Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-12-08 / 47. szám

Thursday, Dec. 8. 1977. 2. AMERIKAI MAGYAR SZÓL 50000 forintot hagyok az Amerikai Magyar Szó ta'mogatására' Taylor Szabó József egyike azoknak az Egyesült Államokba kivándorolt magyaroknak, aki évekkel ezelőtt állandó tartózkodásra visszamentek szülőha­zájukba, a Magyar Nepkórtársasagba. Azóta is ott el nyugalomban, biztonságban es jólétben. Szabó munkástárs 1918 óta olvassa a haladó ma­f f ( | f gyár sajtot. Évtizedeken at nemcsak olvasta, de épí­tette és támogatta.abban a tudatban, hogy ezzel se- git önmagán és munkástarsain a szociális törvé­nyek beiktatása, magasabb bérek, emberségesebb munkaviszonyok kivivasáért folyo harcban. Most, élete alkonyán, amikor egészsége mar nem a legjobb, végrendeletet irt, hogy intézkedjen a bank ban elhelyezett pénze fölött. Végrendeletében kije­lenti, hogy eltávozása esetén 50.000 forintot utalja­nak át az Amerikai Magyar Szó részere, mert ezzel akatja biztosítani annak folvtatolagos megjeleneset. Szabó munkástárs értesítette e lépésről Fodor Ernát, lapunk budapesti megbízottját es kérte ot, hogy említse ezt meg a lap budapesti olvasóinak gyűlésén, abban a reményben, hogy e lépését a lap többi olvasói is követni fogjak. Lapunk ügyvezető Bizottsága ezúttal mond kö­szönetét Taylor Szabó József munkástársnak önfel­áldozó magatartásáért es azért, hogy egesz eleteben hó olvasója és támogatója a dolgozol; érdekét szol­gáló munkássajtónak. MUNKAÓRÁK ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG A “Labor Today”, munkas-szervezkedest támoga­tó független lap 1977. novemberi számában közli Frank Runnels, a detroiti U.A.W. Local 22. elnöké­nek megjegyzéseit a munkanélküliségről: Nézzünk csak körül, férfiak es nők munka nélkül. Sokan a munkanélküliek között fiatalok, akik meg első munkájukat keresik, álmodjak első álmaikat, hogy megvásárolják első otthonukat es nezik, hogy tegnapi álmaik a ma és holnap rémlatasaivá valnak. Azt kell kérdezmink'.miért? — Es meg kell találnunk a választ. Falat epitettunk az országban minden mun­ka kóré es táblát akasztottunk arra, amely azt mond­ja: “40 óra vagy koplalj”. Egyszerűen nincs eleg munka ahhoz hogy mindenkinek jusson heti 40 órai munka, igy száz es százezer férfi és nó szenvedi azokat a borzalmakat, amiket az ember szenved, ha- nem talál munkát. Országunk minden intézményé az emberiség jó­létét kellene, hogy szolgálja. Ha egy intézmény ela­vult, azt felre kell dobni es újat állítani helyebe. De vigyázzunk: országunkban a munkát szétosztó ela­Egy szám akar lenni 4 Michael Herbert Dengler, egy Minneapolis-i sza­kács és volt tanító, a bíróságokat járja azzal a kére­lemmel, hogy megengedjék nevet “1069”-re változ­tatni. Idáig minden fokon elutasították kérését, ami - re az angol-amerikai jogéletben még nem volt példa. Bar a Social Security kiadott neki uj kártyát ezen a “névén” es egy bank csekkszámlát nyitott e “szám” alatt, a telefontársaság nem hajlandó ilyen névén a telefonkónyvbe felvenni es a rendőri hatóság nem adott neki ezen a néven kocsivezetöi engedélyt. Philadelphia ivóvize Az Environmental Protection Agency jelentette, hogy Philadelphia ivóvizében rákbetegséget okozha­tó' vegyszert találtak és ezt most vizsgálat tárgyává teszik. A jelentés szerint a varos két víztisztító tele­pén a vízben tetrachloridot talaltak. A városban es kornyékén több más helyen is vizsgálják a víztisztí­tó telepeket, de a hatóságok szerint nem szükséges, hogy a lakosok forraljak az ivóvizet. A varos a vegyszer kiszűrésére egyelőre szenpont ad víztartályaiba, ugyanakkor azt is kivizsgálják a két telepen, hogy a viz fertőtlenítésére hasznait klorgáz okozza-e a vízben atetrachlorid képződést. vult rendszer még nincs sutba dobva, és nem fog ön­magatol kimúlni. Azt azoknak kell félretolni és ki­dobni, akiket érint... Emeljük fel szavunkat, egység­ben, egy harci kiáltásra: leszállítani a munkások heti munkaóráinak számat, keresetveszteseg nélkül addig, amig minden dolgozni akarónak van tisztesseges munkája. Ne vitatkozzunk azon, hogy ez 30 vagy 35 óra legyen-e. Feladatunk nem lesz könnyű, a rövidebb munkahetet nem fogjuk ezüst tálcán kapni, küzdenünk kell érte, és a vállalatok Amerikája visz - sza fog ütni. A visszaütésnek egyik módja az lesz, hogy olyan bonyolult érveléseket szegeznek szembe velünk, hogy az emberek megzavarodnak: “ezt mi nem értjük”. ... De a munkasoknak csak egy kérdé­sük lehet: milyen költséges emberek százezreit tét­lenségre kenyszeriteni, minden nap? Ez az ország emberek