Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-11-03 / 42. szám
Thursday, November 3. 1977. ■■ AMERIKAI MAGYAR SZÓ Farmersztrájk a gabonaárakért Lawrence Bitner, a farmerek vezetője, beszél a kansasi farmerekhez Dodge Cityben Az Egyesült Államok gabonatermő vidékein a farmerek orsza'gos megmozdulásra készülődnek, hogy terményükért jobb árat kapjanak. Már most traktorok állnak az országutak mentén, amelyeken plakátokon jelentik be, hogy december 14.-én sztrájkra készülnek. Ezt a dátumot tűzték ki határidőnek, hogy a terményükért kapott árakban paritást érjenek el, vagyis bevételüket a kiadásukkal egyensúlyba hozzák. Mozgalmuk, amit Agriculture of America-nak neveztek el, hatványozott arányban terjed országszerte. Mint az egyik Colorado-i alapító tag mondotta: “Már éjszakra egészen Minnesotáig, délre Texas déli részéig, nyugatra Washington államig és keletre Delawareig terjedtünk ki”. A Kansas-i Dodge Cityben 200 farmer vett reszt egy nagygyűlésen, amelyen a 38 eves Laurence Bitner kijelentette: “Tudom, legtöbbünknek nem tetszik a sztrájk szó. De ezek a szavak talán jobban tetszenek: “Csőd kiárusitás”, “Eladó Farm?” Majdnem egyórás beszédével lekötötte a farmerek figyelmét, akiknek a gondolatát látszott formába önteni. Vázolta a nehézségeket, a sztrájkmozgalom okait: a terményekért kapott lenyomott árakat, a gazdálkodáshoz szükséges minden árucikk emelkedő árát és az egyre növekvő adósságokat. “Ha meg nem kapjuk a 100 százalékos paritást, csak a legszükségesebbet vásároljuk, nem adunk el semmit, és jöNew yorki és országos környezetvédelmi csoportok jelentest tettek két évi tanulmányuk eredményéről, amely megállapítja, hogy a Hudson-folyót a mérgező és rákot okozo vegyi anyagok sokasága szennyezi el, és ez, az állam északi részen élő 150.000 főnyi lakosságnak az egészségét veszélyezteti. Észak N.Y. államban a Hndsonból veszik az ivóvizet. A tanulmány kérdésessé teszi a Hadsereg mérnökei által nemrég kidolgozott terveket, melyek szerint New York város ivóvizét a Hndsonból napi egymillió gallon vízzel pótolják. A tudósok mondják, hogy habár sokszáz millió dollárt költöttek a hatóságok regi szennyvíztisztító üzemek modernizálására és újak építésére, ezek csak szagtalanították és látszatra tisztították meg a vőre termelni sem fogunk”, mondotta. Többször megtapsolták, amikor kijelentette; “Nem is kell, hogy mondjam, hogy ne vásároljunk. Nem vásárolunk, mert azt sem tudjuk megfizetni, amink már van”. A paritást, egy régi formula szerint az 1910-től 1914-ig terjedő jól jövedelmező időszakban az árak es költségek viszonylatától számítják. A búza pari tása esszerint jelenleg bushelenke’nt kb. 5 dollaY lenne, De a búzáért a gabonafelvásárló-helyeken csak két dollárt adnak. Habár az idén az uj törvény szerint még valamennyi szubvenciót is kapnak, ez meg mindig nem eleg, hogy a bevételt a kiadassa! egyensúlyba hozzák. A Dodge City-i gyűlés végén Bitnert megéljenezték. A sztrájkot senki sem ellenezte, habár voltai^ akik kételkedtek sikerében. Szeptember elején a mozgalmat négy farmer megbeszélése kezdte meg. Azóta 45 államból jelentkeztek farmerek és Ígérték, hogy csatlakoznak. Még 20 államban állítottak fel sztrájk szervezeteket. Fiatal farmerek vezetik a mozgalmat és az asszonyok is támogatják ókét. “Száz százalékban mellettük vagyunk”, mondotta a Nebraska-i Dal- tonban Bonnie Pitman, aki a “WIFE” nevű szervezet egyik vezetője. A betűk a Wives Involved in Farm Economics kezdőbetűi. vizeket. Az 1964-ben életbe léptetett “Pure Water Program” nem vette tekintetbe a vegyszerekkel telített ipari salaktermékek mérgezését. Csak a hagyományos, vízben lebegő és coliform baktéria mérgező anyagokkal foglalkoztak. Az ehhez alkalmazott klorozási és 1 ívmokszurési eljárások hatástalanok a káros vegyszerek ellen. A vízbe öntött vegyszerek a Hudsonban nem pusztítják el a halakat és nem akadályozzák meg szaporodásukat, de a halakban elég erős mérgezést okoznak ahhoz, hogy fogyasztásuk veszedelmes legyen. Ezért a Hudsonban a legtöbb fajta hal kereskedelmi halászatát 1976 februártól kezdve betiltották. Most a Hudson vízét ivók is hasonló veszélynek vannak kitéve. AZ ÁLLAM 3, Aligha vannak olyanok, akiket élettapasztalatuk nem vezetett rá az előző cikk utolsó mondatának megállapítására. De ha mégis vannak ilyenek, ezt a megállapítást meg kell magyarázni. A politikai életbe való belépéshez, az abban való részvételhez nem elegendő az ahhoz való elhivatottság érzése, és azután, az ahhoz való iskolázottság, még egyete- temi szinten is. A politikai tisztségre való pályázás, az arra való jelölés, és természetesen, a választáskor a szavazattöbbség elnyerése, a tisztséggel viszonylagosan, óriási költségeket igenyel, ami nagyon kevés politikai karrierre vágyó kezdőnek áll rendelkezésére, amit részben, de csak kis részben, lehet pótolni családi, társadalmi, valamint üzleti összeköttetéssel, ami viszont elkötelezettségekkel jár, ez pedig gyakran ütközésbe kerül a pályázó politikai meggyőződésevei. Még rosszabb a pályázó részére, ha ezek a szükségletek nem állnak rendelkezésére, mert ilyenkor kénytelen rajta kívül álló érdekeltségek támogatását elfogadni, ami természetesen viszontszolgáltatásokkal jár, és ez ritkán egyeztethető össze egy őszinte, a közió érdekei iránti politikai hitvallással. Minél magasabb az elnyerendő tisztség, annál nagyobb a szükségelt anyagi fedezet, egy szenatori tisztséghez valóságos vagyon kell, nem is szólva az elnöki jelölés es megválasztás költségeiről. Természetes, hogy az ilyen támogatás, a régi “quid, pro quo“, a “mit miért” elve alapján történik, a tisztségben ülő, vagy a törvényhozó, döntéseiben, ill. törvényhozásában kötelezve van az őt támogatok érdekeit szem előtt tartani. Mindez vonatkozik a bírói tisztségeket betöltőkre is. Ugyanígy vonatkoznak ezek az elgondolások a miniszteri (az USA-ban a Secretary) tisztségekre is. Természeti törvény, hogy semmi sem áll egy helyben, minden fejlődik, ritkán visszafelé. Áll ez a törvény a fent leirt viszonyokra is. A nagy vagyonok manapság nem készpénzben hevernek egy fiók fenekén, hanem vállalati befektetésben, részvényekben, kötvényekben találnak helyet, ami aztán újabb további gyarapodást, profitot jelent. Az ügyes előrelátó befektető ezt nem egy helyre teszi, hanem “diverzifikált” módon, különböző vállalatokba. Úgy hogy elérkezik az az idő, mint ma, hogy különböző vállalatok igazgatói termében ugyanazok a személyek találkoznak, akik ilymódon mintegy gazdasági családot alakítanak. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy ezek a fejlemények nem c:ak iparvállalatokra és bankokra, sőt ma már termőföldekre is vonatkoznak, hanem a hírközlési szervekre, újság, rádió és tévé is, amelyek szintén üzleti vállalkozások, De ha ezek a hírközlő közegek ugyanazon egyeáiek, csoportok, tehát ugyanazon osztály birtokában vannak, ez a nép részére súlyos es veszedelmes következményekkel jár: a nép értesüléseit, felvilágosításait olyan forrásokból nyeri, amelyeknek érdekei nem egyeznek össze a nép érdekeivel, tehát a nép szempontjából el vannak torzítva. /folytatjuk^ y ^ AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd-& 4th week in Julv by Hungarian Word, Inc. 130~Easf 16th' Street, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Gass Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879» at the P.O. of ____________New York, N.Y.___________ Előfizetési, árak: New York varosban, az Egyesült Államokban .és Kanadában egy évre 5 15.. félévre . t 8.— Minden más külföldi országba egy évre $ 18.-félévre S 9.50 Rák-okozó Ipari Mérgek a Hudsonban 2 .
