Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-08-04 / 29. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 4. 1977. A közönség egyre kevésbé hisz a kntósáóokban SALT 3 Az amerikai közön- seg egyre nagyobb mértékben figyelmen kiviül hagyja a hatóságok vagy kiváló tudósok figyelmezteteseit. Meg mindig nagyon sokan dohányoznak, nem kapcsoljak be az autóban a védelmi /»veket, nem olttatják be gyermekeiket ragalyos betegségek ellen és nem veszik komolyan az ártalmas szerek tilalmat. Ellenzik a szacharinnak es a rákbetegség ellen teljesen hatástalan la- etrilnak a betiltását. A véleménykutatók ezt a kormánnyal es altalaban a hatóságokkal szembeni egyre nagyobb bizalmatlan- sagnak tulajdonítják. érdekes adatokat szolgáltat erről a ’ Michigan Egyetem statisztikai tanulmánya, amely a következő összehasonlítást tette: 1958-ban a kikérdezettek 20 százaléka nem bízott a politikai vezetőkben, de a múlt évben, ilyen meggyőződéseket a kikérdezetteknek több, mint a fele nyilvánított. A Harris-veleménykutatas úgy talalta, hogy 1966 óta a közönségnek a szövetségi kormányba vetett bizalma 41 százalékról az idén 23 százalékra, a kongresszus iránti bizalma 42 százalékról 17 százalékra, az orvosokkal szembeni bizalma 73 százalékról 43 százalékra esett. Különösen szembeötlő a fekete lakosság megrendült bizalma a hatóságok iránt. Az 1958-ban kikérdezett fekete lakosok 60 százaléka bízott a hatóságokban a tavalyi 69 százalékhoz viszonyítva. Ijesztő körülmény, hogy a 6 évesnél fiatalabb amerikai gyermekek kétharmada 1975-ben nem kapott ragalyos betegségek elleni védő oltást, pedig az előző évben ezeket a betegségeket legalább 100.000-en kapták meg és legkevesebb 100-an haltak bele. Erre nem elég magyarázat a kormány iránti bizalmatlansag. Ez kizárólag a hatóságok hanyagságának és nemtörődömségének tudható be, hogy nem adnak pénzt egészségi programokra, gyermekvédelemre és felvilágosításra, sőt még a kőtelező oltások végrehajtását sem ellenőrzik. Altalaban a bizalmatlansag csak egy része annak, amiért a közönség nem veszi komolyan az egészséget veszelyeztetó figyelmezteteseket. A hiányos egészségi kormányprogramok mellett, az ellenkező érdekeltségek is nagy nyomást gyakorolnak a kormányra és kongresszusra, amivel a hatásos intézkedéseket megakadályozzák. Bizonytalanság várja az olasz egyetemekre készülő amerikaiakat Julius elejen száz egyetemre készülő diák szállt fel a new yorki Keiinedy repülőtéren egy RÓmaba induló repülőre, abban a reményben, hogy sikerül valamelyik olaszországi egyetemre bejutniuk. Ezek a fiuk es lányok bizonytalanul nézték az utazas ele, mivel par nappal előbb az olasz kormány bejelentette, hogy két évig nem vesz fel külföldi tanulókat az ország zsúfolt egyetemeire. Eddig evente több, mint 20.000 külföldi diák özönlött az olasz egyetemekre, közöttük 1300 amerikai, akiknek több, mint egyharmada orvostani intézetekbe iratkozott be. Az idén a New York-bol induló diakok mindegyike 4600 dollárt fizetett le az Italo-American Medical Education Foundation maganszervezetenek, mely magaban foglalja az útiköltségét, negyhonapos olasz nyelvtanfolyamot es teljes ellátást. Egy nappal az olasz kormány bejelentése után Dr. Albert B. Schräger, az alapítvány feje, összehív- * ta a diákokat és szüleiket, hogy tudtukra adja: ezek után nem garantálhat nekik helyet olasz egyetemeken és ha kívánják, visszaadja a pénzt, lemondja az utazást. Ajánlatát egyik sem fogadta el, hajlandók voltak megkockáztatni a bizonytalant, mivel más választásuk nincs. Mivel csak nagyon kevésnek sikerül amerikai orvosi egyetemre bejutni, az olasz egyetemek kínálták a legjobb alkalmat az orvosi diploma megszerzésere. A második világháború óta sok ezer amerikai olasz orvostani intézetekben kepeztette ki magát, amihez csupán az olasz nyelv ismeretét kívánták meg és amiért csupán évi kb. 52 dollár tandijat számítottak. Ha az olasz egyetemekre nem sikerül beiratkozni, akkor egyesek Dominikában vagy Mexikóban próbálkoznak orvosi diplomat szerezni, de ezek nincsenek olyan magas színvonalon, mint az olasz egyetemek. Remélik, hogy az olasz kormány megváltoztatja határozatát, különös tekintettel arra, hogy a jelentkező diákok legtöbbje olasz származású. CREYS -MALVILLE, Franciaorszag fövárosá- >1 300 mérföldre dél- detre fekvő városka irzeteben veres össze- tkozésre került sor ).000 tüntető és a ki- ndelt rendőrség között. Egy tüntető halálát lelte es sokan megsebesültek, amikor a rendőrök sortűzzel próbálták visszaverni az atomerőmúépitkezés felé vonuló tömeget. A tüntetők között franciakon kívül svéd es svájci polgárok is voltak. A hadászati fegyverkorlatozási megallapodas meghiúsítására irányuló amerikai manővereknek sokkal határozottabb céljaik vannak, mint az eny- hulesi (detente) folyamat lefékezésének óhaja. Az egyik ilyen cél a stratégiai előnyök szerzése. Ez az igyekezet egy bizonyos pontig logikusnak tekinthető, ha elfogadjuk a régi elvet, hogy a háború a politika folytatása, más eszközökkel. De ez az elv nem alkalmazható a nukleáris háború korszakában: a teljes, vagy közel teljes pusztulás gyakorlatilag nem alkalmas a politika folytatásara. Raadasul, az amerikai előnyszerzés es a másik fél részéről az utolérés közötti időtartam egyre róvidebb. A befektetett pénz egyre kevésbé terül meg politikai zsarolás vagy korlátozott háborúk segítségével élért ternyeresek utján. Nagyvonalú politikus számára tehát a stratégiai elónyszerzes nem nyújt komoly perspektívát. Az ilyen politika hívei feltehetően a megrögzött militaristák es a hadiipari erdekeltse- gek köréből kerülnek ki. Az enyhülésellenes vonal másik lehetséges célja, mely kormányszintű politikai személyiségek számára is vonzo lehet, a szocializmus általános vissza- szoritasa a szocialista országok gazdasági visszavetése áltál, amit a stratégiai fegyverkezesi hajsza újabb fordulójának kikényszerítésével lehet megkísérelni. A hatalmasan megnovekedett és az amerikaival egyre inkább versenyképes szocialista gazdasági kepesseg mellett, ez a gazdasági zsarolás olyan körülmények közt menne vegbe, amikor Carternak belpolitikai gondjai vannak az infláció elleni küzdelem es a munkanélküliség felszámolására tett Ígéreteinek be nem tartása miatt, amikor több frontos harcot kell vívnia az energiakérdés megoldásáért, és a dollar stabilitásáért vívott küzdelemben. Ilyen körülmények között, a tényleges lehetőségek alapos elemzese arra a felismerésre vezetheti az Egyesült Államok kormányát, hogy sem a stratégiai, sem a globális gazdasági erőviszonyok megváltoztatására nincs módja. Ha ez a felismerés megtörténik — s ebben bíznak Moszkvában —, akkor a Carter kormány nem a vlagyivosztoki megállapodás es más külpolitikai kérdések “átfogalmazására” törekszik majd, — azok valójában nem szorulnak revízióra —, hanem esetleg inkább saját korábbi magatartásara néz majd uj szemmel. Mindezekből csak egy következtetést lehet leszűrni: Carter elnök kormánya, csakúgy, mint féltucat elődjéé, külpolitikáját nem a béke, tehát a vilagbéke elérésére,hanem inkább ahárorura^ehát a nukleáris vilagpusztulásra, vagy legalább is az arra való, és nagy hasznot hajtó, felfegyverkezésre alapozza. Nekünk pedig a BÉKE kell, mindenekelőtt. V. 0. (Eredetit irta Bokor Pál.) AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th ^Street, New York, N.Y.10003 WASHINGTON,DC. Carter elnök, a kongresszus támogatásával, újabb 5 centtel akarja emelni a szövetségi benzinadót, ami a dolgozó munkásokra újabb terhet ró. Ént. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York varosban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre ^ 15.- félévre . «; 8.— Minden más külföldi országba egy évre $ 18.-félévre S 9.50 2__