országa, reményeikkel, álmaikkal es vágya­ikkal együtt, nem gepeke! Minden egy ennek joga van munkához; ha nem küzdünk ezert a jogért, úgy járunk, mint minden más joggal, amiért küzdöttünk; ha elkezdik azokat megvonni, lefektetik az alapjai annak, hogy minden jogot elvegyenek mindenkitől. Elítéltek egy KEK vezért . Tizennégy evvel az elkövetett bombamerénylet után, a Birmingham, Ala-i bírósági tárgyalások során az esküdtszék bűnösnek találta és életfogytiglani börtönre Ítélte Robert E. Chambliss-t, aki akkori­ban a Ku-Klux-Klan tagja volt. A birminghami, 16. utcai Baptista templomban,1963-ban a vasárnapi iskola folyamán bomba robbant fel, melynek négy fekete kislány lett az aldozata. Ez a tárgyalás mutat­ja a polgárjogi küzdelem eredményeit a közhangulat azóta bekövetkezett változásában, a Délen. Az es­küdtszék Összetétele vegyes volt, három fekete és kilenc fehér munkásosztálybeli, 40 év körüli házi­asszonyból állt. Mindössze hat óra hosszat tanács­koztak, mielőtt meghozták egyhangú döntésüket a tárgyaláson elhangzott tanúvallomások alapján. Figyelemre-méltó, hogy az egyik kislány, all eves Denise apja, Chris McNair, fényképész, ma az alabamai kepviselöház tagja. A vadugyész közvetle­nül az itelethozatal után bejelentette, hogy még több személy ellen fog vádat emelni ugyanezen bombamerénylettel kapcsolatban. A most 73 éves Chambliss legalább tiz évi börtönbüntetés kitöltése után számíthat feltételes szabadlábra helyezésre. AT ÁLLAM 6. Az eddig elmondottakból világosán kialakul a kép, hogy az ország es azon belül a varosok ügyeit, tehát az egesz ország ügyvitelét, a nagyiparok es a nagy bankok, az államszervezetbe beepitett kép­viselőik által, diktálják. Kirívó példája ennek New York város esete, ahol az ügyvitelhez szükséges kölcsönök nyújtásával, ill. azok megtagadásának fenyegetésevei, a bankok diktálják a polgármesteri hivatalnak, hogy milyen lépeseket követelnek lét­számcsökkentés és intézmények megszuntetese irá­nyában. Szükségesnek mutatkozik itt a “diktatúra” szó való ertelmezese. A kozhasznalat szerint a dik­tatúra szó kellemetlen érzést kelt, amely, bar kö­dösen, hivatalosan gyakorolt erőszakot, elnyomást, kegyetlenséget, sőt vérontást sejtet. Ezt az erzelmet a hírközlő közegek erőteljesen istápoljak, amennyi­ben a szó használatát kizárólag az áltáluk ellensé­gesnek tekintett kormányzatokra korlátozzák, más­részt szinte tilos a diktatúra szót az Egyesült Álla­mokra vonatkozóan használni. Holott, mint az előbbiekben kimutattuk, az ország a fentemlitett, a hatalmat kezeben tartó 5 % diktatúrája alatt el, bármilyen más névén nevezik is azt, legyen az “demokrácia”, “szabad vállalkozás”, vagy “szabad verseny”. A valóság az, hogy az ország lakossaganak 95 %-a a másik 5 % diktatúrája alatt él.A szocialista országokban, amelyeket a hírközlő közegek, a “media”, mint említettük, ellenséges kormányza­toknak tekintenek, es az arany fordítva all, vagyis abrazolásképen, a 95 % gyakorolja a diktatúrát az 5 % felett (ezek nem hivatalos számok, csak kép­alkotás célját szolgálják), tehát egy túlnyomó több­ség egy elenyésző kisebbség felett. A “proletár- diktatúra”, vagy a “proletariátus diktatúrája” ki­fejezés ugyanezt a viszonyt tükrözi vissza, de ez a kifejezés az utolso, mintegy 50 evben ritkán hasz­nálatos. Ebben a használatban a “proletariátus” szó magaba foglalja mindazokat, akik mindennapi kenyerüket kétkezi, vagy szellemi munkával kere­sik meg, viszont munka nélkül nincs megélhetésük, úgy nekik, mint családjuknak. Egy ilyen diktatúra, tehát a dolgozó lakosság diktatúrája, képes meg­adni minden munkaképes részére a megélhetést biztosító, hasznos munkát, az egészségi ellátást mindenki részére, az oktatást, a legmagasabb szin­tig, minden tanulni vágyó részére,és biztosítani a nyugalmas öregkort, tehát egy olyan államrendszert, amelyben a nép jóléte a társadalom elsőrendű fel­adata, nem pedig a profit utáni hajsza. V. 0. WASHINGTON, D.C. A latin-amerikai országok átiratot intézték Carter elnökhöz, melvben tilta­koznak a cukor vámjának felemelése miatt. AMERIKAI , , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in Julv by Hungarian Word, Inc. - 130 Eaát 16th\Street, New York, N.V10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under ') the Act of March 21, 1879, at the P.O. oi * _______________New York, N.Y.______________* Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre g 15,. félévre í« 8._ Minden más külföldi .otRjígba egy évre $ 18.-félévre $ 9.50 <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom