek tartottak azt, aki sok kagylóval diszitette magát. De amikor több kagylót gyűjtöttek, értékük mindjárt alábbszállt. Pedig a primitiv gyűjtögetőknek fogalmuk sem volt róla, hogy mi a kereslet, a kinálat vagy az értéktörvény. A bronzkorszakban lett először egy szilárd fém az értékmérő. Ekkor kezdtek szemfüles emberek kevesbe nemes anyagokat hozzáadni a bronzhoz. A regi Egyiptomban az arany értékegység neve sat volt. Időszámítás előtt 3000-ben a sat 15 grammot nyomott, egy évezreddel később már csak ennek a felet. A regi görögök obulusa kezdetben bronzból, később vasból készült. Valahányszor a görögök uj érclelőhelyet fedeztek föl, az obulus er.téke mindig csökkent. Ez gyakran megtörtént. Az első pénzt i.e. 700 körül kezdték használni a kis-ázsiai görög varosokban. “Feher aranyból” vertek: háromnegyedresz arany és egynegyedrész ezüst ötvözeteböl. Lidia királya ebből verette a stater nevű, 14.4 grammos pénzdarabokat. A király sardesi palotáját tekinthetjük az infláció szülőhelyének. A fehér arany ugyanis egyre fehérebb lett: egyre több ezüstöt és mind kevesebb aranyat tartalmazott. A király fia, a nevezetes Krözus a többi között azért lett olyan legendásán gazdag, mert a régi statereket beolvasztotta, és újakat készíttetett, amelyeknek súlya már csak 10.92 gramm volt. Amikor Makedoniai Fulóp meghódította a tráciai aranybányákat, a görögök nem lettek gazdagabbak. Az sem segített, hogy Nagy Sándor kirabolta a perzsa kincstárakat. Az infláció terjedt, az árak emelkedtek. Az ok: túl sok pénz volt forgalomban. Ptolemaiosz Egyiptomban 3.63 gramm aranyban határozta meg a drachma értékét. Utódai alatt ez az értek egyre csökkent, es a dinasztia utolso tagja, Kleopatra idején az eredeti érteknek mar csak 1/6-a volt. A romaiak i.e. 187-ben vezették be az ezüst dénárt, 81-ben pedig az arany aureust, amelynek érteke 10.91 gramm arany volt. Száz év múlva ez az érték 8 grammra csökkent, további 350 év múlva 3.89 grammra. Az ezüst dénár sem járt jobban. Nero 10 százalék nem nemesfemet adott hozzá, Marcus Aurelius további 15 százalékot. Septimius Severus alatt a dénárban mar csak 50 százaléknyi ezüst volt, a III. századbeli császárok alatt csupán 20 százaléknyi. Caracalla császár uj pénzt vezetett be: az ezüst millarensis kezdte kiszorítani az értékét vesztett dénárt. Mivel azonban Caracallának. es utódainak óriási hadikiadásaik voltak, az uj pénz ezüsttartalma is egyre csökkent. 274-ben Aurelianus császár pénzreformot tervezett: nagy értékű pénzt akart teremteni. A reform tragikusan végződött. Rómában ugyanis akkor 40.000 pénzverő dolgozott. A pénz értékének novelese nagy részükét munkanélküliséggel fenyegette. Ezért fölkelést szítottak, s a császár ennek áldozata lett. BRAZÍLIA .......... " / Az amazonok nyomában Az ogörog monda szerint letezett Ázsiában egy asszonyállam. Tagjai úgy küzdöttek, mint a férfiak, sokszor próbára tették a mitikus hősök erejét. Ebben a mondában az ősi matriarchátus emléke él, tehat olyan társadalom, amelyben az anya volt a családfő. Az amazon-allam emlékét számos emlék ó'rzi, egyebek kozott egy márvány dombormű, amely egy amazon es egy görög harcos küzdelmét örökíti meg. De a jelek szerint nemcsak Ázsiában, hanem a világ más tájain is létezett asszonyállam. A brazíliai Golana egvetemenek régesze, Mary Baiocchi talált rá az ország egy eldugott részében, Rodonia barlangjaiban a hajdani asszonyuralom nyomaira. Ezen a vidéken csak indiánok élnek. Életmódjuk teljesen primitív. Ruhát nem viselnek, és tapirok, valamint denevérek húsával táplálkoznak. Itt teljes epsegben maradt barlangzajzok árulják el az egykori amazonok különös életformáját és