Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-11-24 / 45. szám
Eri.«S 2nd Clus Matter Dec. 31.1952 und« the Act of March 2.1879. at the P.0, of N.Y., N.Y. Vol. XXXI. No. 45. Thursday, Nov. 24. 1977. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E I6th St. NEW YORK, N.Y, 10003. Tel: 254-0397 CSAK TELJES CSŐDDEL VÉGZŐDHET A SADAT»» CARTER-BEG IN BEKEELLENES OSSZEESKUVES Ismét elérkezett a Hálaadas napja. Ez alkalmat ad arra, hogy megálljunk egy pillanatra es elgondolkozzunk ennek a napnak legendás, vagy történelmi eredete felett. Akár hiszünk a legendában, akár elfogadjuk a Hálaadás ünnepének forrását, mint hiteles történelmi tényt, lelki szemeink előtt vannak a tengeren túlról e fóldtekére érkezettek, akik a hosszú ut után éhesen, faradtan leptek a szárazföldre, ahol barátsagtalan vadonnal találták magukat szemben. Elkeseredett hangulatuk megváltozott, amikor a bennszülött indiánok vad pulyka-vacsorával köszöntöttek őket. A pulyka elfogyasztása után a zord vadon jnaris szebb színben tunt fel és szinte kihívásként állt előttük. E kihívás megoldását tűzték ki céljukul. Megkezdték az erdő egy reszenek kitisztítását. Házakat kezdtek epiteni, a földet megművelték. Az indiánoktól megtanulták a kukoricatermesztést. Mesteremberek felállították kovács, szabó, stb. üzemeiket. A kereskedésre hajlamosak üzletet alapítottak. A halászok a tenger es folyók vizeiben gazdag halrakományra bukkantak. Iskolákat állítottak fel gyermekeik tanítására. Templomokat epitettek, ahol mindenki hite szerint méltathatta a Teremtöt. Rövid pár száz év alatt e földrészen megteremtettek a technikailag legeló'rehaladottabb társadalmi rendszert, mely képes lenne annyit termelni, hogy tisztességes megélhetést biztosítson mindenki részére. Sajnos ez azonban eddig nem vált valóra. Ha lelki szemeink ele tarjuk a helyzetet, fogadott hazánkban, latjuk a munkások millióit, akiknek leghőbb vágya, hogy alkoto munkájukkal keressek meg kenyerüket, de képtelenek munkához jutni. Latjuk a rozoga, lerombolásra megérett házakat, melyekben emberi méltóságot sértő körülmények kozott milliók tengetik életüket. Latjuk azokat a milliókat, akik betegek es mert nincs pénzük az orvosok, kórházak magas dijának fedezésére, nem kapnak kelló orvosi, kórházi és üdülési ellátást. Látjuk azokat a milliókat, akik éhbérért dolgoznak, amiből képtelenek tisztességes megélhetést biztosítani maguk es családjuk számára. Látjuk, hogy a nép által választott kongresszus es kormány, ahelyett, hogy a nép érdeket szolgáló törvényeket iktatna be, milliárdokat pazarol el hadifelszerelések gyártásara és elhanyagolja a nép legelemibb es legégetőbb problémáit. Latjuk... de miért is ismételjük a mar oly sokszor elmondottakat? Hálaadás napján fogadalmat teszünk, hogy az elkövetkező időszakban minden tolunk telhetőt elkövetünk, hogy az adott LEHETŐSÉGET ELŐ VALÓSÁGGÁ változtassuk és egy szebb, jobb, biztonságosabb, boldog eletet teremtsünk embertársaink részére. í Minden jel arra mutat, hogy Anwar el-Sadat, Egyiptom elnökének Jeruzsálembe való zarandoklasa, az izraeli Knessetben (parlament) tartott beszede, Begin, Izrael miniszterelnökének valasza es e beszedeket kovetoleg a két államférfi közti titkos tárgyalások a következő célokat szolgálták: 1. Az arab államok közti egység megbontása. 2. A Genfi Békekonferencia összehívásának szabotalasa. 3. Izrael es Egyiptom közti “békeszerződés” létrehozatala a többi arab államok roI » vas ara. 4. Lehetóve tenni Izrael részére, hogy bekebelezze a Golan-fennsik, a Gaza-térseg és a Jordan nyugati térségének egy részét. 5. Lehetetlenné tenni a pa- lesztinai nép független es ónálló államának felállítását, 6. Csökkenteni a Szovjetunió befolyását a Közép-Keleten. Sadat elnök és Begin miniszterelnök beszédeit csupán úgy tudjuk kellően mérlegelni, ha a fenti pontokat szem előtt tartjuk. Amikor Sadat elnök azt mondta, hogy “Ragaszkodunk ahhoz, hogy Izrael vonuljon ki az elfoglalt területekről es tartsa tiszteletben a palesztinai nép jogos érdekét”, vagy amikor beszede- ben hangoztatta: “Az 1973- as háború Izrael es Egyiptom kozott legyen az utolsó háború ezen a térségben”, e kijelentéseket össze kell hasonlítani azokkal a hatá- rozatokkal, amelyek LÉTREJÖNNEK A KÉT ÁLLAMFÉRFI KÖZTI TITKOS TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEKÉNT. Begin miniszterelnök vá- ' laszaban szinten ragaszkodott Izrael eddigi magatartásához és hangsúlyozta az elfoglalt területek nagyrészének további megtartását, amikor ezt mondta: “Nem vagyunk hajlandók ismét az ellenseg tűzvonalaba helyezni magunkat.” A két államférfi közti találkát a világ minden lapja, de főleg az amerikai polgári lapok úgy tűntetik fel, mintha az spontan elhatározásként, Egyiptom elnökének agyaban született volna meg, de azok, akik a kulisszák möge latnak, sejtik, hogy Carter elnök tudott e tervről, ha ugyan nem a Fehér Házban született az meg. Erre enged következtetni, hogy az USA nagykövete adta át Sadat elnöknek Begin miniszterelnöke meghívó levelét. Carter elnök oly fontosnak tartotta a két államférfi közti tárgyalások kimenetelet, hogy személyesen beszelt telefonon mindkettővel es hangsúlyozta a bekulekenyseg fontosságát. A múlt vasarnap az istentiszteleten azért imádkozott, hogy sillerrel végződjön a Sadat—Begin találkozó. HOGYAN FOGADTA AZ ARAB VILÁG SADAT KEZDEMÉNYEZÉSÉT? Sadat elnök Izraeli látogatása leírhatatlan felháborodást keltett az arab államok nagy többségében. 1. Ismail Fahmy, Sadat külügyminisztere lemondott; ezzel tilatkozott Sadat lépése ellen, jaki Mohammed Riad-ot nevezte ki helyebe. Riad par órán belül követte Fahmy példáját. Végül a harmadik kinevezett, Butros Ghali lett az uj külügyminiszter. Mohammed Riad Ismail Fahmy Butros Ghali 2. Libia megszakította diplomáciái kapcsolatát Egyiptommal. 3. Assad, Szíria elnöke Sa- dattal való hosszas tárgyalás után is ellenezte ezt a látogatást. Szíria gyásznapot rendelt el arra a napra, amikor Sadat Izraelbe érkezett. (folyt, a kővetkező oldalon)
