Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-09-08 / 34. szám

Thursday, September 8. 1977. Fodor Erna: III. Anyanyelvi Konferencia Augusztus 8.-án délelőtt Budapesten a Kaffka Margit gimnázium disztermében megnyilt a nyuga­ti magyar diaszpóra es az anyaország kapcsolatait ápoló III. Anyanyelvi Konferencia. Az immár rend­szeressé váló tanácskozáson a következő országok magyarságának képviselői jelentek meg: Ausztria, Anglia, Dania, Belgium, Franciaorszag, Hollandia, Egyesült Államok, Kanada, Svájc, Svédország, Nor­végia es Ausztrália. Első Ízben a szomszédos orszá­gok magyar nyelveszei, nyelvművelő munkásai is részt vettek a konferencián. A KONFERENCIA MEGNYITÁSA Az itthon is nagy érdeklődéssel vart konferenciát Szombathy Gyula, a Kaffka Margit gimnázium igaz­gatója üdvözölte, rövid áttekintést adva a hely tadó budapesti XI. kerület szocialista épitó munkájáról es az iskola névadójának Írói munkásságáról. Ezután dr. Bognár József akadémikus a Magyarok Világ­szövetsége nevében üdvözölte a konferenciát. Meg­emlékezett a konferencia védnökségének elhunyt nagy elnökéről, Dr. Barczi Gézáról, a kiemelkedő nyelvtudósról, Böszörményi István USA-i reformá­tus püspökről es az ugyancsak USA-i nyelvtudósról, Lotz Jánosról, a védnökség kozbecsulesben állt el­hunyt tagjairól. Kihangsúlyozta, hogy az etnikum, diaszpórális és kisebbségi problémák felfogásában es kezeléseben uj tendenciák érvényesülnék. Itt is végétért a hidegháború. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy “az etnikai-diaszporalis és kisebbségi kérdések tartósan sem a második világháború után kialakult, sem a hidegháborús időszakban létrejött módszerekkel nem oldhatok meg; a problémák uj módon történő minősítésére es kezelésére van szük­ség.” — Nyilvánvaló, Hogy az etnikumoknak léte­zésük és törekvéseik jellegéből eredendően valóságos es konkrét problémáik vannak és a cél azok meg- kozelitese, könnyítésé vagy megoldása es nem a kulonbozo okokbol eredő politikai feszültségek - következmenyei rendszerének azokra történő át­hárítása. Kifejtette, hogy uj módon történő felfo­gás az összekötő kapocs és a hid. Ehhez sok minden tartozik, sok más között a közvetítés olyan módon való elvegzese, amelyet a felek bizalommal fogad­nak. Dr. Bognár József nagy tetszéssel fogadott be­széde után Dr. Lorincze Lajos, a konferencia véd­nökségének ügyvezető elnöke mondott megnyitó beszédet. Többek kozott kiértékelte a végzett mun­kák eredmenyet, fölvetette feladataikat, s megnyitó beszede végén azt javasolta, hogy alapítsanak Bar­czi Gézáról elnevezett emlékérmet, amellyel azokat tűntetnék ki, akik az anyanyelv megőrzésén, a ma­gyar kultúra terjesztésén a legeredményesebben dol­goznak. AZ ADY-PALYAZAT NYERTESEI Lorincze professzor megnyitó beszéde után dr. Bognár József díszoklevelet adott át az Ady Endre- emlekpalyazat első három nyertesének: Czakó Pi­roska USA-i háziasszonynak, Gallus Tibor, nyugat- nemetorszagi professzornak és Gra'nicz Lászlónénak (Svájc). E pályázatot a Magyarok Világszövetsége es a Magyar Rádió Szülőföldünk szerkesztősége hirdette meg, a következő címen: Melyik Ady-vers all a legközelebb a szivéhez és miért? Nyugatról olyan hatalmas volt az érdeklődés, hogy 150 pályá­zat futott be. Czakó Piroska, New York nyerte az első dijat: magyarországi utazas és kéthetes ott- tartózkodast. A második dij Gallus Tiborn’e: ma­gyarországi utazás es tíznapos ott-tartózkodás. A harmadik Granicz Laszlöneje: magyarorszagi uta­zás es egy hetes ott-tartozkodás. A három jutalma­zott jelen volt az Anyanyelvi Konferencián. A KONFERENCIA TARGYA A III. Anyanyelvi Konferencia a kővetkező lé­nyeges kérdésekkel foglalkozott: magyarságtudat, magyarságismeret, a nyelvmegörzés, a kétnyelvűség es a magyar nyelvnek, mint idegen nyelvnek a taní­tása. A konferencia első napján Maroti Gyula főis­kolai tanar, a magyar nyelv és kultúra megőrzésé­nek helyzete és perspektívái az idegen nyelvű kör­nyezetben címen tartott előadást. Várdy Béla egye­temi tanár (USA) az amerikai magyarságtudatról és magyarságismeretről és annak nehézségeiről és akadályairól ,Sinor Dénes egyetemi tanár (Indiana USA) az amerikai magyarság helyzetéről beszélt; hozzászólt a magyar emigránspolitikához és néhány nagyhatású es nagy tetszéssel fogadott tanácsot adott es javaslatokat tett. Előadások hangzottak el még a Magyar Népköz­társaság kulturális kapcsolatairól, a hungarológia tanításáról, a magyar kultúra helyzetéről idegen nyelvi környezetben. VIRÁGZIK A NÉPMŰVÉSZÉT A konferencia második napján Ortutay Gyula akadémikus tartott előadást a Magyar