Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-07-07 / 27. szám

Thursday, July, 7. 1977. Ssorjel-Kárpátalja idegenforgalmáért, magyar közreműködéssel: NAGYSZÁLLÓ ÉPÜL UNGVÁROTT m| EDESfH anyanyelvűnk Megkezdődtek az ungvári szállodaépítés iöldmunkái. A munkahelyükről otthonukba tartó ungváriak néha meg ma is betévednek a nagy üres telelőre, hiszen azelőtt mindig itt vágtak at hazafelé menet. A deszkapalánk mögött aztán emberektől és mun­kagépektől mozgalmas tájra csodálkoznak ra. A Magyarország felöl befutó csapi országút mel­lett, az Ukrajna Áruház szomszédságában néhány hete megkezdték a Hotel Zakarpatija (Karpátontul Szálloda) építésének előkészítését. A nagyszálló hatszaz vendéget fogadhat. A létesítmény tömör “anyakönyve”: a beruházás fovállalkozoja es lebonyolítója az Emexport, illetve a Komplex Külkereskedelmi Vállalat, szovjet part­nerük pedig az inturiszt. A kivitelező a Szabolcs I l ff f *. ». megyei Állami Építőipari Vallalat, amely a közös helyiségeket és gépészeti berendezéseket befogadó három alsó szintet a helyszínen készülő, ugyneve­Uj i'ézkines után kutatnak Kecskén Az ércbányászát Recsken már a középkorra te­kint vissza. Először timso főzésére alkalmas kőzetet nyertek a fold mélyéből, majd az 1800-as évek ele­jén kezdtek hozza a réz, az arany es az ezüst bányá­szatához. Jelenleg is működik még a Lahocza-hegyi banya — immár 126 esztendeje. A mély fúrásos kutatások 1960-ban kezdődtek meg. Az átlagosan 1200 meteres lyukak egyenként 7 millió forintba kerülnek, most a 140. mélyítésen dolgoznak. Mivel a feltárásnak ez a módja rendkí­vül költséges es teljes képet nem tud adni az ercese- désröl, 1970-ben hozzáláttak az 1. számú kutató­akna lemélyítéséhez, s 1974-ben elérték a végleges, 1200 méteres melységet. Az akna belső átmérője egyébként nyolc meter. — Az idén márciusban, kísérleti jelleggel, hozzá­látták a svéd furoberendezéssel a föld alatti kutató­fúrásokhoz, tovább folytatódik a jelenleg 404 méte­res akna 1200 meterre mélyítésé. Sor kerül a jövő­ben a 3. légakna építésére is. Az ehhez szükséges berendezéseket a Szovjetuniótól vásároljuk. A régi bányában evente 50—60 ezer tonna érc- kozetet termelnek, az újból ezt a mennyiseget 2 nap alatt hozzák majd felszínre. Az ere feldolgozá­sához szükség lesz egy uj ércelökészitö üzemre, egy specialis kohászati eljárás kidolgozására és eg)’ elektrolizált üzemre. Mivel az úgynevezett kalko- pirit érc sok piritet is tartalmaz, a leendő kohógáz­ból kensavat is nyernek. Ezzel nemcsak értékes ve­gyi anyaghoz jutnak, hanem védik majd a környeze­tet is. , *1. Szabó Imre Hamarosan átadjak Hajduszoboszlon azt a leg­újabb üdülőt, amely elsősorban méreteiben múlja felül az eddigi letesitmenyeket. A 14 szintes épület­ben összesen 157 szoba várja majd a pihenni vágyókat. Irta: Aba Mihály Nem is mondhatjuk, hogy a mi klasszikus Íróink nem jo magyarsággal Írtak. Errol szó sem lehet. A modern élet, a technika fejlődése, a nyugati civi­lizáció szaporodása rengeteg idegen szó használatát követeli es mi attól félünk, hogy szeretett nyelvünk elvesz ebben az offenzivában. Bizony ez a félelem jogos is. Tehat próbálunk uj szavakat csinálni, ami bizony igen ritkán sikerül, vagy a kifejezés módját változtatjuk meg, rendszerint agyonragozással. A mondatokat olyan hosszúra eregetjük, hogy egy paragrafusnak is sok lenne. A mai modern írókról beszélek persze. Pl. “OLYANOKÉIRÓL”. Ezt egy pesti lapban találtam. Hat ezt meg leírni is kínos, de próbáld kimondani! En nem vagyok puritán és ismerek nagymennyiségű szót, amit kimondani bár lehet, de nem nagyon illik, de ez volt az első eset, ahol fordítva áll a helyzet. Egy uj szó is nagyon keserves. Pl. “asztal-tennisz” ...de kérem szépen! Asztal az magyar, de tennisz! Akkor jobb lett volna maradni a “ping-pongnal”, az legalább nem követel magyar jogokat. A rövid, szabatos mondatok egyenesen vezetnek a cél fele, könnyen érthetők, nem kell az embernek tönkre koncentrálni az agyát. A hosszú, tekergős, mindenfele irányba ugráló mondatot néha többször is el kell olvasni, amig valahogy megértjük. Sajnos a magyar sajtó es az uj irodalom nagyon gyakran használ ilyen tőnkre-cibált, nyakatekert kifejezése­ket. Egy másik hiba, ami szintén elég gyakran for­dul elő, hogy nem keressük, mi a szavak tőve, eredete; egy kicsit megnyirbáljuk és utána meg­ragozzuk. Azután az írásjelek. Lehet, hogy én ebben kissé elfogult vagyok és tálán többet használok, mint, amit a mai modern irodalom megkövetel. Soha sem fogom elfelejteni a következő esetet. Amikor la­punk, akkor még UJ ELŐRE, Clevelandban jelent meg, en voltam a legfiatalabb tagja a szerkesztőség­nek. Egyszer kéziratot adtam a főszerkesztőnek, Nagy Jánosnak. Kezdte is olvasni. Nemsokára sten- tóri hangon hallom a nevemet. Odamegyek az író­asztalához. “Mióta teszünk vesszőt az es elé?” Meghökkentem. Nem vagyok történész, irodalmi történész meg éppen nem, hát egy kicsit bamban néztem rá. “Hát mikor?” — “Soha!” Persze o tanar volt Magyarországon, mielőtt Amerikába jött, en meg kölyökkoromban. Az érettségit is már itt tet­tem le a középiskola elvégzése után. De azért vála­szoltam: Hat azért van a radír, meg azért van a fő­szerkesztő, hogy a hibákat kijavítsa. “Igaz”, mond­ta a jó öreg: — “Hat ezután radírozd ki a fejedből a vesszőt mielőtt az “és”-t leírod”. Találkoztam vele 1971-ben, amikor Magyarországon voltunk és nagyon megörültünk egymásnak. Sajnos azóta el­ment o is. Lehetséges, hogy ez a kis incidens is hozzájárult, hogy az iroi karrieremnek végeszakadt. Mert en ugyan éreztem, hogy valami mozog ben­nem, mint az egyszeri emberben az a bizonyos giliszta. Meg. aztán valamiből meg is kell élni es mostanában csak az az iró keres sok pénzt, aki egy csomo politikai vagy élettani disznőságot tud iro­dalmi formába csomagolni. Erre pedig nem igen vagyok kepes es semmiesetre sem lennék hajlandó. Folytatjuk. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT! „óhaza _ 6____ zett monolitbetonbol, magat a tizenegy szintes szallitótombot pedig a Debreceni Házgyár uj elem- csaladjabol fogja felépíteni. — Tulajdonképpen szovjet szállodai típustervet alakítottunk át házgyárivá — beszél feladatának legfontosabb részéről Gere Mihály, a dokumentáció­kat elkészítő Debreceni Tervező Vállalat csoport­vezető tervezője. — Az egy- es kétágyas szobákat úgy méretezzük, hogy többségükét szükség esetén pótággyal is meg lehessen toldani. Az 1979-re felépülő Zakarpatija várhatóan a moszkvai olimpia miatt megnövekvő vendégforga­lomnak is nagy szolgalatára lesz majd. Egyelőre meg csak hetven magyar szakember dolgozik az építkezésen,de később 360-an lesznek. Az emberek gyorsan alkalmazkodtak a legtöbb­jüknek uj külföldi munkahelyhez, nyelvi nehézsé­geik legfeljebb némely helyi ételek ízlelésekor vol­taic, de aztan ezeket megsózták, megpaprikázták maguknak. A munkások hogyléte nagyon jó, mivel az Tnturiszt előzékenysége folytan például a jo leve­gőjű folyóparton lévő Verhovina Szállodában lak­nak. Nem egészen három hónap múlva aztan a konyhát és az éttermet, a lakószobákat és az irodá­kat befogadó felvonulási epületek is elkészülnek. A magyarok egyébként hazai virágmagvakat, pa­lántákat őrizgetnek szállásukon, hogy (bár ezt meg­lepetésnek szánják, nem is tudom, illik-e előre kibeszelnem) baratsagparkot alakítsanak ki az épít­kezési területen. Rác T. Janos

Next

/
Oldalképek
Tartalom