társadalmi berendezkedését. Az erős nők minden munkát maguk végeztek el. Férfiakat nem tűrtek maguk között, csupán az év bizonyos időszakában raboltak el más törzsek életerős férfiait, es velük nászt ültek. Utána a férfiakat elűzték, vagy meg is ölték. Ha pedig fiúgyermekek születtek, azokat születésűk után azonnal elpusztítottak. A barlangokban még a nászágyak közül is épségben találtak nehányat. Az amazonok a Nap-istennek áldozták. Több áldozati oltár is megmaradt, es kritikus szertartásaikon az inka művészetre emlékeztető álarcokat viseltek. A régészeti intézet egyelőre a legnagyobb titokban tartja az amazonok egykori társadalmának nyomait, mert félő, hogy az idetóduló turisták és kiváncsiak tönkreteszik és sz'ethordiák az ertekes leleteket. Ez történt például a Goiaz állambeli Jossara környékén, amikor az újságírók hírül adták, hogy a régészek érdekes őstörténeti maradványokra bukkantak. Mielőtt a tudósok feldolgozták volna a leleteket, az amatőr gyújtók úgyszólván széthordták a sziklakat, amelyek az ősi Macumba varázsló kultusz értékes maradványait őrizték, és sok kérdésre fényt deríthettek volna. A Ciprus északi részén fekvő festői kisvaroska, Kyrenia a szigetország történelmi emlékekben gazdag helyeihez tartozik. Háromezer evvel ezelőtt az achájok alapították. Kyrenia a perzsák uralkodását, a rómaiak altali leigázást, a kereszteseket, a genovai es velencei köztársasagok közötti viszályokat a sziget birtoklásáért, a törökök uralmát, es végül a brit gyarmati csapatok megszállását is átvészelte. A hatalmas citadella a kikötőben a város jellegzetessége és ugyanakkor egyik legrégibb és legjobban karbantartott erődítménye a FóldkÖzi-ten- ger szigetének. Az első falakat a bizánciak építettek, es a középkorban a vár több erődítménnyel együtt a kyreniai hegyekben jelentős védelmi rendszert alkotott. A citadellát többször is harcok nélkül adták fel, de sohasem ütközetben hódították meg. Sáncait a X. és XIII. században építettek. A fellegvár múzeumának kiállítási tárgyai egyetlen leletből származnak: egy görög kereskedelmi hajóból, amely mintegy 14 méter hosszú es 5 meter széles. A hajó több mint 2200 evvel ezelőtt tette meg az utolsó útját 400 borosamforával és más áruval, mielőtt Kyrenia partjai előtt elsüllyedt. A szerencsétlenség oka a feltételezések szerint szélvihar le- . betett. A’hajóroncsot 1965 novembereben a tengerparttól két és fél kilométerre egy búvár fedezte fel. Evekkel később egy ötven főből álló büvárcsoport hónapokig tartó munkával az antik vizi járműnek a rakományát és maradványait, amelyet 33 meter mélységből emeltek ki a tengerből, biztonságba helyezte. A megtalált tárgyak vizsgálatánál a kutatok megállapították, hogy a legrégibb kereskedelmi hajó törzsét és rakományát lelték meg, amelyet valaha is a tengerfenékről kiemeltek. A hajó talált tárgyai közül a 400 amfórabol a j legtöbb a görög Rhodosz szigetéről származik. A muzeum vitrinjeiben találhatók meg bronzérmek i.e. IV. szazadból, egy fémpecsét, egy rézust és fekete mázzál bevont asztali készlet köböl. A muzeum termeiben látható a piniafából készült és kar- I bantartott hajotorzs is. A hajóroncs pontos vizsgálatánál a nicosiai régészek nem ismert részleteket tudtak meg az antik Görögország hajóépitésének történetéből, igy például a hajó törzsének a fáját ólombevonattal védték tartóssága növelése érdekében. ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA • , 1437 Third Avenue, New York, N. Y. « (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 , * lßpnonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- , * JWitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva
