Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-10-27 / 41. szám
Thursday, October 27, 1977. ik»i ILLYÉS GYULA -------A békéről és a békítésröl LEVÉL EGY SZÜLETÉSNAP ALKALMÁBÓL (Részlet a Magyar Nemzet aug. 28-i számában megjelent írásból) ' Aki maga is békit: a maga hatáskörében is szolgálja a megnyugvást. Bizakodva építeni a békét, tégláról téglára teremt eredményt, remélve, hogy a téglák egykor hatalmas alkotássá állnak össze: azt hiszem, kötelességnek és lerovandó hálának, hogy háború még nincs. Hogy a vüágbéke sorsát hovatovább olyan erők intézik, melyek működésébe már csak fogyatékos szakképzettségünk és tájékozottságunknál fogva sincs belelátásunk? Ez semmi alól nem ment föl bennünket. Hatáskörünkben semmi cselekvés alól, egy percre sem. Hiszen az igazi — a tevékeny — erkölcs területe épp az aprómunka. De ezt kívánja akár az aprólékos hasznosság is; a saját hasznunk, a magunk napi nyugalma; futó perceink békessége. Mert noha a béke alapja sokféle anyagot számlál (még hadianyagot is ama bizonyos nyugalmi állapot egyensúlyához), de a legfontosabb alap a lelkek hajlama az összebékülésre. Az a fajta tevékenység és építő béke, melyet a népek mindenkori szelleme sugározhat. Közelebbről a népek szellemi élete. Az országok ezen át jutnak oda, hogy a népek úgy észleljék, érzékeljék: úgy higgyék el a békét, hogy higgyenek is benne. Ezeken tűnődtem el, kedves Uram, midőn már kikészítve a papírost, fogalmazni készültem én is azt a néhány soros táviratot, melyhez hasonlót most, hatvanadik születése napján bizonyára irattáska- számra vihetne haza hivatalából a Szent István-ne- gyedi bérház családi asztalára, hogy felesége, gyermekei és unokái lássák: volt láttatja, amiért oly keveset töltött körükben, s még ott sem magánügy, hanem mindig közügy csöngettette a telefont. Táviratstílusban ezt vagyok képes közölni, miért van oka úgy néznie a mindenki számára kétes öregség elé, hogy hátra pillantva valamiféle egyensúlyt érezzen: volt eddigi életének értelme: munkásságának eredményessége nem kétes. Olyan ügyekben volt alkalma közreműködni, melyek a béke helyreállítását nem föltételek láncolata végén igénylik, hanem napi teendőnek, percenkénti munkának. Aminek egykor ugyancsak nem örültem, ma az juttat — kezdeti szembenállásunk, sőt kemény véleménycserénk után — ahhoz a szerencsés helyzethez, tárgyilagos nézőponthoz, hogy az elmúlt évtizedek eredményeire elfogulatlanul tekintsek vissza. Szellemi életünknek azokra az eredményeire, melyek elválaszthatatlanok az ön közreműködésétől. Erre az időre esik az érzékelhető béke ügyének olyan szolgálata, melyek az elmondottak folytatásaként mint a béketeremtés, a megbékítés, az összebékítés, a gyakorlati békemegteremtés idejét periodizálhatja az irodalomtörténet. A korszak nagy képességű költőinek, színpadi szerzőinek, két legnagyobb regényírójának világirodalmi alkotásai születtek meg ebben a periódusban. A múzsák nemcsak a fegyvercsattogástól rezzennek s hallgatnak el; a börtönajtó csapódásától még inkább. A légkör termékenyítő lett. A szellem embereit nem azért kívánatos összebékíte- ni — azaz külön-külön is megbékíteni —, hogy nyugalom legyen köztük. Az irodalomnak kiválólag nem föltétien a béke az eleme. Hanem a pezsgés, a sistergés, a forrongás, a levegőt recsegtető fortyogás, mely távolról néha még veszek- vésnek is hat. De ha még veszekvés is! Csak olyanok cívódása legyen, akik egymásnak izzón ellentmondva is egyet mívelnek. Ellent- mondástalan békét; építésre való nyugalmat, ön azon munkálkodott, hogy így legyen. A távirat valamivel hosz- szabb lett a szokásosnál. Ügy érzem, hogy elköltözött barátaim és — hogy így mondjam — költözködés előtt álló egész nemzedékünk nevében is beszélhettem. Avégből, tudjuk észlel- ni-érezni a békét úgy, hogy legyen érzékünk a kötelezettségre is. Használjuk a lehetőségeket: építsük a magunk erejéből aprólékosan is, -téglákként úgy azt a rejtelmes békét, mintha végre most már örökké tartana. Ez az alap, hogy valóban a józan emberi számítás örök idejéig tarthasson. Mert mégis csak ekként kell hinnünk benne. AZ OLAJSZALLITAS KEZDETE: 1979. Augusztusban megkezdődött cs erőteljes ütemben folyik az “Adriai” kőolaj vezetek magyarországi szakaszának építése. A jugoszláv Krk-szigeti Omi- saljból induló vezeték három ország olajfinomítójába szállít kőzelkeleti kőolajat. A majdnem 750 km-es jugoszláv vezetékrendszeren évente 24 millió tonna olajat szállítanak a jugoszláv finomítóknak. A Csurgótól Százhalombattáig epűló 190 km-es hosszúságú, 600 mm átmérőjű magyarorszagi szakaszon 10 millió tonna kőolaj áramlik a százhalombattai es a bratislavai olajfinomitok fele. Magyarország és Csehszlovákia 5—5 millió tonna kőolajat fog szállítani a vezetekeken. A jugoszláv szakasz epitese 1975-ben elkezdődött, folyik az omisalji olajkikótő kiépítésé is 450 ezer tonnás tankhajók fogadásának alkalmassá tetelere. A vezetek próbaüzeme 1978 végén indul meg, a menetrendszerű szállítás 1979 elejen kezdődik a csővezetéken. BAUXITOT AD A DEAKI II. UJ BANYA A tervezett határidőnél 3 honappál korábban megkezdték a termelést a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat uj banyájában, a Beáid TT.-ben. Az uj bánya az év vegéig várhatóan 60 ezer tonna ércét ad majd, amelynek minősege jóval az átlag felett van. A deáki bányanyitás beruházási programját 1972- ben hagytak jova és három ütemben valósítják meg, összesen 836 millió forintos költséggel. Az első ütem is határidő előtt megvalósult, s a feltárt ercvagyont — a 300 ezer tonna bauxitot — az elmúlt evben kibányásztak. A beruházási program részeként Tapolcán 200 lakásba költöztek be a bauxitbányászok. Az uj deáki bányában a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák, sűrített levegős es dízel szállító- rakodó berendezések végzik a legnehezebb munkát. A bauxitot a munkahelyekről a kulszinig másfél kilométer hosszúságú gumiszalag juttatja el. Ez az uj banya igen gazdag ercben. A kutatások szerint vagyona meghaladja az 1.7 millió tonnát. Ezt a meny- nyiséget 5—6 év alatt hozzák felszínre. Csillagászati hetek kezdődtek Nyíregyházán. Előadások, filmvetítések foglalkoznak a csillagaszat és űrkutatás két évtizedes eredményeivel, s az előadásokhoz távcsöves bemutatók kapcsolódnak. KU KO RICAB ETAKARÍTÁS A rákóczifalvai Rákóczi Tsz-ben ketezer hektáron termesztettek kukoricát. A gepek nyújtott műszakban dolgoznak, s ha az időjárás engedi, október végére befejezik a betakarítást. A Pest megyei Állami Építőipari Vallalat 280 elsőéves tanulót iskolázott be. A fiatalok villany- szerelő', viz- es gázszerelő, ács, kőműves, bádogos, vasbetonke'szitó' és egyéb, összesen 12 építőipari szakmában szerezhetnek gyakorlatot. Képünkön: gyakorolnak a vasbetonszerelők. A kózfogyasztásu elektronikus készülékek biztonsagát és minőségét korszerű műszerekkel vizsgálják a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetben. A tanév kezdetére készült el és benépesült a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola 140 személyes kollégiuma. .7