népművészét reneszánsza címen. Elmondta ifjúkori munkássága nehézségeit a népművészeti kutatások térén, de az­tán kiderült, hogy ma is milyen csodálatos énekek­re találnak a Dunántúlon, Kalotaszegen, a Székely­földön. Ragyogó balladaénekesekre, mesemondókra talált. A Magyar Népköltési Gyűjtemény tizennégy kötete 70 ev alatt készült el. Ortutay szerkesztésé­ben eddig 18 Uj Magyar Népköltési Gyűjtemény jelent meg és már nyomda alatt van több uj kötet. Megemlítette, hogy tudatosan szervezett megújulás van a magyar népművészet terén. A magyar állam “Népművészet Mestere” kitüntetéssel jutalmazza a megbecsült alkotókat. Kérdésekre válaszolva kide­rült, hogy külföldi is megkaphatja ezt a címet, ha továbbadja mestersége művészetet a fiataloknak. Dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetsége fő­titkára pedig megjegyezte, hogy ilyen esetben gon­doskodni fognak a kitüntetett külföldi magyar nép­művész utazásáról is. Ezt követően Debreceni Tibor a magyar versek és színdarabok megjelenítésének műveszi es műkedvelő formáiról, szépségeiről, Vass Lajos pedig arról tartott előadást, hogy rendkívül fontos szerepe van az anyanyelv megőrzésében az ebieknek, a zenenek. Hangulatos jeleneteik kedves színfoltjai voltak a konferenciának. Szeli István újvidéki egyetemi tanárba jugoszláviai hungarológiai kutatások intézetének vezetője az előadói asztalra tette a szlovéniai magyarság nép­művészetének bizonyítékát, amely most jelent meg Jugoszláviában, magyar nyelven. ■ (folytatjuk) Denes Géza: A nagy káliéi Simányi A legendás magyar huszárról, a hires, vitéz kato­na kalandos eletsoráröl cikkek es hadtörténeti fel­jegyzések serege íródott meg, azonban csodálatos, hogy ezek csak egy bizonyos határidőig tárgyaljak Simonyi életrajzát. Simon Pál nagykallói mészáros fia csak 1828-ig szerepel az életrajzokban. Mi történt r Simonyival 1828 után? Erre a kérdésre nagyapáink, de dédapá­ink idejeben sem tudtak volna fejelni. Ami érthető is, mert hiszen Becs eldugta a haditorvenyszéki ira­tokat, s a múlt szazadban a kutató tudósok azt sem tudtak, egyáltalán melyik városban, melyik levél­tárban kell azokat keresni. így érthető és indokolt, miért eppen csak 1828-ig ismeretes Simopyi élete es karrieije. A dolog úgy kezdődött, hogy Simonyi — elhízta magát. Az altisztből lett szabolcsi huszárgyerek karrierje katonai szolgálatbalepésetől kezdve felfe­le iveit: először megszökött hazulról, beállt katoná­nak, huszar lett, megmentette Quosdanovich generá­lis életet, levágta Latour d’Auvergne-t,Napoleon el­ső gránátosát, atugratott az égő Thaya hídon, meg­sebesült es Maria Terézia-rendet kapott; azután bá­ró lett es óbester, a neve pedig megbövült egy ypszi- lonnal. Ekkor érte el az udvari intrika keze; Becs­ben irigyei tamadtak, miért, mi jogon emelkedett a “műveletlen szabolcsi paraszt” ilyen magas polcra?! Mikor aztan Simonyi elvette a gazdag von Leiner tábornok leányát, betelt a pohár. A bécsi irigyek tettre határoztak el magukat. ! Simonyi tamopoli helyőrségében — szerencsétlen­ségere — valami igen előkelő fiatalemberrel szolgált. A fennmaradt hadtörténeti iratok szerint a fiatal­ember a császár rokona, gazdag osztrák főherceg volt. Ez meg hadnagyrde Simonyi már rendjelekkel borított ezredparancsnok. A hadnagy ur esténként ellátogatott a környék szép lengyel leányaihoz — be­szélgetni. Simonyi ezt megtudta, maga elé állította és raorditott: — Nálam nincs kivete^hadnagy ur! Ha takarodó után még egyszer nem lesz az agyaban, baj lesz! Leléphet! A hadnagy tisztelgett es másnap megint kiszökött a laktanyából. Simonyi botrányt rendezett, állító­lag túl is lepte a hatáskörét, mert három napig csak vizet es szaraz kenyeret adott a börtönbe lökött hadnagynak. Megmozdult erre Becs. Jelentest kértek. Simonyi óbester kéményén kikérte maganak a beavatkozást; ö az ezredparancsnok, azt tesz, amit akar. A tiszte­letlen jelentésből haditórvényszéki ügy lett. Az óbes­tert felfüggesztették ezredparancsnoksága alól, sőt hadbíróság elé idézték. Átlőtt mellén a Mária Teré- zia-renddel,oly önérzetesen válaszolt a kérdésekre, hogy mondokájaba becsúszott holmi felségsértő ki­tétel is. Végül Simonyi ordítozni kezdett, az asztalt csapkodta. Az eredmeny: négy évi szigorú várfogság. Becsukták az aradi várbörtön egyik cellájába. Itt halt meg 1832-ben. Ez a négy ev az, amit általában nem tudnak, s a- mirol nem imák a hős szabolcsi huszar életrajzából. Becs ilyen ocsmany hálával volt az udvart védő hős magyar katona iránt. ÚJÍTSA MEG ELOFIZETESET ! fi___ —óhaza—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom