Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-11-24 / 45. szám
Thursday, Nov. 24. 1977. s ADY ENDRE 1877. november 22. — Meghalt? Hat akkor mért öli!: naponta szóval, tettel es hallgatással is? Mert békitik a simák alattomba’ lány-duzzogassá haragvasait? (József Attila: Ady emlekezete) Ady emléke előtt tisztelgünk. Koszorút helyezni a száz eve született költő szobrára, fejet es terdet hajtani előtte? Nem. Fölmutatni emberi nagyságát. A nagy örökségre iranyitani a nemzet es a külhon figyelmet. Az éló Adyra. Aki nélkül nincs uj magyar költészet. Az óság Magyarorszaganak bástya- dontőjére, aki mellet a viharnak feszitve, “urak, papok dólyfevel” szembeszállva hirdette, hogy jönnie kell egy tisztultabb kornak. Fölmutatni vi- laíga gazdagságát. Egyetemességét. Igazi, teljes arcát. Mikent a jöbarát, küzdelmeinek társa, tanúja Boló- ni György irt: “Az olvasó, aki Adyt kezébe veszi, tanulja meg végre, hogy jóban és gonoszban szerelmeiben és istenkereséseiben, kétkedéseiben, szitkaiban, mindenben forradalmi volt Ady. Es Tisza István eljen ömlő átkos versei is annyira bent vannak költészeteben, mint Léda-versei, vagy istenfohásza.” . a-j r 0 'Ä g-j jrfj a. 4. 'j éj > vj rf ■* j- * Ismerni kell tehat a kort is, amely üstökösként a magyar égboltra röpitette, es eletet, ha iroi-kóltoi teljességet akarunk birtokolni. A kis szilagysagi falu, ahol 1877. november 22-én megszületett, a család elete, az iskolaévek Nagykárolyban, aztán Zilahon, mind emberformálo, szemetnyitogató, élménytado források. A csalad, az egykor hires Ady-familia az elszegenyedo hétszilvafás nemesek sorsát éli. Az apa, a nyakas Ady Lőrinc, felesége kis birtokán gazdálkodik, es arról álmodozik, hogy fia szolga- biroságának dicsősége majd újrafényezi a családi cimert. Am az édesanya, a kálvinista prédikátor pásztorok sarja, érző szivét, s miként Ady vallotta, tehetseget örökítette elsoszülott fiára. A félig roman es paraszti nyomorban leledző Erdmindszent, a nagykárolyi dzsentrik, a jámbor piarista atyák, majd'Zilah, ahol először veszi észre a nemesseg és a polgárság ellentetet, egy kis, önmagukban is magyar sorskeresztmetszetet láttatnak vele. Zilah az induló szellemi erjedes varosa. A kollégium a szellemi bölcső, amely a nagy Wesselényi emlékét őrzi, és amely a kurucságot es a nemzeti türelmet egyként beleoltja. A feledhetetlen tanárok — az életre baráttá lett Kincs Gyula —, a megrendito találkozás Vajda Janos lirájaval, a rajongás Petőfiért, Vörösmarty koltoi nyelvéért, és az első verse: ez mind- Zilah. Aztán Debrecen következik. Apai kivánságra a jogakademia. Próbálkozás pesti “mezei jogászkodással” is. Temesvár, újra Zilah és ismét Debrecen. A jogászkodásnak már végképp befellegzik. Ady újságíró lesz. A provinciális magyar világ, az akkori Debrecen, ahol a világirodalmat habzsoló, a naturalizmussal, Dosztojevszkijjel, Comteval ismerkedő Csokonai sorsán elborongó, a Hét Bródyját, Thury- jat nagyrabecsúlö, helyet a világban kereső huszonegy éves fiatalember publicisztikájában már a jövő költője készülődik. Első kötete (Versek, 1899) versei meg nem feszitik szét kora hagyományos formait, de a gondolkodó Ady már jelen van bennük. 1900: Nagyvárad. Az eszmélesek varosa. A liberális Nagyváradi Napló az akkor induló Huszadik Század, Jasziék radikalizmusától bátorítást nyerő, immáron a liberalizmustól is elszakadóban levő fiatal újságíró publicisztikai csatáinak színhelye. Költői termése ugyan beszűkül, de tudja már — megjelennek verseiben a szimbolista elemek —, uj utakat kell keresnie. Am, hogy mivé lett és főleg, hogy mive készülődik válni, azt cikkei bizonyítják legelőbb. E. cikkek tematikája az akkori világ szinte minden politikai problémáját felölelte. Verekszik a klerikalizmussal, a magyar reformkori felvilágosodás és a nagy francia forradalom eszméjével felvértezve keres választ kora kérdéseire, és leszámol, többek között, sajat egykor.volt nacionalizmusaval is. A magyar kétfejű sas cimu hires cikkeben mar igy ir: “...Magyarországon hazafias dolog a nemetet, szerbet, románt, tótot szidni. így van? Ha igy van, en ünnepélyesen kijelentem, hogy nem vagyok hazafi. Én minden fajt, nyelvet, vallást, meggyőződést es jogot tisztelek, extra es intra Hungáriám.” 4 ' / *' J *•> -fje Kjt S& *fr **5 Vajha módunk volna a nagyváradi esztendők es méginkabb a néhány ev múlva a Budapesti Naplónak Párizsból küldött, majd itthon irt, a szociális igazság erejére ráeszmélő, mar az uj Magyarorszag víziójával viaskodó Ady-cikkeket mind-mind bemutatni. Mert e nemes publicisztika nemcsak az eszmei fejlődés magaslatai felé tóró Adyt allitja elénk, és szolgál meglepetésül a mindmáig csak a költőt ismerőnek, hanem elkalauzol a forráshoz is, ahonnan lírája felbuzogott. 1903: megismerkedes Lédával. Aztán az első párizsi ut. És mind a többiek. A tiz evés szenvedélyes szerelem és a hétszeri menekülés Párizsba. Hogy mit jelentett Adynak Léda és mit Párizs? Sokan fejtegették a titkot, sokan rábukkantak. De versei, eszmélése adja a legigazabb feleletet. A magáratalálast jelentette neki Léda es Párizs. Költői nyelve minden kötelezettségtől szabadabba válik “amulasok Párizsa” lassan atadja helyet melyebb élményeknek. Megismerkedik a francia szocialistákkal, révükön is a nacionalizmus bomlaszto csirájával. Korának élményt adó nagy francia költőivel. Azzal is, hogy a klerikalizmus nemcsak itthoni gond, és a francia polgárság teremtette életformát összehasonlítja a feudalizmus igájában nyögő haza világával. A Magyar Ugart jobban látja Párizsból, de szemhatárát nem zárja le a csillogás. Ráeszmél a pénz hatalmának terrorjára is, és látja a szegénységet. Az Uj Versek igen jelentős részének is Párizs a szülőhelye. Es eljön 1906, megszületik az Uj versek, Uj idők uj dalait enekli Ady. Dalokat, amelyek egyszerre magyarok es európaiak. “A magyarság élmény s a felszabadító vilagkultura együttes hatasa az, amely az Uj verseket ebben a valóban uj művészi formába késztette” — mondja a nagyszerű Ady-portret rajzoló Varga József irodalomtörténész. Immár Ady nevétől hangos az irodalmi berek, “Ady a formálódásban lévő szellemi generációk vezére lesz.” És jón a Ver es arany, amely hodolatra készteti az addig szembenálló Hatvány Lajost is, es a haláltema meg a szimbolizmus ihlette többi, úgynevezett dekadens motivumu vers mellett ott A magyar Messiások ciklusa is, a rideg hazai jelennel való küzdelem nagyszerű dalai. 1908: megindul a Nyugat c. irodalmi folyóirat. Dühödt kórusban üvölt a konzervatív ellenfél tábora, és felel neki a testveri gárda, hiszen immár nemcsak a Nyugat vezére o, tisztelői kozott van a parasztvezér Achim, a szocialista értelmiség, es munkásság jelentős osztaga is. És a magyar valóság, a kiegyezés elodázta kérdések, az “üszkosödo sebek” forradalmi helyzetet teremtenek. “Minden változásért es újért kiállt itt” — mondta Ady, es a hullám amely a beteljesülés igeretevel biztat, megtermi a költő forradalmi költészetét. A polgári demokratikus forradalom eljövetelén vagyakozó és a megvalósításhoz társakat kereső Ady eljut a munkásosztályhoz. Forradalmi verseinek tematikája, kepi vilaga a múlt dicsőségéből, a parasztság lázadásának, Dózsa György már- tiriumának emlékéből merit, de minden tépelödesen, (folytatás a következő oldalon) 1 '■arj/sts-t. wj _____.AMERIKAI MAGYAR ÄZO_____